Tovább sokkolja a világot Donald Trump. Az amerikai elnöknek a palesztin helyzet megoldására is van ötlete. Trump Gázából a szomszédos arab országokba költöztetné a palesztinokat. Szerinte ez az egyetlen megoldás az izraeli-palesztin konfliktus enyhítésére.

Vajon mi várható Trump hivatalba lépése után? Az újraválasztott elnök nem árul zsákbamacskát, és az első ciklusa alapján feltételezhető, hogy folytatni akarja az Ábrahám folyamatot.

Mi állhat az Irán és Izrael közötti konfliktus hátterében? Szalay Máté közel-kelet szakértő erre a kérdésre is válaszol. Az egykor szövetséges államok között az elmúlt évtizedekben feszültté vált a viszony. De mennyire kell attól tartani, hogy a konfliktus a teljes Közel-Keletre kiterjed? Eddig igyekeztek elkerülni a nyílt összecsapásokat, de mi lesz ezután?

Korlátozták a gyülekezést, zárt helyeken legfeljebb háromszázan lehetnek együtt. Galileában és a Golán-fennsíkon az óvóhelyek közelében kell tartózkodni.

Egyre nagyobb a közel-keleti eszkaláció veszélye, a  külügy arra kérte a magyarokat, hagyják el Libanont és Iránt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön azt közölte, hogy 29 magyar, cseh és szlovák állampolgárt hoz ki Libanonból a Magyar Honvédség.

Ugyan a Közel-Kelet viszonylag messze vannak, téves elképzelés, hogy Izrael és Irán konfliktusa nincs hatással ránk.

A közel-keleti híradások szerint Izrael megtorló csapást indított péntekre virradó éjjel Irán ellen. Robbanásokat észleltek Iszfahán térségében, ahol az iráni védelmi erők fő légibázisa található. Irán azt állítja, csak dróntámadás történt, Izrael szerint rakétát lőttek ki.

„Nem volt pánik vagy felvásárlási láz, nem menekültek az emberek, de tényleg van egy félelem” – jellemezte az izraeli hangulatot egy ott élő magyar. Székely Róbert azt mondta, nem sokat aludtak szombaton, hiszen Irán több száz rakétát indított Izrael ellen, és nem lehetett tudni, hogy a légelhárítás mennyit tud ebből megsemmisíteni. Székely Róbert szerint az izraeliek nagyon edzettek, tudják mi a teendő, ha megszólal a légiriadó, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nincs pánikhangulat. Bár a szórakozóhelyek nyitva vannak, az emberek élik a megszokott életület, a feszültség folyamatosan jelen van. Most mindenki arra vár, hogy mi lesz Izrael válasza.

Új szintre emelkedett Irán és Izrael konfliktusa. Miután Irán úgy értelmezte a damaszkuszi konzulátusa elleni támadást, mintha a zsidó állam a saját területükön támadta volna meg őket, nem maradtak adósak a válaszcsapással, és múlt szombaton előre bejelentett módon több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki Izrael területére. Csicsmann László egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő szerint nem az kérdés, hogy lesz-e válasz Izrael részéről, hanem hogy mikor lesz, és milyen következményekkel jár majd.

Izrael válaszcsapást fontolgat Irán ellen, amire a teheráni rezsim elsöprő ellentámadással fenyegetőzik. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a zsidó államot, de meg szeretné akadályozni a konfliktus továbbgyűrűzését. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint nem zárható ki az eszkaláció lehetősége, ami nagyban függ attól, mit lép most Izrael.

Rendkívüli ülésen tárgyalt a közel-keleti helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa és önmérsékletre szólított fel a világszervezet főtitkára. Irán szombat éjjel több mint háromszáz drónt, cirkáló- és ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, a légvédelem csaknem az összeset hatástalanította. Irán arányos önvédelmi lépésnek nevezte az akciót, Izrael pedig a perzsa állam elleni szankciókat és a Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását követelte.

Szombat este Irán példátlan csapást mért Izraelre. Izraelben élők most elmesélték, hogyan élték meg a támadást.

Rendkívüli ülést hívott össze az Európai Uniós külügyminisztereknek Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője. 

2011-ben ezen a napon a Fókusz stábja beléphetett a Közel-Kelet egyik leggazdagabb embere, Mohammed Khalaf Al Habtoor házába és mindennapjaiba. Láthattuk, hogyan dolgozik, mikor kel, kivel teniszezik, és azt is elárulta, hogyan lehetne javítani a magyar gazdaság helyzetén. A magánvagyona annyi lehetett, mint az akkori 100 leggazdagabb magyar vagyonának összege – szorozva tízzel.

Schobert Norbi azonban biztosította követőit arról, hogy továbbra is Krisztust követik, nem tértek át muzulmán hitre.

Válaszul a jordániai katonai támaszpontot ért, három amerikai katona halálát okozó dróntámadásra.

A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.

Az állítólag iráni támogatással működő radikálisok akciójának hírét Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke jelentette be vasárnap, választ ígérve a támadásra.

Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál, éppen 6 óra repülőútra Budapesttől fekszik Omán legnépszerűbb üdülővárosa Szalála. Mennyibe kerül ott az élet? Milyen a nők helyzete, és milyen lehetőségeik vannak? Hogy lehet, hogy ingyen van az egészségügy, ha egyszer nincs adózás, és igaz-e, hogy minden férfi földet kap az államtól ajándékba? Bemutatjuk, hogyan élnek magyarok az Arab-félsziget keleti csücskében.

Szabó Virág jelenleg Pakisztánban él a férjével és annak családjával, 2800 méteren egy kis faluban. Pakisztán nagy része hegyes völgyes táj, az ötödik legnépesebb ország a Földön. Emellett a második legnagyobb muszlim közösség él itt. De milyen az élet egy teljesen más kultúrában magyarként, hogy telnek a mindennapok és mi hiányzik neki az európai világból? Kiderül a Fókusz riportjából.

Bár tilos a gázfáklyázás, mégis az egész Közel-Keleten elterjedt még mindig az olajkitermeléseknél.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szombaton közölte, hogy gyakorlatozás közben lezuhant egy amerikai katonai repülőgép a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Naim Kasszem sejk inkább elterelte a szót, amikor azzal próbálták szembesíteni, hogy maguk a Hamász harcosai videózták az izraeli civilek elleni vérengzést.

Hosszú, konfliktusos évek húzódnak Izrael és a palesztinok viszonya mögött, amely a Hamász izraeli támadása miatt újra előtérbe került. A világ nagy része együttérzett Izraellel az első támadás után, de úgy tűnik, sokan oldalt váltottak, amikor Izrael válaszcsapása miatt Gázában humanitárius válság alakult ki. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Fókusznak adott interjúban az izraeli-palesztin konfliktus gyökereiről beszélt, elmagyarázva 80 év történetét, ami oda vezetett, hogy a kétharmad budapestnyi területen élő palesztinok körében ma is teljes a jogfosztottság. Olyan fogalmakat is tisztáz, hogy mit jelent a cionizmus, és keretezi azt is, miért nyerte meg a választást a radikalizmusáról ismert Hamász a palesztin területeken. Miért van válságban az izraeli belpolitika, és milyen lehetőségek vannak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére, még mielőtt Gázában éhen és szomjan halnak a civilek?

Néhány hét szünet után tematikus adással tér vissza a Fókusz Plusz szombat este az RTL-en. Brutális támadások, több száz izraeli túsz, rengeteg halott mindkét oldalon és a helyzet egyre csak fokozódik. Hová vezethet a 2000 éve tartó vita a Föld legpuskaporosabb néhány négyzetkilométerén? Mit gondolnak a Magyarországon élő palesztinok a Hamász terrorszervezet október hetedikei pusztító támadásról? Hova fejlődhet a véres konfliktus? Ezekkel a témákkal várja a nézőket Gál Petra a szombat esti Fókusz Pluszban az RTL Híradó után.

Az Egyesült Államok elnöke segítséget ígért Izrael számára az önvédelemhez, és országa rendületlen támogatásáról biztosította Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt.

Színesen öltözködik, ruháin keresztül szereti megmutatni a személyiségét. Bár A Konyhafőnök versenyzője, a 21 éves Iza divattervezőnek készült, élete egészen más, lényegesen komolyabb irányt vett. Folyékonyan beszéli a török nyelvet, Közel-Kelet-kutatással foglalkozik. Elsősorban írónőként tekint magára, regényein keresztül igyekszik a közel-keleti országokat érintő, ám számára is fontos társadalmi problémákra felhívni a figyelmet. A Fókusznak elárulta: foglalkozna politológiával és nemzetvédelemmel is, és szeretne önkénteskedni Szíriában, a háború sújtotta területeken. 

Ferenc pápa a közel-keleti erőszakot is elítélte.

Az apa-lánya páros hidropónikus növénytermesztő farmjai elnyerték Tomán Szabina és Balogh Péter tetszését. A pich után a Cápák a terveikről kérdezték a vállalkozókat, akik elárulták: mindent megtesznek, hogy Európán kívül is sikert arassanak.

Kellett némi ráhatás, hogy visszaadják.

Az 50 fokot is meghaladják a hőmérsékleti értékek.

Vége az olcsó energia korszakának.

Szerinte a magyar társadalom „nagyon nem elfogadó” idegen kultúrák, vallások, emberek iránt. 

A hírek szerint az orosz katonák nemcsak gabonát, hanem egyéb élelmiszereket is lopnak Ukrajnából.

Az oroszok nagy erőkkel kezdtek toborozni Szíriában.

Európa határain túlnyúló katasztrófát, éhínséget, zavargásokat okozhat, ezzel együtt menekültáradatot indíthat el az Ukrajna elleni orosz háború a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Moszkva ráadásul mesterségesen gerjesztett migránsválsággal vághat vissza Európának. 

Sikeres tesztet hajtott végre az amerikai haditengerészet a Közel-Keleten, ahol 2014 óta háborúzik Jemen, Irán és a szaúdi koalíció.

Pénteken megkezdődött a 2020-as közel-keleti világkiállítás, aminek kezdetét egy évvel eltolták a koronavírus járvány miatt. Ennek apropóján most a hagyományos kínai kultúrát és a modern technológiát bemutató fénybemutatót tartottak. A borongós őszi időben többen elájultak és nem csak az expo méretei láttán, hanem a rekkenő hőségben, ezért sem lehet tudni vajon hány turistát vonzhat ez az esemény, ahol 192 ország mutatkozik be.

A Cápák között milliárdos befektetője élete nagy álma teljesült, amikor nemrég cápák között úszkálhatott a Közel-Keleten. Balogh Levente tizenegy méter mélyre merült, amikor szembenézhetett egy igazi cápával. Az üzletember arról is beszél, hogyan tud utazni járvány idején.

Aláírták a békemegállapodást két arab ország és Izrael között. Az egyezmény fölött az Egyesült Államok bábáskodott. Trump elnök szerint új korszak kezdődik a Közel-Keleten, és reméli, hogy a békeegyezményhez a palesztinok is csatlakoznak. Szavaival egy időben palesztin szélsőségesek rakétatámadást indítottak izraeli célpontok ellen.

Úgy tűnik bejött Donald Trump agresszív húzása, és az újabb közel-keleti konfliktus neki kedvező fordulatot hozhat. A véletlenül lelőtt ukrán repülőgép tragédiája után a közvélemény az iráni vezetés ellen fordult és egyelőre nincs komolyabb következménye a korábbi amerikai támadásnak.

A Közel-Keleten továbbra sem csökkennek a feszültségek. Sőt. Adott két, feltörekvő középhatalom, Szaúd-Arábia és Irán, mindkettő a térség vezető hatalma szeretne lenni, egymással versengve fegyverkeznek és, noha közvetlen konfliktus - még - nincs közöttük, ellentétes oldalon állnak Szíriában, Irakban, Jemenben és Libanonban is.

Irak két oldalán a térség uralmáért versengő két hatalmas ország a Közel-Keleten, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek már-már háborúznak egymással az éhező Jemenben. A 82 milliós Irán és a 30 milliós Szaúd-Arábia. Ez a két ország két mutatóban áll vezető helyen a világban: a legkorruptabb államok közé tartoznak és a legnagyobb olajtermelők közé.

Dübörgő fegyverek, bombák, tömeges kivégzések. Továbbra is forrong a Közel-Kelet miközben egyre több szereplővel bővül azon országok tábora, akik különböző okokból részt vesznek, vagy részt kívánnak venni az egyre jobban eszkalálódó konfliktusban.

Az újságíró, aki az életét kockáztatva tudósít a Közel-Kelet háborús eseményeiről. Szlankó Bálint minden egyes útján életveszélynek van kitéve, de testközelből is megismerte már a veszélyt, amikor Aleppóban kollégájával együtt elrabolták.