Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat, februárban pedig jön a – már megemelt – 13. havi nyugdíj, így január és február folyamán összesen háromhavi nyugdíjat folyósítanak. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeliben arról beszélt: az emelést sosem a havi inflációhoz, hanem az éves inflációhoz kötik.

A GKI szerint ekkora emeléssel sem lehet megőrizni a legkisebb fizetések vásárlóértékét. A munkáltatók viszont azt mondják, nem tudnak többet adni.

Összesen négy postát indítana újra a bezárt kilencből a pécsi önkormányzat. Kettőről már sikerült megegyezni, két másikkal kapcsolatban a választ várják. Mindez a városnak összesen több mint 100 millió forintjába kerülhet.

Április 30-ig meghosszabbította a hatósági élelmiszerárakat a kormány, pedig az ársapka az inflációt nem csökkenti, negatív hatása viszont annál több van. Az élelmiszerekre kivetett árstop áruhiányhoz és egyéb termékek drágulásához vezetett; az üzemanyagoknál eltörölték, de a benzinkutakon tapasztalt hiány sem fog egyik napról a másikra megszűnni. A Házon kívül stábja hatósági áras kristálycukrot, tejet és üzemanyagot próbált vásárolni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Vagyonfelügyelőt rendelhetnek ki a céghez, viszont az idő fogy: ha ugyanis a kokszoló leállítása megindul, akkor 24-48 óra után visszafordíthatatlanok lesznek a folyamatok, az újraindítása lehetetlen lesz.

Miközben 350 ezer olyan nyugdíjas van, akinek az ellátása a 100 ezer forintot sem éri el.

A minimálbér 16 százalékkal nőhet, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 14 százalékkal. Már ha aláírják a megállapodást.

Arra egyelőre Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sem tudott válaszolni, hogy ezekből az uniós támogatásokból pontosan mikor érkezhet pénz Magyarországra.

Az emelés 800 milliárd forintba kerülhet.

A jatt kilencven százaléka mehet csak a dolgozóknak, a többit viszi az állam.

Azt nem tudni, hogy mennyi lesz a Diákhitel kamata a jövő év második felében, mivel a kamatstop csak fél évre szól.

A GKI szerint nem valószínű, hogy jövő decemberre sikerül megfelezni a pénzromlás mértékét.

Augusztusban a vállalati hitelek 1 százaléka, a lakossági hiteleknek pedig a 3 százaléka vett részt a célzott fizetési moratóriumban, és azóta ez tovább csökkent.

Bahamai otthonában vették őrizetbe a becsődölt FTX kriptotőzsde alapítóját, aki egyetlen nap alatt 14 milliárd dollárt, vagyona 94 százalékát vesztette el. 

Ugyanakkor a munkavállalók továbbra is reménykednek, hogy lesz számukra folytatás az üzemben.

A maximum 3 millió forintos lakásfelújítási támogatásnak az a feltétele, hogy a korszerűsítésnek december 31-ig el is kell készülnie.

Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az Európai Unión belül pedig a legtöbb régiós versenytárs már megelőzte Magyarországot. 

Cserébe Magyarország nem blokkolja tovább az Ukrajnának nyújtott, közös uniós hitelfelvételből finanszírozott segélyt, és mentességet kapott az alól, hogy több adót kelljen fizettetnie a multimilliárdos nagyvállalatokkal.

Az élelmiszerpazarlás ellen küzd a vállalat. 

A Mészáros-rokon érdekeltsége jól teljesített a közbeszerzésen.

Az idei télre viszont még biztosított az ellátás.

A benzinért 20, míg a gázolajért 15 forinttal fognak kevesebbet fizetni a kutak.

Az emberek kétharmada rosszabbul él, mint két éve.

Sokan hitelt vesznek fel az ajándékok megvásárlására.

Hogy meddig tarthatja fent még a kormány az élelmiszerárstopot és milyen hatása van az intézkedésnek a magyar gazdaságra, arról Raskó György, agrárközgazdászt kérdeztük.

Csányi már alá is írta a szerződést.

A hazai háztartások túlnyomó többsége saját ingatlannal rendelkezik – kivéve a legszegényebbeket.

Hiába jelentette be a kormány a babaváró támogatás meghosszabbítását 2023-ra, jogszabály hónapok óta nem született róla.

Kevesebb pénz jut ruhára, cipőre és kevesebbet költenek gyógyszertárakban az emberek – ez derül ki a KSH kiskereskedelmi forgalmat összesítő adataiból. Októberben a teljes kiskereskedelmi forgalomból több mint 17 százalékkal volt kisebb a ruházati és cipőboltok részesedése, és tizedével csökkent a gyógyszertárak forgalma 2019-hez képest. Közben az élelmiszerboltokban többet költöttek az emberek. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint hiába költik az emberek a fizetésük nagyobb részét élelmiszerre, mégis kevesebb terméket tudnak vásárolni.

Zsúfolásig megteltek az áruházak ezüstvasárnap, de az RTL Híradó tapasztalatai szerint visszafogottan vásároltak az emberek. Többen azért töltöttek hosszabb időt a plázákban, mert kétszer is meggondolták mire költenek. Egyelőre kevesebb okosóra fogy, mint tavaly, de lényegesen többet adtak el kenyérsütőből és láncfűrészből – az általunk megkérdezett webáruház szerint. 

Pedig az olaj ára visszaesett a háború előtti szintre. 

Van, amiben egyetért Matolcsy Györggyel.

Az elmúlt napokban az ország különböző pontjain, különböző élelmiszerüzletekben készültek felvételek az üres polcokról. Ez a jövőben változhat.

Értékmentésként tekint a miniszterelnök veje a hotel megvásárlására és felújítására.

A Mérce megkeresésére a cégvezetés tagadott, pedig a munkavállalók erről kaptak levelet.

És azokat a lapokat is, amelyek beszámolnak róla. A rendőrség már nyomoz rémhírterjesztés gyanúja miatt.

Csak egy rövid időre.

Hernádi Zsolt a tetőteraszon már óvatosan lépked, de szerinte nem a tériszonya miatt van csak a hatodikon az irodája.

Az Egyensúly Intézet szerint a magyarok több mint fele ruhát sem vásárol, és felújítást sem tervez.

A világ vezető élelmiszeripari vállalata új programot indított a nyugat-dunántúli régióban: talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatra szeretnék ösztönözni a termelőket – ezzel pedig támogatva bolygónk jövőjét.

Nem is kell az országgyűlés elé vinni az ötleteket.

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

A kormány közben 95 százalékra emelte a MOL extraprofitadóját.

Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.

A hétfőn hatályba lépett szankciók nem vonatkoznak a Magyarországra csővezetéken érkező orosz olajra.

Egy korábbi alkalmazott azért tiltakozott az együttműködés ellen, mert szerinte a vállalat számára nem adott volna hozzáadott értéket a közel 100 millió dolláros együttműködés. 

Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban.

2022 negatív inflációs hatását csak megkoronázta a kormány keddi bejelentése, ami szerint eltörölték a benzinársapkát. Arról, hogy hogyan hat az árakra a döntés, mi történne, ha megszüntetnék az élelmiszerárstopot és mi várható 2023-ban a gazdaságban, arról Móró Tamást, a Concorde értékpapír vezető stratégája beszélt a Reggeliben.

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük az egyre dráguló tejtermékekről és az egyre kevesebb élőállatról. Hol van a vásárlók lélektani határa, mikor fékezhet az infláció? A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

Már másodszor emeltek.