30 évvel az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után biztonságban vagyunk-e? Mi történt a sugárzás miatt meghalt magyarok hozzátartozóival? Miközben a németek egymás után zárják be az atomerőműveket, Csernobil óta Japánban, Angliában és Szerbiában is történt baleset. Előfordulhat-e hasonló a magyar határhoz közeli atomerőműben, vagy Pakson?

Van, aki katona volt, van, aki diák, van, aki már akkor is híradózott. Megkérdeztük szerkesztőségünk tagjait, mi történt velük 30 évvel ezelőtt április 26-án. 1986-ban ezen a napon robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora a Szovjetunióban. Elképesztő történeteket hallottunk.

Magyarország 14 hónapja szerződést kötött Oroszországgal a Paksi Atomerőmű második blokkjának megépítéséről. Ez a Paks II. Lázár János miniszter akkor azt mondta, „ez a világ legjobb és legátláthatóbb szerződése”. Lehet. De a szerződés tartalma és részletei a mai napig nem ismertek.

Egy magyar bíróság elnapol egy tárgyalást. Tárgy: a Paks II atomerőmű szerződéseinek nyilvánossága. Történetesen másnap az országgyűlés 30 évre titkosítja ezeket a szerződéseket. Ezzel a jogi út bezárul. Vagy mégsem? – kérdezzük a sokadik Paks-perét indító Szél Bernadettet és Ligeti Miklós szakjogászt.

Illés Zoltán szerint most ugyanúgy erőszakkal akarják keresztül vinni az atomerőmű bővítésének ügyét, mint a 80-as években a vízlépcsőét. Azt mondja, a több ezermilliárd forintos beruházásra nincs szükség.