Szabó Virág jelenleg Pakisztánban él a férjével és annak családjával, 2800 méteren egy kis faluban. Pakisztán nagy része hegyes völgyes táj, az ötödik legnépesebb ország a Földön. Emellett a második legnagyobb muszlim közösség él itt. De milyen az élet egy teljesen más kultúrában magyarként, hogy telnek a mindennapok és mi hiányzik neki az európai világból? Kiderül a Fókusz riportjából.

Bár tilos a gázfáklyázás, mégis az egész Közel-Keleten elterjedt még mindig az olajkitermeléseknél.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szombaton közölte, hogy gyakorlatozás közben lezuhant egy amerikai katonai repülőgép a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Naim Kasszem sejk inkább elterelte a szót, amikor azzal próbálták szembesíteni, hogy maguk a Hamász harcosai videózták az izraeli civilek elleni vérengzést.

Hosszú, konfliktusos évek húzódnak Izrael és a palesztinok viszonya mögött, amely a Hamász izraeli támadása miatt újra előtérbe került. A világ nagy része együttérzett Izraellel az első támadás után, de úgy tűnik, sokan oldalt váltottak, amikor Izrael válaszcsapása miatt Gázában humanitárius válság alakult ki. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Fókusznak adott interjúban az izraeli-palesztin konfliktus gyökereiről beszélt, elmagyarázva 80 év történetét, ami oda vezetett, hogy a kétharmad budapestnyi területen élő palesztinok körében ma is teljes a jogfosztottság. Olyan fogalmakat is tisztáz, hogy mit jelent a cionizmus, és keretezi azt is, miért nyerte meg a választást a radikalizmusáról ismert Hamász a palesztin területeken. Miért van válságban az izraeli belpolitika, és milyen lehetőségek vannak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére, még mielőtt Gázában éhen és szomjan halnak a civilek?

Néhány hét szünet után tematikus adással tér vissza a Fókusz Plusz szombat este az RTL-en. Brutális támadások, több száz izraeli túsz, rengeteg halott mindkét oldalon és a helyzet egyre csak fokozódik. Hová vezethet a 2000 éve tartó vita a Föld legpuskaporosabb néhány négyzetkilométerén? Mit gondolnak a Magyarországon élő palesztinok a Hamász terrorszervezet október hetedikei pusztító támadásról? Hova fejlődhet a véres konfliktus? Ezekkel a témákkal várja a nézőket Gál Petra a szombat esti Fókusz Pluszban az RTL Híradó után.

Az Egyesült Államok elnöke segítséget ígért Izrael számára az önvédelemhez, és országa rendületlen támogatásáról biztosította Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt.

Színesen öltözködik, ruháin keresztül szereti megmutatni a személyiségét. Bár A Konyhafőnök versenyzője, a 21 éves Iza divattervezőnek készült, élete egészen más, lényegesen komolyabb irányt vett. Folyékonyan beszéli a török nyelvet, Közel-Kelet-kutatással foglalkozik. Elsősorban írónőként tekint magára, regényein keresztül igyekszik a közel-keleti országokat érintő, ám számára is fontos társadalmi problémákra felhívni a figyelmet. A Fókusznak elárulta: foglalkozna politológiával és nemzetvédelemmel is, és szeretne önkénteskedni Szíriában, a háború sújtotta területeken. 

Ferenc pápa a közel-keleti erőszakot is elítélte.

Az apa-lánya páros hidropónikus növénytermesztő farmjai elnyerték Tomán Szabina és Balogh Péter tetszését. A pich után a Cápák a terveikről kérdezték a vállalkozókat, akik elárulták: mindent megtesznek, hogy Európán kívül is sikert arassanak.

Kellett némi ráhatás, hogy visszaadják.

Az 50 fokot is meghaladják a hőmérsékleti értékek.

Vége az olcsó energia korszakának.

Szerinte a magyar társadalom „nagyon nem elfogadó” idegen kultúrák, vallások, emberek iránt. 

A hírek szerint az orosz katonák nemcsak gabonát, hanem egyéb élelmiszereket is lopnak Ukrajnából.

Az oroszok nagy erőkkel kezdtek toborozni Szíriában.

Európa határain túlnyúló katasztrófát, éhínséget, zavargásokat okozhat, ezzel együtt menekültáradatot indíthat el az Ukrajna elleni orosz háború a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Moszkva ráadásul mesterségesen gerjesztett migránsválsággal vághat vissza Európának. 

Sikeres tesztet hajtott végre az amerikai haditengerészet a Közel-Keleten, ahol 2014 óta háborúzik Jemen, Irán és a szaúdi koalíció.

Pénteken megkezdődött a 2020-as közel-keleti világkiállítás, aminek kezdetét egy évvel eltolták a koronavírus járvány miatt. Ennek apropóján most a hagyományos kínai kultúrát és a modern technológiát bemutató fénybemutatót tartottak. A borongós őszi időben többen elájultak és nem csak az expo méretei láttán, hanem a rekkenő hőségben, ezért sem lehet tudni vajon hány turistát vonzhat ez az esemény, ahol 192 ország mutatkozik be.

A Cápák között milliárdos befektetője élete nagy álma teljesült, amikor nemrég cápák között úszkálhatott a Közel-Keleten. Balogh Levente tizenegy méter mélyre merült, amikor szembenézhetett egy igazi cápával. Az üzletember arról is beszél, hogyan tud utazni járvány idején.

Aláírták a békemegállapodást két arab ország és Izrael között. Az egyezmény fölött az Egyesült Államok bábáskodott. Trump elnök szerint új korszak kezdődik a Közel-Keleten, és reméli, hogy a békeegyezményhez a palesztinok is csatlakoznak. Szavaival egy időben palesztin szélsőségesek rakétatámadást indítottak izraeli célpontok ellen.

Úgy tűnik bejött Donald Trump agresszív húzása, és az újabb közel-keleti konfliktus neki kedvező fordulatot hozhat. A véletlenül lelőtt ukrán repülőgép tragédiája után a közvélemény az iráni vezetés ellen fordult és egyelőre nincs komolyabb következménye a korábbi amerikai támadásnak.

Több mint 8 és fél milliárd forintot költött a magyar kormány közel-keleti iskolák, óvodák, templomok felújítására az elmúlt években - tudta meg a 24.hu. A Fidesz szerint a program célja, hogy a segítséget vigyék oda, ahol szükség van rá, így kezelhető ugyanis a migráció. A DK-nál azt mondják, külföldi templomok helyett magyar kórházakra kellene költeni a pénzt.

A Közel-Keleten továbbra sem csökkennek a feszültségek. Sőt. Adott két, feltörekvő középhatalom, Szaúd-Arábia és Irán, mindkettő a térség vezető hatalma szeretne lenni, egymással versengve fegyverkeznek és, noha közvetlen konfliktus - még - nincs közöttük, ellentétes oldalon állnak Szíriában, Irakban, Jemenben és Libanonban is.

Irak két oldalán a térség uralmáért versengő két hatalmas ország a Közel-Keleten, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek már-már háborúznak egymással az éhező Jemenben. A 82 milliós Irán és a 30 milliós Szaúd-Arábia. Ez a két ország két mutatóban áll vezető helyen a világban: a legkorruptabb államok közé tartoznak és a legnagyobb olajtermelők közé.

Intifádát, azaz felkelést hirdetett a palesztin Hamász vezetője, miután az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Már most több városban tüntetések robbantak ki a döntés ellen, amely sokak szerint csak újabb erőszakot szül a Közel-Keleten. Az amerikai lépést ezzel együtt mások is hamar követhetik.  

Dübörgő fegyverek, bombák, tömeges kivégzések. Továbbra is forrong a Közel-Kelet miközben egyre több szereplővel bővül azon országok tábora, akik különböző okokból részt vesznek, vagy részt kívánnak venni az egyre jobban eszkalálódó konfliktusban.

Kevés helyet kap a hírek között egy másik aggasztó jelenség. A járókelők közé hajtó, és utcán, buszon váratlanul embereket késelő merénylőkről eddig nem készültek a mostanihoz hasonló, megrázó felvételek. Mindez hozzánk nagyon közel, egy olyan országban, amelynek a tengerpartját a magyarok is nagy számban látogatják.

Késelés a nyílt utcán, gázolás, majd mészárlás, váratlan és értelmetlen terrorcselekmények Jeruzsálemben. Az elmúlt napok, hetek történései mindenkit megdöbbentettek Izraelben és világszerte. Mivel rengeteg magyar választja úticélul a közel-keleti országot, utánajártunk, vajon mi állhat a háttérben, és kell-e bármitől is félnünk, ha Izraelbe látogatunk.

Az újságíró, aki az életét kockáztatva tudósít a Közel-Kelet háborús eseményeiről. Szlankó Bálint minden egyes útján életveszélynek van kitéve, de testközelből is megismerte már a veszélyt, amikor Aleppóban kollégájával együtt elrabolták.    

A jemeni fővárosban két tüntető meghalt, 11-en pedig megsebesültek, amikor az elnököt támogató fegyveresek tüzet nyitottak az ellenzéki tüntetőkre.