Magyarországon sok beteg kisgyermek számára nem adatik meg a nyugodt, békés, fájdalommentes halál. Ennek nemcsak végzetes kimenetelű betegségük az oka, hanem az is, hogy a családokat sok esetben senki sem készíti fel arra, hogy gyermekük meg fog halni. Ezt a hátralévő, fájdalommal és gyásszal teli időt hivatottak megkönnyíteni a gyermekhospice-ellátás munkatársai.

A halál az elmúlt évtizedekben olyan távol került tőlünk, hogy lassan már azt is elfelejtjük: ugyanúgy a nagy körforgás része, mint a születésünk. Egy biztos: az életnek nevezett játékból senki sem kerülhet ki élve, így érdemes nyíltan beszélni a végéről is. Mennyire félnek a távozók, és mit élnek át a hozzátartozók? Milyen érzékelhető jelei vannak a haldoklásnak? És mit szűrnek le az egészből azok, akik nap mint nap találkoznak a halállal? Olyan szakembereket kérdeztünk a halálról és az azt megelőző pillanatokról, akik szoros kapcsolatban állnak az elmúlással.

Tartós alváshiánnyal, mentális és fizikai túlterheltséggel küzdve könnyen észrevehetjük magunkon kommunikációnk és teljesítményünk romlását. Amikor tartalékaink elfogynak, igyekszünk máshonnan pótolni erőforrásainkat. Sokan ilyenkor nyúlnak az ún. „smart drug”-okhoz – azaz okos- vagy intelligens drogokhoz. Mire jók, és milyen veszélyekkel járnak ezek a szerek? Zacher Gábor toxikológus mondja el.

Egy újszülött ellátása sokszor emberfeletti feladat. A gyermekszülés, a csecsemő gondozása, az ezzel járó teljes kimerültség gyakran vezet az édesanya mentális kifáradásához. Roszik Linda klinikai szakpszichológus szerint nem szabad várni az összes tünet megjelenésére, már akkor érdemes segítséget kérni, ha csak felmerül az anyában, hogy valami nincs rendben vele. Interjú.

Bár soha nem szabad áthárítani a döntések felelősségét a kiskorúakra, mégis érdemes bevonni őket, részvételt biztosítani számukra az őket érintő fontos kérdésekben, nem pedig a fejük fölött dönteni. A Hintalovon Alapítvány 2017 óta dolgozik gyerek önkéntesekkel. Jelenleg tizenkét 14-17 éves gyerek dolgozik a szervezetnél iskola mellett, hogy saját meglátásaival segítse a gyermekvédelmi munkát. 

Zacher Gábor szerint ma már „elmondhatjuk magunkról, hogy nemcsak az alkoholisták országa, de gyógyszerfüggő nemzet is vagyunk”. Bár a vény nélküli készítményeknek tagadhatatlan előnyeik vannak, és jelentősen megkönnyítik életünket, az öngyógyítás során gyakran megfeledkeznünk az esetleges mellékhatásokról és nem várt következményekről. Ha egyszer már megtörtént a baj, hogyan szabadulhatunk meg a gyógyszerfüggőségtől?

Tudta? A gyerekek elleni szexuális visszaélések elkövetőinek csak körülbelül 1-7 százaléka pedofil, miközben körülbelül 500 ezer aktív szexuális ragadozó portyázik az interneten. Európában pedig a 7-10 éves korosztálynak a pornó a 3. leggyakoribb keresőszava. Ezért is lenne fontos, hogy felismerjük a gyermekeinkre veszélyt jelentő helyzeteket, és ismerjük a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat, amelyeket a szakemberek használnak.

Coach, mentor, edző, oktató, életvezetési tanácsadó – nevezzük akárhogy, manapság sokan választják ezt a szakmát, akár az életközepi karrierváltásnál is. Azonban mint minden segítő szakmában, itt is elengedhetetlen a szakértelem, hiszen egy nem megfelelően képzett coach hatalmas károkat okozhat. De hogyan válasszunk profi szakembert?

Emma mindössze pár napot élt, ám szülei a felfoghatatlan veszteség ellenére is jót akartak cselekedni. A kislány történetén keresztül mutatjuk be, hogyan lehet a legnehezebb pillanatban is felelős, empatikus szülőként gondolkodni, milyen lehetőségek vannak ma Magyarországon a szervdonációra, azon belül is a kisgyermek- és az újszülöttszervek adományozására.

Magyarország egy időben valóban a házmesterek országa volt, de nem ez az oka, hogy az önkéntes rendőrködést továbbra is általános lenézés övezi – miközben Nyugaton a szabályszegő feljelentése normális, és közösségi feladatnak minősül. Itthon az alacsony közösségi szellemből, a szolidaritás hiányából és a küzdelmes létfenntartás miatti agresszióból fakad, hogy a legtöbben szemet hunynak mások normaszegése fölött, akkor is, ha közbeléphetnének. Ráadásul a magyarok abban nőttek fel, hogy árulkodni csúnya dolog.

Bödör Fanni nem bánja, ha néha segítségre szorul, mert „az életben olykor mindenkinek szüksége lehet egy kis segítségre”. Nála ez nem gyakori eset: önállóan ellátja magát és a kutyáját, agilityversenyeken indulnak, és ő maga is kiképzővé vált. A nyitott gerinccel született Edit rengeteg energiát fektetett Zserbó vizsla nevelésébe, és közben befogadó közösségre talált. Két példatörténet arról, hogyan nyithatja ki egy kutya egy kerekesszékes ember világát még Magyarországon is.

A cigányság részéről a nagyon korai gyerekvállalás, a többségi társadalom részéről pedig az alkalmatlan oktatás a fő oka annak, hogy szinte lehetetlen kitörni a mélyszegénységből Magyarországon – mondja Csató Gyula szociális munkás, aki a nyomorral és a hihetetlen jószívűséggel is akkor találkozott először, amikor a pesti Belvárosból egy telepi iskolába került. Szerinte olyan társadalmi elfogadásra lenne szükség, amely azt is ki meri mondani, hogy mások vagyunk, de keresi a kapcsolódási pontokat. Interjú.

Mária fiát egy tragédia megváltoztatta, és ma már a helyi romákat terrorizálja barátaival. Péter fia drogfüggő, és az anyja ellen fordult. A gyerekével szakító szülőt egy életen át gyötörheti a tehetetlenség érzése és a bűntudat, mégis vannak, akik meglépik a megléphetetlent. Miért egyre gyakoribb ez, és van-e visszaút? 

Van egy hely az országban, ahol az elítéltek rácsok nélkül, szabadon dolgozhatnak. Az állampusztai börtönben egy világhírű lófajtával foglalkozhatnak a rabok, akik a hasznos időtöltés mellett piacképes szaktudásra is szert tehetnek. Egyikük az rtl.hu-nak elmondta, hogyan segítenek az állatok rendbe hozni az életét. Riport az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet mellett működő nóniusz lótenyésztő telepről.

Mindenki másképp dolgozza fel a vele szemben elkövetett hibákat vagy bűnöket, másképp tud, vagy éppen nem tud megbocsátani. Aki jó viszonyt ápol a felmenőivel, annak szinte elképzelhetetlen, hogy valaki örökre hátat fordítson a szüleinek. Személyes történetekben mutatjuk meg, mi válthatja ki, hogy valaki mégis így döntsön.

Második diplomája megszerzésére készül a 28 éves Lakatosné Cellár Adrienn, aki mélyszegénységből és szegregációból, családi segítség nélkül küzdötte fel magát értelmiségivé. Férjével eltökélt szándékuk volt, hogy kitörnek abból a társadalmi státuszból, ami nekik jutott. Interjú.

A felmosóvödörbe fulladt baba tragikus esete ráirányította a figyelmet a magyarországi családotthonokra. Az rtl.hu-nak egy tartalékai végére ért dolgozó és egy négy gyermekével otthonban élő anya mesélt arról, milyen az élet ezekben az intézményekben, milyen a gyerekeknek onnan iskolába járni, és van-e esélyük kijutni az ott lakóknak.

A modern kutyatartás alapvetően jó hatást gyakorol az emberre, sőt az emberi kapcsolatokra is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a házi kedvenc inkább elszigeteli gondviselőjét. Vajon arra is képes lehet egy kutya, hogy jobb emberré tegye a gazdáját, vagy csak az énképet javítja?

Miközben a halál egyre kevésbé természetes része a 21. századi ember életének, a koronavírus-járvány és a háború miatt ismét testközelbe kerültek a veszteségélmények. Hogyan dolgozzák fel az elmúlást a legsérülékenyebb gyászolók, azaz a gyerekek, és hogyan segíthetik őket a gyászban a szülők?