Itt vannak a különadók részletei: jön az új tranzakciós illeték és a repülőjegyadó

Mint a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, a kormány az elhúzódó háborús helyzetre hivatkozva rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, előbbit 700 milliárd, utóbbit 200 milliárd forinttal. Ebből 800 milliárd forintot a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak és a gyógyszerkereskedőknek kell befizetniük a kormány által „extraprofitnak” nevezett bevételükből idén és jövőre.

A cégeket érintő különadók mellett emelkedik 

• az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója ,
• a cégautóadó, 
• a bányajáradék, 
• egyes, nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója,  
• a népegészségügyi termékadó – például az energiaitalok és sós snackek esetében – és egyes alkalmi munkák utáni adók.

A 11 oldalas és 15 fejezetből álló kormányrendelet szombat éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben, a legtöbb paragrafus  július elsejétől lép életbe.

Íme a legfontosabb részletek

• A banki különadó mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban 8 százalék lesz az előző adóév nettó árbevétele alapján.
   
• A pénzügyi tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-kereskedelemre is. Az ügyfelek értékpapírvásárlása esetén az illeték mértéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. Ezt a bankok jó eséllyel az ügyfelekre hárítják majd. A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végeznek, ilyen például a Revolut vagy a Wise.
   
• A biztosítóknak ágazataik és adóalapjuk szerint kell majd pótadót fizetniük, aminek mértkéke 2 - 14 százalékig terjed.
   
• A kiskereskedelmi adózóknak az idei évesített adójuk 80 százalékával azonos összegű pótadót kell befizetniük 2022-ben, vagyis közel megduplázzák az adóbefizetési kötelezettségüket. Ebben a szektorban 2023-tól sávos adózásra tér át a kormány: ha az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot, nem kell különadót fizetni, míg 100 milliárd forintot meghaladó rész után már 4,1 százalék lesz a különadó.
   
• A légitársaságoknak utasonként 3900 forintot kell befizetniük, ha azok az Európai Unió területére, illetve Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, az Észak Macedón Köztársaságba, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, a Monacói hercegségbe, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába, Ukrajnába utaznak. Más úticéloknál utasonként 9750 forintot különadót kell befizetni.
   
• A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
   
• A kőolajtermék-előállító 2022-re és 2023-ra vonatkozó különadója 25 százalék. Ez az új különadó lényegében egyedül a Molt érinti, amely a kormány szerint „az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott”.
   
• Egy másik új különadó egyebek mellett a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelőket sújtja 65 százalékos különadóval.
   
• A távközlési cégek pótadója az 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti bevétel 1 százaléka, az 50 milliárd és 100 milliárd forint közötti bevétel 3 százaléka, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Sopronban tartott kihelyezett kormányülésen 2022. június 4-én.