Távozott posztjáról a paksi bővítésért felelős államtitkár. Aszódi Attilát keddi hatállyal mentette fel Orbán Viktor kérésére Áder János köztársasági elnök. A menesztett államtitkár a paksi bővítésről szóló megállapodás óta dolgozott a beruházáson különböző pozíciókban, menesztését a kormány nem indokolta. Az LMP szerint Aszódi Attila távozása is azt jelenti, hogy a paksi bővítés megbukott és szerintük a kormánynak népszavazást kellene kiírni a kérdésben.

Vadászgépeket riasztottak a paksi atomerőműhöz, mert a radarok azt jelezték, hogy kisrepülőgépek szálltak be az erőmű tiltott légterébe. Később kiderült, hogy a szúnyog-gyérítést végző kisrepülőgépeket érzékelte a radar.  

Egy hatalmas, felfújható hordót kísértek végig kenuval a Dunán azok, akik a jövőért, és a környezetért aggódnak. A hatalmas hordó az atomerőművekben keletkezett radiokativ hulladékokat tároló hordókat jelképezte. A környezetvédők között a Budapest-Bamako szervezője, a három gyerekes apa, Szabó Gál András is megjelent, és nem titkolta miért.  

Van, akinek havi 1 millió 800 ezer forintról 3 milliósra nőtt a fizetése a Paks 2 részvénytársaságnál. A paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami cégnél ugyanis a 24.hu szerint több osztályvezetőből is igazgató lett. A vállalatnál az új pozíciókat és az azzal járó béremeléseket azzal indokolják, hogy több lett a feladat. Az LMP szerint viszont a beruházás a kormánypárthoz közel állók kifizetőhelye.

Egyfolytában használjuk, de ha belegondolunk, tele vagyunk kérdésekkel: lesz-e elég belőle a földön, képes-e a világ egyre inkább olyan fajtáit használni, amelyek nem teszik tönkre a bolygót. Az energiáról van szó. Vannak bíztató jelek: az energiafelhasználás az egész világon lassabban nő, mint általában a termelés és az utóbbi években Ázsiában és Afrikában emberek milliárdjai jutottak áramhoz és egészségesebb főzési lehetőségekhez. A mi kérdésünk az, a maga szerény részéről mit csinál Magyarország ugyanezért: hogy legyen elég és ezen belül egyre nagyobb arányban környezetkímélő energiánk?

Robbanás történt egy franciaországi atomerőműben. A detonációt a tűzoltók szerint rövidzárlat okozhatta az egyik gépteremben. Páran könnyebb füstmérgezést kaptak, de a tüzet gyorsan eloltották, a hatóságok szerint nincs sugárveszély. Ezzel egy időben Spanyolországban és Kínában is felrobbant egy-egy vegyi üzem, ezekben a balesetekben többen is megsérültek, Valencia városát sűrű füstfelhő borítja be.

Évek óta vitatéma, hol hangosabban, hol halkabban, hogy Magyarország 3 ezer milliárd forintnyi orosz hitelből két új atomerőművi blokkot akar építeni és üzemeltetni Pakson. Ez az úgynevezett Paks II. A nukleáris energia használata a világban ellentmondásos: van, ahol a 2011-es japán baleset után úgy döntöttek, hogy leépítik az atomenergiát, és vannak országok, nagyok is, ahol új erőművek építését tervezik. Paks II, a magyar kormány kiemelt beruházása a magyar kormány egyik hivatalától, megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub is megfellebbezte azzal, hogy a kérelem lényeges kérdésekre nem válaszol.

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.

30 éve ezen a napon robbant fel a csernobili atomerőmű. Az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesetében 31 ember vesztette életét, a sugárzás következtében elhunytak számát több ezerre becsülik. Ukrajnában több helyen megemlékezéseket tartottak, Budapesten pedig vitát rendeztek Paks bővítéséről.

30 évvel az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után biztonságban vagyunk-e? Mi történt a sugárzás miatt meghalt magyarok hozzátartozóival? Miközben a németek egymás után zárják be az atomerőműveket, Csernobil óta Japánban, Angliában és Szerbiában is történt baleset. Előfordulhat-e hasonló a magyar határhoz közeli atomerőműben, vagy Pakson?

Van, aki katona volt, van, aki diák, van, aki már akkor is híradózott. Megkérdeztük szerkesztőségünk tagjait, mi történt velük 30 évvel ezelőtt április 26-án. 1986-ban ezen a napon robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es reaktora a Szovjetunióban. Elképesztő történeteket hallottunk.

Magyarország 14 hónapja szerződést kötött Oroszországgal a Paksi Atomerőmű második blokkjának megépítéséről. Ez a Paks II. Lázár János miniszter akkor azt mondta, „ez a világ legjobb és legátláthatóbb szerződése”. Lehet. De a szerződés tartalma és részletei a mai napig nem ismertek.

Egy magyar bíróság elnapol egy tárgyalást. Tárgy: a Paks II atomerőmű szerződéseinek nyilvánossága. Történetesen másnap az országgyűlés 30 évre titkosítja ezeket a szerződéseket. Ezzel a jogi út bezárul. Vagy mégsem? – kérdezzük a sokadik Paks-perét indító Szél Bernadettet és Ligeti Miklós szakjogászt.

Illés Zoltán szerint most ugyanúgy erőszakkal akarják keresztül vinni az atomerőmű bővítésének ügyét, mint a 80-as években a vízlépcsőét. Azt mondja, a több ezermilliárd forintos beruházásra nincs szükség.

Haladéktalanul megkezdik a Paksi Atomerőmű stressz tesztjét – ezt Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter jelentette be pénteken.

Két újabb reaktor fűtőelemei indultak olvadásnak a katasztrófa sújtotta Fukushima erőműben, Japánban.

Belépési tilalmat vezettek be Japánban a március 11-ei földrengésben megsérült fukusimai atomerőmű húsz kilométeres körzetébe.

A hütőrendszerben bekövetkezett üzemzavar miatt kellett leállítani a négy reaktor egyikét.

A szigetország északkeleti részén a sűrű hóesés miatt egyre fogyatkozik az esély arra, hogy további túlélőket találjanak a romok közt.