Vajon mit mond a nemzetközi jog azzal kapcsolatban, ha egy ország megtámadja a másikat, és mivel indokolható a katonai beavatkozás Iránnal szemben?

Izrael nagyszabású támadása Irán ellen, valamint az amerikai légicsapások új szintre emelték a két ország évtizedes ellentétét. Donald Trump parancsára az USA célba vette Irán nukleáris létesítményeit, ezzel közvetlenül is belépett a konfliktusba. Bár tűzszünet van érvényben, sokan a harmadik világháború előszelét érzik. Novák Attila történész szerint azonban ettől még messze vagyunk, hiszen más nagyhatalmak – mint Oroszország vagy Kína – nem vettek részt a támadásokban. Az Egyesült Államok szerint az iráni atomprogramot több évre visszavetették, de ezt más források nem erősítik meg, és a feszültség továbbra is fennáll.

A világpolitikai feszültség nő, a lakosság pedig egyre inkább tart egy globális fegyveres konfliktustól. Valós veszély a harmadik világháború?

Taktikai atomfegyverekkel tart hadgyakorlatot Moszkva, de az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint nem kell tartani attól, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be Ukrajnában.  

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég atomháborúval fenyegetőzött.

Putyin csütörtökön nukleáris fegyverekről és a civilizáció elpusztításáról beszélt.

Azzal védekeztek, hogy irányított folyamatról volt szó.

A kísérletet pár nappal azután hajtották végre, hogy Kim Dzsongun Dél-Koreát országa fő ellenségeként határozta meg.

Az észak-koreai hadsereg mellett a lőszergyártó üzemeket és az atomfegyverszektort is arra utasította az ország vezetője, hogy gyorsítsák meg a felkészülést egy háborúra. 

A bejelentés Lengyelország és mások számára is komoly aggodalmat jelent.

Negyven évvel ezelőtt a szovjet légvédelem tisztje, Sztanyiszlav Petrov döbbenten nézte, hogy az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Legalábbis ezt jelezte a lehető legnagyobb magabiztossággal a szovjet műholdas megfigyelőrendszer. Ő azonban mégis azt közölte feletteseivel, hogy hamis riasztás történt, jelentősen csökkentve ezzel annak veszélyét, hogy a szovjet vezetés megindítsa a saját atomtölteteit az amerikai célpontok ellen. 

A Nukemap nevű weboldalon azt lehet megnézni, mekkora rombolást okozna egy nukleáris bomba a környezetünkben. 

A Wagner egy konvoja közel jutott egy atomfegyvereket tároló orosz katonai bázishoz, az orosz erők nem tudták megállítani őket. Azután fordultak vissza, hogy vezetőjük megegyezett Vlagyimir Putyinnal a lázadás leállításáról. Az eset még Washingtonban is riadalmat keltett. 

Az orosz elnök szerint már megvalósult Ukrajna demilitarizálódása, az ellentámadás szerinte sikertelen, az orosz gazdaság pedig fenntartható.

Vlagyimir Putyin szövetségese nem részletezte az ajánlatot.

Meglepetésszerű támadásokra használnák. 

Így adnak választ a nyugati nyomásra.

Nem látják jelét. 

Az Egyesült Államok nem változtat a nukleáris stratégiáján.

Az egykori orosz elnök a várható ukrán támadásról beszélt. Úgy gondolja, a Krím félsziget védelmében bármilyen fegyvert bevethetnek.

Vízfelszín alatti nukleáris támadórendszert teszteltek.

Egy tonna természetes uránból 5,6 kilogramm fegyverkészítéshez szükséges minőségű hasadóanyag állítható elő.

Nukleáris fegyverekkel védenék meg az országot az USA esetleges agressziójától.

Nincs már semmi nukleáris kontroll a két nagyhatalom között.

Egynapos hadgyakorlaton tanulmányozzák a lehetséges forgatókönyveket.

A taktikai atomfegyverek bevetése ott lehet az orosz-ukrán háború forgatókönyvei között. Sokan attól tartanak, hogy ha ez megtörténik, a sugárzás nagyon messzire is elterjedhet. Dr. Aszódi Attila atomszakértő szerint egy ilyen incidens esetén Magyarországon is mérni lehetne a radioaktivitást, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság feltétlenül veszélybe kerülne. Hogy miért nem, az a videóból kiderül.

Mindkét ország azt hitte, hogy a másik atomcsapásra készülhet. 

Atomfegyverei számának növelését, minden eddiginél erősebb rakéta kifejlesztését ígérte Észak-Korea vezetője. Közben a kínai elnök arról beszélt, hogy országa lakóinak az eddiginél is nagyobb erőfeszítésre és összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy megküzdjenek a koronavírus járvánnyal. Európa vezetői pedig Ukrajnát biztosították támogatásukról a hagyományos újévi köszöntőkben.

Felgyorsítják a nukleáris robbanófejek és interkontinentális rakéták gyártását. 

Oroszország sosem fenyegetett nukleáris fegyverek bevetésével Ukrajnában, hazudta a külügyminiszter.

Kim Dzsongun azt közölte, hogy országa végső célja a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása.

Péter Tamás szerint a hidegháborúval ellentétben most nem játszik nagy szerepet a diplomácia.

Cseppet sem megnyugtató az Ukrajnában február óta öncélú öldöklést folytató ország közleménye.

Moszkva egyre frusztráltabb lehet a harctéri kudarcok miatt.

Csak negyven év után derült ki, mennyire közel járt az emberiség a világvégéhez az 1962-es kubai rakétaválsággal, ami rémisztő közelségbe hozta az atomháborút. Egy végletekig kimerült parancsnok, félreértett jelzések, és minden adott volt ahhoz, hogy elpusztuljon a Föld. A nukleáris végítélet napját végül egyetlen ember akadályozta meg. Egy szovjet tiszt egy tengeralattjárón, akinek hősiességét még az amerikaiak is elismerték.

Információk szerint úgynevezett „piszkos bombát” dobnának le az ukránok, amely részben nukleáris robbanóanyagot tartalmaz.

Az amerikai elnök Vlagyimir Putyint racionális embernek tartja, aki most csúnyán elszámolta magát.

Lengyelországban növekszik a félelem, hogy Vlagyimir Putyin, látva az invázió sikertelenségét, nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodhat Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov a csecsen elnök szavaira reagált, aki taktikai nukleáris fegyverek bevetését kéri Moszkvától Ukrajnában.

Bár a józan ész és a katonai elemzők mást mondanak, Lloyd Austin szerint az orosz elnök bármikor hozat egy újabb felelőtlen döntést.

Sugárszennyezett területen nem lehet sokáig harcolni.

Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy „nem blöff” az orosz figyelmeztetés, hogy atomfegyvereket is bevethetnek. 

Oroszországnak joga van nukleáris fegyverek bevetésére. 

Az orosz elnök teljesen elszigetelődött a valóságtól, de a tábornokai talán közbelépnének. 

„Ijesztőnek” nevezte az orosz elnök nukleáris fegyverekkel kapcsolatosa fenyegetését Gillian Keegan brit külügyi államtitkár. 

Még Gorbacsov felesége sem tudott bugyit venni.

A „Nyugat által okozott esetleges problémák” miatt.

Észak-Korea nem kér az atomfegyverek leszereléséért cserébe felajánlott gazdasági segítségből.

Vissza fog hullni az atomfegyver az orosz elnökre.

Az orosz elnök egy konferencia résztvevőihez írt levelet.