Kimerültek a tűzoltók a rengeteg tűz miatt, ráadásul a lángok mellett a megszorításokkal is meg kell küzdeniük

Jelentős terhelést okozott a tűzoltóknak az elmúlt hetekben tapasztalt száraz időjárás: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai szerint idén háromszor annyi szabadtéri tűz keletkezett, mint tavaly az év azonos időszakában.

Több megyében is kimerültek a kollégák, a létszámgondok miatt ráadásul még nagyobb terhelés jut egy emberre 

– mondta az rtl.hu-nak Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. A munkaerőhiány szerinte már abban is megmutatkozik, hogy kevesebben mennek ki egy-egy esethez. „Egy járművel hat főnek kellene kivonulnia, de sajnos előfordul, hogy nem tudunk ennyi embert beosztani, így csak négy-öt fős a személyzet. Ez persze a civileknek fel sem tűnik, de mi tudjuk, hogy több embernek kellene ott lennie” – fogalmazott.

Az OKF az rtl.hu kérdésére azt közölte, hogy a hivatásos állomány teljes létszáma nagyjából 10 ezer főre tehető, ebből hétezren készenléti feladatokat látnak el, tehát körülbelül ennyien vesznek részt a kármentésekben. 

A létszám telítettsége a főigazgatóság szerint 92 százalékos, azaz még a hivatalos adatok szerint is legalább 800 ember munkája hiányzik a rendszerből. 

Azt egyébként minden állománygyűlésen hangsúlyozzák, hogy a mentési feladatokat maradéktalanul el tudják látni ezzel a létszámmal is.

A létszámhiány elsősorban az alacsony fizetésre vezethető vissza. Az OKF adatai szerint ugyanis a beosztott tűzoltók átlagbére mindössze bruttó 332 ezer forint (gyerekek nélkül nagyjából nettó 220 ezer forint), míg 

egy újonc tűzoltó bruttó 278 ezer forintot keres, azaz szintén adókedvezmények nélkül számolva nagyjából nettó 185 ezer forintot.

„Az én kollégáim közül szinte mindenkinek van másodállása, sőt miután sok esetben ott jobban keresnek, valójában a tűzoltóság jelenti a másodállást” – mondta az rtl.hu-nak egy több évtizede pályán lévő tűzoltó, akivel a Zsaruellátó Egyesületen keresztül vettük fel a kapcsolatot.

Szerinte sokan már eleve fáradtan érkeznek munkába, mert nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a szabadnapjukon pihenjenek. „A legtöbben ráadásul fizikai munkát végeznek, kőművesek, festők, víz- gáz- fűtésszerelők, ácsok, favágók. A 24/48-as munkarend következtében úgy néznek ki a mindennapjaik, hogy 24 órát dolgoznak tűzoltóként, utána kétszer 8 órát a másodállásban, majd utána ismét 24 óra tűzoltói műszak követezik. És ez így megy évtizedeken keresztül. Ráadásul a rengeteg avartűz miatt most sokakat a szabadnapjukon is berendeltek” – fogalmazott. (Ez utóbbit egyébként túlóraként kifizetik a dolgozóknak.)

Azt is megjegyezte, hogy szerinte nemcsak a korkedvezményes nyugdíj megvonása, az alacsony fizetés, valamint a nagy terhelés okoz gondot, hanem az is, hogy romlottak a körülmények. 

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sem kerestünk jól, de a családias légkör, a számtalan szociális juttatás, valamint a laktanyán belüli hangulat sok mindenért kárpótolt minket.

Most viszont már az is előfordul, hogy amikor éppen nincs riasztás, a felújítási, kertészeti munkákat is nekünk kell elvégezni” – mondta.

Szeptembertől havi bruttó 116 916 forinttal emelkedik a tűzoltók bére, de egy újonc fizetése még így is csak bruttó 395 ezer forint (nettó 262 ezer forint) lesz. Két év múlva ugyan további bruttó 79 ezer forinttal nő a tűzoltók illetménye (így egy újonc bruttó 475 ezer, nettó 315 ezer forintot fog keresni), de a dolgozók és a szakszervezetek szerint – miközben természetesen értékelik az emelést és a nemrég kapott hathavi fegyverpénzt is – ezt szinte teljesen elviszi majd az infláció és a rezsicsökkentés részleges eltörlése.

Az elégedetlenséget tovább növelte az is, hogy augusztus 1-jétől több költségcsökkentési intézkedést léptettek életbe. (Korábban az ATV is írt a megszorításokról.) A legénységgel egyebek mellett azt közölték:

• Havonta egy gyakorlatot tartanak az állománynak, azt is megyei szinten összevonva (az év hátralévő részében összesen ötöt).
• Szakmai képzéseket, értekezleteket online kell megtartani.
• Felfüggesztik a hatósági munka részeként tervezett tűzcsap-ellenőrzéseket.
• Felfüggesztik a kockázati helyszíni ellenőrzéseket.
• Meg kell vizsgálni, hogy a laktanyát át lehet-e állítani fatüzeléses fűtésre.
• Felhívták a figyelmet arra is, hogy kerülni kell a politikai tartalmú közléseket Facebookon.
• A takarékoskodás nem érintheti a személyi juttatásokat és a mentési, tűzvédelmi feladatok elvégzését.

Salamon Lajos szakszervezeti vezető érdeklődésünkre megerősítette, hogy ezeket az utasításokat közölték az állomány tagjaival. 

Megkérdeztük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot is az intézkedésekről, a szervezet pedig nem tagadta a takarékoskodást célzó lépéseket. Indoklást vagy megerősítést ugyan nem közöltek, de azt megjegyezték: „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv folyamatosan biztosítja az állampolgárok életének és vagyonának védelmét, végrehajtja a jogszabályokban meghatározott feladatait.” 

Salamon Lajos szerint hiába emelik ki, hogy a mentési munka nem sérülhet, a gyakorlatozás hiánya okozhat még gondokat. A terepen ugyanis gyors döntésekre van szükség, amelyeket csak úgy lehet magabiztosan meghozni, ha megfelelő rutinnal rendelkeznek a tűzoltók. 

Ezt nem lehet elméletben megtanulni, ez egy olyan szakma, ahol elengedhetetlen a gyakorlatozás 

– mondta. Úgy vélte, a tűzcsapok és az úgynevezett kockázati helyszínek ellenőrzésénél is ez a helyzet, a kivonulóknak ugyanis már „békeidőben” fel kell készülniük arra, hogy mi vár rájuk.

„A tűzoltóknak tudniuk kell, hogy ha például a helyi kórházba riasztják őket, akkor hová kell állni, hol vannak a tűzcsapok, hol lehet áramtalanítani vagy hol lehet elzárni a gázt. Egy fürdő esetében tisztában kell lenni azzal, hogy hol vannak a veszélyes anyagok, egy idősek otthonánál pedig például azt kell ismerni, hogy milyen útvonalon lehet menekíteni a lakókat” – sorolta.

A szakszervezeti vezető szerint ezek a helyismeretek hamar elavulnak, ezért fontos a gyakori ismétlés, a tűzcsapok esetében ráadásul az elhelyezkedés mellett azt is ellenőrizték, hogy megfelelő-e a nyomás egy esetleges oltáshoz.

Salamon Lajos szerint egyébként a fatüzelésre való átállás sok helyen nem lehetséges, ráadásul a tűzoltók a mentések miatt akár több óráig is távol lehetnek a laktanyától. „Visszatérnek fáradtan és vizesen, de pihenés helyett az vár majd rájuk, hogy tüzet raknak? Arról nem is beszélve, hogy a melegben nem lehet a klímát egy bizonyos hőfok alá állítani. Nekünk ilyeneken kell spórolni, de a kormány első lépése az volt, hogy jelentősen megemelte a miniszterelnök és a miniszterek fizetését” – jegyezte meg.

Nyitókép: Varga György/MTI