A háború miatti energiaár-robbanás drágítja az építőanyagokat, miközben a lakáspiaci kereslet is visszaesett.

Az iráni konfliktus hatására Egyiptom válik a magyar turisták kedvenc célpontjává, a biztonság és pénztárcabarát ajánlatok miatt.

Három hete tart a közel-keleti feszültség, légtérzárak és járattörlések nehezítik az utazást. Oltványi Tamás elmondja, hová érdemes foglalni.

Tudod, melyek a világ leggyakoribb vezetéknevei? Meglepő történetek és jelentések bújnak meg a legismertebb családnevek mögött.

Cserháti Tamara a Konyhakiállításon szerzett élményeiről mesélt, és arról is beszélt, mennyire aggasztja a közel-keleti helyzet, különösen az Izraelben élő rokonai miatt.

Dróntámadások, lezárt kereskedelmi útvonalak és drágulás: a közel-keleti konfliktus hatásai Magyarországon is érezhetők lehetnek.

Bár Kárpáti Rebeka már nagyon szeretné, ha hazajöhetne Baliról, ismét meghiúsult a próbálkozása. Mikor kiért a repülőtérre, akkor kellett keserűen csalódnia.

Szarvas Andi családja Dubajban nyaralt, amikor kitört a konfliktus. Megélték a feszültséget, a légvédelmi szirénák hangját és a menekülés kényszerét. Erről mesélt a Reggeliben. 

Életbe lépett az üzemanyagárstop: 595 Ft a benzin és 615 a dízel, de csak magyar rendszámú autók tankolhatnak védett áron.

A közel-keleti légtérzár miatt magyar turisták rekedtek Balin és Katmanduban, miközben egy honvédségi gép 87 embert hozott haza.

Szakértők szerint gyorsan fogyhatnak Irán rakéta- és drónkészletei, miközben az amerikai és izraeli erők légi fölényre törekednek.

Szakértők szerint az iráni rendszer meggyengülése a globális erőviszonyokat is átalakíthatja.

Légtérzárak, törölt járatok és drága jegyek: magyar turisták várják külföldön, mikor juthatnak haza a konfliktus miatt.

Két igencsak eltérő erő néz egymással farkasszemet: az egyik oldalon Izrael és az Amerikai Egyesült Államok, velük szemben Irán, amelyet sokan elavult hadseregnek tartanak.

Cristiano Ronaldo magángépe Madridba repült a közel-keleti feszültség idején. De tényleg elhagyta Szaúd-Arábiát?

Amikor a nemzetközi feszültségek fegyveres összecsapássá fajulnak, joggal merül fel a kérdés: számíthatunk-e az utasbiztosításunkra, ha egy külföldi utazás során váratlanul háborús helyzetbe kerülünk?

Rezsimváltás lehet a cél Iránban: szakértők elemzik, miért indult a háború, és meddig tarthat az offenzíva.

Lezárt közel-keleti repterek és törölt járatok alakítják át a nyarat. Szakértők mondják el, hová érdemes most utazni.

Légtérzár, evakuálás és bizonytalanság: magyarok mesélnek arról, mit élnek át a közel-keleti konfliktus idején Dubajtól Ciprusig.

A Közel-Keleten rekedt magyarok közül többen nem érik el a konzulátust. A légtérzár miatt bizonytalan a hazajutás.

Az iráni háború és az akadozó olajszállítás miatt gyorsan drágulhat az üzemanyag, a hatás a magyar autósok pénztárcáján is megjelenhet.

Kilőtt az olaj ára, emelkedik az arany, esnek a tőzsdék: a Hormuzi-szoros válsága Magyarországon is drágulást hozhat.

Azt hitték, hogy csak a szomszéd zajong – erről beszélt egy Abu Dhabiban élő magyar nő, miután Irán az Egyesült Arab Emírségek ellen is válaszcsapásokat hajtott végre.

Soha nem látott erőszakról beszélnek Iránban, miközben az USA beavatkozásra készül – a szakértők szerint kiberbiztonsági műveletek jöhetnek.

Rakéta robbant Oláh Gergő testvérének utcájában Izraelben – a család jól van, de a környék súlyos károkat szenvedett.

Tovább sokkolja a világot Donald Trump. Az amerikai elnöknek a palesztin helyzet megoldására is van ötlete. Trump Gázából a szomszédos arab országokba költöztetné a palesztinokat. Szerinte ez az egyetlen megoldás az izraeli-palesztin konfliktus enyhítésére.

Vajon mi várható Trump hivatalba lépése után? Az újraválasztott elnök nem árul zsákbamacskát, és az első ciklusa alapján feltételezhető, hogy folytatni akarja az Ábrahám folyamatot.

Mi állhat az Irán és Izrael közötti konfliktus hátterében? Szalay Máté közel-kelet szakértő erre a kérdésre is válaszol. Az egykor szövetséges államok között az elmúlt évtizedekben feszültté vált a viszony. De mennyire kell attól tartani, hogy a konfliktus a teljes Közel-Keletre kiterjed? Eddig igyekeztek elkerülni a nyílt összecsapásokat, de mi lesz ezután?

Korlátozták a gyülekezést, zárt helyeken legfeljebb háromszázan lehetnek együtt. Galileában és a Golán-fennsíkon az óvóhelyek közelében kell tartózkodni.

Egyre nagyobb a közel-keleti eszkaláció veszélye, a  külügy arra kérte a magyarokat, hagyják el Libanont és Iránt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön azt közölte, hogy 29 magyar, cseh és szlovák állampolgárt hoz ki Libanonból a Magyar Honvédség.

Három évtizede minden idők legreménytelibb időszakát élték a izraeli-palesztin kapcsolatok. Már az is hatalmas eredménynek számított, hogy esély látszott a két nép békés együttélésre. Ma már tudjuk, hogy az oslói egyezmények és az azt követő megállapodások végül nem voltak képesek hosszú távon feloldani a Közel-Kelet legnagyobb ellentétét.

Ugyan a Közel-Kelet viszonylag messze vannak, téves elképzelés, hogy Izrael és Irán konfliktusa nincs hatással ránk.

A közel-keleti híradások szerint Izrael megtorló csapást indított péntekre virradó éjjel Irán ellen. Robbanásokat észleltek Iszfahán térségében, ahol az iráni védelmi erők fő légibázisa található. Irán azt állítja, csak dróntámadás történt, Izrael szerint rakétát lőttek ki.

„Nem volt pánik vagy felvásárlási láz, nem menekültek az emberek, de tényleg van egy félelem” – jellemezte az izraeli hangulatot egy ott élő magyar. Székely Róbert azt mondta, nem sokat aludtak szombaton, hiszen Irán több száz rakétát indított Izrael ellen, és nem lehetett tudni, hogy a légelhárítás mennyit tud ebből megsemmisíteni. Székely Róbert szerint az izraeliek nagyon edzettek, tudják mi a teendő, ha megszólal a légiriadó, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nincs pánikhangulat. Bár a szórakozóhelyek nyitva vannak, az emberek élik a megszokott életület, a feszültség folyamatosan jelen van. Most mindenki arra vár, hogy mi lesz Izrael válasza.

Új szintre emelkedett Irán és Izrael konfliktusa. Miután Irán úgy értelmezte a damaszkuszi konzulátusa elleni támadást, mintha a zsidó állam a saját területükön támadta volna meg őket, nem maradtak adósak a válaszcsapással, és múlt szombaton előre bejelentett módon több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki Izrael területére. Csicsmann László egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő szerint nem az kérdés, hogy lesz-e válasz Izrael részéről, hanem hogy mikor lesz, és milyen következményekkel jár majd.

Izrael válaszcsapást fontolgat Irán ellen, amire a teheráni rezsim elsöprő ellentámadással fenyegetőzik. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a zsidó államot, de meg szeretné akadályozni a konfliktus továbbgyűrűzését. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint nem zárható ki az eszkaláció lehetősége, ami nagyban függ attól, mit lép most Izrael.

Rendkívüli ülésen tárgyalt a közel-keleti helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa és önmérsékletre szólított fel a világszervezet főtitkára. Irán szombat éjjel több mint háromszáz drónt, cirkáló- és ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, a légvédelem csaknem az összeset hatástalanította. Irán arányos önvédelmi lépésnek nevezte az akciót, Izrael pedig a perzsa állam elleni szankciókat és a Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását követelte.

Szombat este Irán példátlan csapást mért Izraelre. Izraelben élők most elmesélték, hogyan élték meg a támadást.

Rendkívüli ülést hívott össze az Európai Uniós külügyminisztereknek Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője. 

2011-ben ezen a napon a Fókusz stábja beléphetett a Közel-Kelet egyik leggazdagabb embere, Mohammed Khalaf Al Habtoor házába és mindennapjaiba. Láthattuk, hogyan dolgozik, mikor kel, kivel teniszezik, és azt is elárulta, hogyan lehetne javítani a magyar gazdaság helyzetén. A magánvagyona annyi lehetett, mint az akkori 100 leggazdagabb magyar vagyonának összege – szorozva tízzel.

Schobert Norbi azonban biztosította követőit arról, hogy továbbra is Krisztust követik, nem tértek át muzulmán hitre.

Válaszul a jordániai katonai támaszpontot ért, három amerikai katona halálát okozó dróntámadásra.

A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.

Az állítólag iráni támogatással működő radikálisok akciójának hírét Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke jelentette be vasárnap, választ ígérve a támadásra.

Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál, éppen 6 óra repülőútra Budapesttől fekszik Omán legnépszerűbb üdülővárosa Szalála. Mennyibe kerül ott az élet? Milyen a nők helyzete, és milyen lehetőségeik vannak? Hogy lehet, hogy ingyen van az egészségügy, ha egyszer nincs adózás, és igaz-e, hogy minden férfi földet kap az államtól ajándékba? Bemutatjuk, hogyan élnek magyarok az Arab-félsziget keleti csücskében.

Szabó Virág jelenleg Pakisztánban él a férjével és annak családjával, 2800 méteren egy kis faluban. Pakisztán nagy része hegyes völgyes táj, az ötödik legnépesebb ország a Földön. Emellett a második legnagyobb muszlim közösség él itt. De milyen az élet egy teljesen más kultúrában magyarként, hogy telnek a mindennapok és mi hiányzik neki az európai világból? Kiderül a Fókusz riportjából.

Bár tilos a gázfáklyázás, mégis az egész Közel-Keleten elterjedt még mindig az olajkitermeléseknél.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szombaton közölte, hogy gyakorlatozás közben lezuhant egy amerikai katonai repülőgép a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Naim Kasszem sejk inkább elterelte a szót, amikor azzal próbálták szembesíteni, hogy maguk a Hamász harcosai videózták az izraeli civilek elleni vérengzést.