„Nem zárható ki az eszkaláció” – megtorlásra készülhet Izrael az iráni támadás után

Szombat este bekövetkezett, amit már napokkal korábban megjósoltak: Irán a történelemben először a saját országa területéről támadta meg Izraelt. Az elemzők szerint Teherán üzenete az lehetett, hogy kiegyenlítették a számlát a két hete a damaszkuszi konzulátusukat ért csapás miatt, amiért Izraelt tették felelőssé, és amelyben 13-an meghaltak.

A kialakult helyzet miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze, az iráni drón- és rakétatámadás azonban nem lepte meg a világ vezetőit: az amerikaiak már napok óta figyelmeztettek a készülő akcióra. Az iráni támadást az EU, a NATO és a G7-ek is elítélték, felszólítva a perzsa államot, hogy ne eszkalálja a háborút. Kína viszont kedden láthatóan Irán mellett tette le a voksát, hangsúlyozva az ország önvédelemhez való jogát a nagykövetség elleni támadás után – írta meg a Jerusalem Post.

Izrael megtorlást fontolgat, Irán fenyegetőzik 

Izrael vasárnap a lehetséges válaszlépésről tárgyalt. Benjamin Netanjahu izraeli elnök hadüzenetként értékelte Irán támadását, de leszögezte, országa békére törekszik. Eközben Ebrahim Raiszi iráni elnök a Reuters tudósítása szerint kedden azzal fenyegetőzött, ha Izrael bármilyen támadást indít velük szemben, akkor arra súlyos, fájdalmas válaszcsapással felelnek majd.

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke nemrég kijelentette, a hétvégén történt iráni támadás nem marad válasz nélkül. Hogy pontosan milyen megtorlásra célzott, azt azonban egyelőre nem tudni. Amerikai kormányzati források az NBC Newsnak azt mondták, Izrael hamarosan válaszol a támadásra, de nem támadja meg közvetlenül Irán területét.

A BBC elemzője annak is látja jeleit, hogy a zsidó állam diplomatikusabb lépéseket is tesz. Az izraeli külügyminiszter kedden 32 országnak írt levelet, hogy szankcionálják Irán rakétaprogramját, és nyilvánítsák az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestet terrorszervezetnek. Eközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig éppen amiatt aggódik, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket.

Irán ellen egyébként Oroszország után világviszonylatban a második legtöbb, mintegy ötezer büntetőintézkedés van érvényben. Washington az iráni támadás után teljes támogatásáról biztosította a zsidó államot, kedden az amerikai védelmi miniszter is Izrael biztonsága mellett érvelt, hozzátéve, hogy meg kell akadályozni a konfliktus tovább terjedését. 

Nem zárható ki az eszkaláció

A teheráni síita rezsim jó ideje ellenségként kezeli a zsidó államot, holott Irán és Izrael egyaránt feszült viszonyban van az arab világgal. Akkor mégis honnan ered ez a közel-keleti geopolitikát is meghatározó ellentét? – tehetnénk fel a kérdést. Az 1979-es iráni iszlám forradalom óta Irán nem ismeri el Izrael államot, azonban különbséget tesz a zsidóság, illetve Izrael állam között.

Ugyanis Iránban él a Közel-Kelet egyik legnagyobb zsidó diaszpórája, az alkotmány értelmében még egy képviselőt is küldhetnek az iráni parlamentbe. Iránnak, ahogy ők nevezik, a „cionista rezsimmel” van gondjuk, nem pedig a zsidósággal – legalábbis békeidőben. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább elmérgesedett a viszony a felek között. Irán ráadásul pénzzel és fegyverekkel is támogatja a palesztin terrorszervezeteket, segíti a tavaly október 7-ei támadást elindító Hamászt is.

„Nem zárható ki az eszkaláció lehetősége” – mondta az rtl.hu-nak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója, amikor arról kérdeztük, hogy mire számít az izraeli-iráni konfliktusban. Hozzátette, az izraeli vezérkari főnök szavai alapján valószínűsíthető, hogy válaszlépésre kerül sor, inkább ennek a mikéntje nagy kérdés. Megjegyezte, a hagyományosnak tekinthető hadi eszközök, rakéták mellett kibertámadásra is lehetősége van Izraelnek, erre volt már példa korábban is mindkét fél részéről.

Izrael bemutatta, hogy meg tudja védeni magát, valamint azt is, hogy ehhez szövetségesekkel is rendelkezik. A gázai háború miatt Izraelnek nagyon nagy mértékben megzuhant a nemzetközi reputációja, viszont most őket támadják, ez pedig segíthet nekik abban, hogy javítsanak a zsidó állam megítélésén. „Ezeket a szempontokat mind mérlegeli Izrael, csak az a kérdés, hogy melyik milyen erősséggel jelenik meg” – magyarázta N. Rózsa Erzsébet.

Hozzátette, Irán részéről is azt látni, hogy regionális hatalomként igyekeznek működni: ha csapás éri őket, akkor azt nem hagyják válasz nélkül. Szerinte a jelen helyzet egy olyan pillanatnyi nyugvópont, ami akár a további eszkalációt is megakadályozhatná, ezért most minden Izrael válaszától függ, valamint az ottani belpolitikai viszonyoktól.

Joe Biden elnök azt mondta, hogy Izraelt mindenáron megvédik, de Irán megtámadását semmilyen módon nem támogatják. Viszont abban a pillanatban, hogy Izrael csapást mér, arra iráni válaszlépés fog érkezni. Innentől kezdve viszont ez a mondás teljesen lényegtelenné válik, hiszen Izrael védelmére siet az Egyesült Államok

– hangsúlyozta a Közel-Kelet-szakértő. Hozzátette, nemzetközi jogilag erősen vitatható lépésnek tekinthető, hogy Izrael csapást mért a damaszkuszi nagykövetségre. Arról is megkérdeztük, hogyan befolyásolhatják a mostani izraeli-iráni konfliktust, illetve tágabban a közel-keleti helyzet alakulását az amerikai választások, Donald Trump esetleges hatalomra kerülése. Mint kifejtette, ezt még nehéz most megmondani, hiszen azt sem tudjuk, hogy mi történik Trump bírósági eljárásaiban, de a szakértő inkább „egyfajta folytonosságot várna az amerikai külpolitikában.”

Netanjahu a túlélésért küzd?

Benjamin Netanjahu Izrael legrégebb óta pozícióban levő miniszterelnöke. Már a tavalyi, Gáza felől érkező terrortámadás előtti egy évben folyamatosak voltak Izraelben a tömegtüntetések, de a zsidó államban a belpolitikai helyzet ezt megelőzően is feszült volt: 2018 és 2022 között öt alkalommal kellett választást tartani, ilyesmi korábban sohasem fordult elő.

A kormányválságot újabb tüntetéssorozat követte a tavalyi évben, miután az izraeli kormány megpróbálta a legfelsőbb bíróságot, a bírók kinevezését ellenőrzése alá vonni. Ekkor jött a Hamász terrortámadása, amely egy pillanatra összerántotta Izraelt, és létrejött egy egységkormány. A zsidó állam társadalma azonban ismét megosztott lett a túszok kérdésében, akiknek a családtagjai folyamatosan megmozdulásokat szerveznek, mert úgy érzik, hogy az izraeli kormány számára nem a kiszabadításuk az elsődleges, hanem a Hamász harcosainak likvidálása – fejtette ki N. Rózsa Erzsébet.

Megjegyezte, eközben az izraeli társadalom egyre nagyobb része éppen ellenkezően gondolkodik, és úgy vélik, hogy a Hamásszal kell leszámolni. De a társadalom felemlegeti Izrael felelősségét is, vagyis azt, hogy miért nem tudták megvédeni a lakosságot október 7-én, hol volt akkor hadsereg. „Előbb-utóbb megint a felszínre fog törni az izraeli belpolitikai válság” – fogalmazott a Közel-Kelet szakértő.

Az izraeli-iráni konfliktusnak nálunk is lehetnek következményei

Ahogy arról az RTL Híradó is beszámolt, történelmi rekordra drágulhat az olaj, ha elmélyül a feszültség Irán és Izrael között. Akár 150 dollárba, vagyis a jenlegi másfélszeresébe is kerülhet a nyersanyag hordója, pedig Magyarországon már most 650 forintot kérnek egy liter üzemanyagért, ami az egyik legdrágább a régióban. Egyes külföldi elemzők szerint a Biden-kabinetnek emiatt sem érdeke az eszkaláció, hiszen közelednek az amerikai elnökválasztások, és feszült helyzetet eredményezne, ha megdrágulna az olaj a tengerentúlon.

Nyitókép: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya elleni tüntetés Tel-Avivban, amelyen a Hamász palesztin iszlamista csoport által Gázából október 7-én Izrael ellen elkövetett halálos támadás során elrabolt túszok szabadon bocsátását követelik 2024. április 13-án. Fotó: Hannah McKay / Reuters