Dél-Korea is labdába rúghat, de az orosz atomból nem kérnek.

Tulajdonviszonyok átrendezése, orosz módra.

Orosz katonák állították meg Ihor Murasov autóját, bekötötték a szemét, majd egy ismeretlen helyre vitték.

Lázár János és közvetlen felettese Szijjártó Péter is kritizálta a projekt csúszását.

Szijjártó Péter a napokban élesen bírálta az atomerőmű-bővítés előkészületeit.

Franciaországban a gáztározók töltöttsége 92 százalékos és valamennyi atomerőmű működni fog télen.

Elindult Kijevből a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttsége Európa legnagyobb nukleáris erőművéhez. A zaporizzsjai létesítmény az orosz-ukrán háború frontvonalán fekszik: sokan tartanak egy esetleges atomkatasztrófától. Az atomenergia ügynökség hónapok óta szeretetett volna bejutni a létesítménybe, hogy ellenőrizze annak állapotát.

Szakértők szerint a zaporizzsjai atomerőműre nemcsak egy esetleges tüzérségi támadás jelent kockázatot, hanem az is, hogy az ott dolgozó több ezer fős ukrán személyzet hónapok óta hatalmas pszichológiai nyomás alatt dolgozik, orosz ellenőrzés alatt, a harcok kellős közepén. Ez pedig felveti a lehetőségét az akaratlanul elkövetett emberi hibáknak is, amelyek szintén katasztrófát okozhatnak.

Egy határozatból derült ki, hogy zöld utat kapott a paksi bővítés.

Zelenszkij szerint a konkrét részletek kidolgozása még folyamatban van.

Melegszik és apad a Duna a szárazság miatt, ez Magyarországon és Romániában is hatással lehet az atomerőművekre. Gond egyelőre még sehol nincs, de Pakson életbe léptették az első fokozatú intézkedési tervet. Romániában pedig, ha tovább apad a vízszint a csernavodai reaktor közelében, bevethetik a stratégiai víztartalékokat.

Az erőművet jelenleg fegyverraktárnak használják a megszálló oroszok, illetve innen lövik az ukránokat.

Az orosz miniszterelnök-helyettes szerint a zaporizzsjai terület jövője a „baráti oroszokkal való együttműködés”.

Az erőmű egyik központi szerverét is ellopták az oroszok.

A légiközlekedésre általánosságban érvényesek az uniós szankciók, de ez a járat a kivételek közé tartozott.

Ebben az oroszok által elfoglalt városban található Európa legnagyobb atomerőműve.

A Greenpeace akciója volt.

Magyarország egyelőre ragaszkodik az orosz állami cég beruházásához.

Az ukrán források szerint hatalmas tűz ütött ki, de a területet ellenőrző oroszok még nem közöltek semmit.

A 211 fős stáb az orosz megszállás óta szinte folyamatosan dolgozott, szellemileg és fizikailag annyira kimerültek, hogy már nem tudták ellátni a feladataikat.

Pedig nemrég végeztek az ukrán mérnökök a javítással.

Az ukránok szerint mind a hat reaktorblokk üzemel, de mindenben ki kell egyezniük az oroszokkal.

A Reggeliben dr. Aszódi Attila arról beszélt, mennyi esély van egy atomerőmű-balesetre és ez milyen hatással lehetne Magyarországra.

A szakértő szerint az 1986-os katasztrófa után nem volt indokolt lakosságvédelmi intézkedéseket hozni Magyarországon.

A Tesla és a SpaceX vezetője a Twitteren azt írta, odautazik a radioaktív sugárzás szempontjából legrosszabbnak tartott helyre, hogy helyben termesztett élelmiszereket egyen.

Macron francia elnöknek Putyin azt mondta, az ukránokat okolja a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásért.

Az orosz-ukrán háború 9. napjának hajnalán Vlagyimir Putyin seregei tűz alá vették a zaporizzsjai atomerőművet.

„Ez háborús bűncselekmény, amivel nagyon nagy károkat lehet okozni” – mondta az rtl.hu-nak Gadó János, az Atomenergia Kutatóintézet volt igazgatója. Tálas Péter szerint egy atomerőmű megtámadása félelemkeltésre tökéletesen alkalmas.

Kiáltványukban a tudósok azt írták, hogy a tudomány erős fegyvereket adott a politikusok kezébe, de nekik azokat békés célokra kell használniuk.

Az ukrán elnök az után figyelmeztetett erre, hogy az orosz erők rátámadtak a legnagyobb ukrán atomerőműre. 

A területet az erőművel együtt órákon keresztül bombázták az oroszok múlt éjjel. A tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet.

Nukleáris katasztrófával fenyeget, ha a harcokban megsérülnek a reaktorok vagy túl gyorsan leállítják őket. Sorra érik találatok az ukrán atomhulladék-tárolókat.

Az orosz-ukrán háború miatt szerdára ülést hívott össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közlése szerint egyelőre az összes atomerőművet Kijev ellenőrzi. 

Eltorlaszolták az oda vezető utat. 

Az ellenzéki pártok szerint a beruházás csak Oroszország érdekeit szolgálja.

Franciaország hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort épít, és további nyolc kisebb reaktor építésének lehetőségét is vizsgálja.

Jövőre pedig végleg vége az atomkorszaknak az Európai Unió legerősebb gazdaságában. 

Az ország energiaellátásnak mintegy 40 százalékát biztosítja nukleáris energia.

Bár a csernobili tragédia 35 éve történt, ukrán tudósok azt figyelték meg, hogy az elmúlt 5 évben a telepített neutron beütésszám mérő műszerek bizonyos helyiségek mellett 60-80 százalékos növekedést mutattak. Ezt azonban csak most hozták nyilvánosságra, ez az ami Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézet professzorát is meglepte, de nincs szó arról, hogy ez mint egy reaktor beindult volna. De akkor mégis mekkora a baj?

Nagy erejű földrengés rázta meg a japán Fukusima környékét. Vagyis ugyanazt a térséget, ahol tíz éve még ennél is erősebb rengés, és az azt követő szökőár a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. A hírek szerint a mostani földmozgás nem tett kárt a város atomerőművében, és halálos áldozatokat sem követelt, de legalább egymillió háztartás maradt áram nélkül.

Nem alkotmányellenes, hogy 30 évre titkosították a paksi bővítés adatait. Az erről szóló törvényt még 2015-ben szavazta meg az országgyűlés kormánypárti többsége, de az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület majdnem hat év után mondta ki, hogy a törvény megfelelő.

Munkácsy Béla az ELTE TTK adjunktusa szerint a szélerőművek klíma lábnyoma a legkisebb. Emellett csökkenteni lehetne velük az orosz energiafüggőséget és biztonságosabb is lenne, ha több lábon állna a rendszer, nem csak az atomenergiára és a napelemekre támaszkodna.

Turistacélponttá vált a világ egyik legveszélyesebb helye. A csernobili atomerőmű szellemvárosába özönlenek a turisták az új sorozat óta, pedig még mindig nem teljesen biztonságos a környék.

Vadászgépeket riasztottak a paksi atomerőműhöz, mert a radarok azt jelezték, hogy kisrepülőgépek szálltak be az erőmű tiltott légterébe. Később kiderült, hogy a szúnyog-gyérítést végző kisrepülőgépeket érzékelte a radar.  

Egy hatalmas, felfújható hordót kísértek végig kenuval a Dunán azok, akik a jövőért, és a környezetért aggódnak. A hatalmas hordó az atomerőművekben keletkezett radiokativ hulladékokat tároló hordókat jelképezte. A környezetvédők között a Budapest-Bamako szervezője, a három gyerekes apa, Szabó Gál András is megjelent, és nem titkolta miért.  

Van, akinek havi 1 millió 800 ezer forintról 3 milliósra nőtt a fizetése a Paks 2 részvénytársaságnál. A paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami cégnél ugyanis a 24.hu szerint több osztályvezetőből is igazgató lett. A vállalatnál az új pozíciókat és az azzal járó béremeléseket azzal indokolják, hogy több lett a feladat. Az LMP szerint viszont a beruházás a kormánypárthoz közel állók kifizetőhelye.

Egyfolytában használjuk, de ha belegondolunk, tele vagyunk kérdésekkel: lesz-e elég belőle a földön, képes-e a világ egyre inkább olyan fajtáit használni, amelyek nem teszik tönkre a bolygót. Az energiáról van szó. Vannak bíztató jelek: az energiafelhasználás az egész világon lassabban nő, mint általában a termelés és az utóbbi években Ázsiában és Afrikában emberek milliárdjai jutottak áramhoz és egészségesebb főzési lehetőségekhez. A mi kérdésünk az, a maga szerény részéről mit csinál Magyarország ugyanezért: hogy legyen elég és ezen belül egyre nagyobb arányban környezetkímélő energiánk?

Évek óta vitatéma, hol hangosabban, hol halkabban, hogy Magyarország 3 ezer milliárd forintnyi orosz hitelből két új atomerőművi blokkot akar építeni és üzemeltetni Pakson. Ez az úgynevezett Paks II. A nukleáris energia használata a világban ellentmondásos: van, ahol a 2011-es japán baleset után úgy döntöttek, hogy leépítik az atomenergiát, és vannak országok, nagyok is, ahol új erőművek építését tervezik. Paks II, a magyar kormány kiemelt beruházása a magyar kormány egyik hivatalától, megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub is megfellebbezte azzal, hogy a kérelem lényeges kérdésekre nem válaszol.

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.