„Nagy adagban akár halálos is lehet” – így drogozza magát titokban szinte mindenki

„Smart drug” alatt azokat az akár természetben előforduló anyagokat, akár mesterségesen előállított vegyületeket értjük, amelyek valamilyen központi idegrendszeri hatással bírnak, ezáltal javul a koncentrációképességünk, odafigyelésünk és memóriánk. Azt viszont már az elején fontos leszögezni, hogy ezek nem csodaszerek. 

Dr. Zacher Gábor toxikológus úgy igyekszik érzékeltetni az elképzelés és a valóság közti különbséget, hogy ha valaki életében elolvasott három oldalt, és bevesz egy ilyen „fantasztikumot”, attól még nem fog egy nap alatt megtanulni egy nyelvet. Nem lesz a segítségével fotografikus memóriánk, de még egy alapos, jól bevált tanulási technika sem váltható ki vele. Azzal is számolnunk kell, hogy bizonyos szerek nem a veszélytelen kategóriába tartoznak. A szakember arra figyelmeztet: „A toxikológia egyik alaptétele, hogy a dózis teszi a mérget, 

vagyis számtalan szer terápiás adagban gyógyszer, nagy adagban azonban akár halálos is lehet. Sőt azt is meg kell említeni, hogy bizonyos szereknél a terápiás és a toxikus adag között nagyon kicsi az átmenet.

A világ rohan, mi pedig futhatunk utána

Ha azt a kérdést tesszük fel magunknak, miért terjedt el ennyire az okosdrogok használata napjainkban, csak meg kell néznünk a bennünket körülvevő világot. Zacher doktor szerint olyan teljesítménykényszerben élünk, amelyhez nehéz alkalmazkodni.

„Ebben nem csak a fiatalok érintettek. Nézzünk meg egy multicégnél dolgozó középvezető munkatársat, akinek a főnöke másnapra kéri az asztalára a kimutatásokat vagy az egyórás prezentációt angolul több ország partnerei számára, és ezt az illetőnek azonnal formába kell öntenie, amitől akár az állása, a jövője is függhet” – magyarázza a toxikológus, majd hozzáteszi: 

számos munkakörben gyakori az éjszakázás, a túlmunka, és eközben az illető életének egyéb területein is meg kellene felelnie, partnerével, gyermekeivel is szeretne két értelmes szót váltani. Ilyen esetekben gyakran néznek utána az interneten, hogy hogyan tudnak jobban fókuszálni.

A szakember a gyermekekre nehezedő teljesítménykényszert legalább annyira veszélyesnek ítéli meg a felvételi ponthatárokkal, a nyelvvizsga hajszolásával, az emelt érettségivel és a jó jegyek kényszeres szerzésével. Sajnos azonban fiatal korban az is gyakran okozója az okos drogok használatának, hogy a diákok gyakran hajnalig ülnek a számítógép előtt és játszanak, ezáltal természetes, hogy állandóan kimerültek, fáradtak. Ezért próbálnak olyan stimuláns szerekhez nyúlni, melyek akár legálisak, akár kevésbé azok, de általuk egy kicsit fel tudják „spannolni” magukat. Ilyen esetben azonban elsősorban a szülőknek kellene feltenniük maguknak a kérdést: hogy fordulhat ez elő?

Minden területre más szer érhető el

Az okosdrogoknak, attól függően, hogy ki milyen hatásokat akar elérni általuk, különböző kategóriáik vannak.

• Nootropikumok: ezek az anyagok olyan vegyületeket foglalnak magukban, amelyek normális felhasználás mellett javíthatják a kognitív funkciókat. Ilyen például az agykérget stimuláló Piracetam vagy a Phenotropil (noopept).
• Stimulánsok: fokozzák az éberséget, a figyelmet és az energiaszintet. Ilyen például a koffein, az amfetaminok és a Modafinil. Ez utóbbit eredetileg a narkolepszia és más alvászavarok kezelésére fejlesztettek ki, de széles körben alkalmazzák az éberség és a kognitív teljesítmény javítására, mivel állítólag fokozza a koncentrációt, és növeli a produktivitást. Az Adderall és a Ritalin receptköteles gyógyszerek, amelyeket az ADHD kezelésére alkalmazzák, de sokan illegálisan is felhasználják, különösen egyetemi hallgatók körében népszerű. Sokan vélik úgy, hogy javítja a koncentrációt és a tanulási képességeket.
• Memóriajavítók: olyan anyagok, amelyek célzottan a memóriát célozzák meg. Ilyen például a ginkgo biloba vagy a ginzeng növényi kivonata.
• Adaptogének: ezek az anyagok segíthetnek a stresszel való jobb megküzdésben és a szervezet alkalmazkodásában. Adaptogénként ismert például az ashwagandha és a rhodiola rosea.
• Érzelmiállapot-javítók: olyan anyagok, amelyek hatással lehetnek az egyén hangulatára és érzelmi jólétére. Például az L-theanine egy olyan aminosav, amelyet gyakran a koffeinnel kombinálva alkalmaznak.
• Mozgásjavítók: ezek az anyagok az agyi véráramlás és az idegsejtek egészsége révén a mozgáskoordinációban és a mentális frissességben segíthetnek. Az Omega-3 zsírsavak például rendelkezhetnek ilyen hatásokkal.

Le kell-e tiltani a gyerekeket az energiaitalról? 

Az elmúlt években az okosdrogokkal kapcsolatosan számos eset került a média figyelmének középpontjába. Alkalmazásuk etikai és jogi kérdéseket vet fel, és nemcsak a receptre kapható gyógyszerekről van szó, de a környezetünkben természetes állapotban megtalálható anyagokról és a bárki számára könnyen és szabadon megvásárolható termékekről is.

Az elmúlt hónapokban ismét zajlik az egyeztetés az energiaitalok szabályozásáról. A legújabb, 2023. őszi törvényjavaslat szerint ezeket a termékeket csak olyan helyeken lehetne árusítani, ahol a tizennyolc év alattiak nem férhetnének hozzá – elvileg. A törvényjavaslat hátterével a Híradó is foglalkozott tavaly októberben:

A problémát Zacher Gábor másfelől közelítené meg, önmagában a tiltással semmi esetre sem ért egyet. Szerinte ez olyan, mintha sütnénk egy süteményt, felvágnánk szeletekre, és azt mondanánk a gyereknek, hogy a bal felső négy szeletet nem eheti meg. „Ha a sütemény a koffeint szimbolizálja, és az a négy darab kocka az energiaital, akkor mellette újabb négy darab kocka a kávé, pár darab a kóla típusú üdítőitalok, újabb pár darab a gyógyszertárban megvásárolható koffeintabletta, és még sorolhatnám a fekete teát, a keserűcsokoládét és így tovább. Ha én ennek csak egyetlen részére mondom azt a gyereknek, hogy nem fogyaszthatja, annak semmi értelme” – magyarázza Zacher doktor. 

Hozzáteszi: ha két tizenéves gyereket energiaitallal a kezében látunk az utcán sétálni, rögtön rosszalljuk a dolgot, de ha ugyanazt a két tinit egy kávézóban látjuk egy-egy latte mellett beszélgetni, pozitívan fogunk rájuk tekinteni. Pedig a bevitt koffein mennyisége jó eséllyel ugyanannyi, sőt az is lehet, hogy egy jó minőségű kávé esetén még több is.

A probléma azért került újra előtérbe, mert az elmúlt egy évben több szélsőséges eset is történt, amikor túlzott mennyiségű energiaital-fogyasztás járt súlyos következményekkel, olykor halállal is. Az egyik ilyen esetben egy tizennyolc éves fiatalember kómába esett. Dr. Zacher Gábor azonban úgy véli, ha túlzott mennyiségű kávét innánk, abba ugyanúgy belehalnánk.

„Természetesen divat ma energiaitalt fogyasztani, hatvannégyféle ízben, cukormentesen is kapható, reklámozzák, vonzó színes csomagolással árulják. De 

ha nem a tiltással operálnánk, hanem elmagyaráznánk a fiataloknak a miérteket, a szélsőséges eseteket, és megismertetnénk velük a rendszeres fogyasztás rizikóját, előbbre jutnánk

– vallja a toxikológus. Szerinte felnőttként meg kell értenünk, hogy az egy energiaitalban megtalálható koffein, ami körülbelül 80 mg, semmiféle negatív hatással nem lesz senkire, az azonban már sokkal inkább, ha mellette a gyerek szabadon kávézhat, kólázhat és vásárolhatja a különböző koffeines termékeket.

„Abban a pillanatban, amikor betöltjük a tizennyolcadik életévünket, rögtön más jogaink és lehetőségeink lesznek, de ha belegondolunk, hogy a tizennyolcadik születésnapunk előtt és után egy-egy nappal milyen volt az életünk, mennyivel lettünk bölcsebbek, tapasztaltabbak vagy józanabbak, azt gondolom, semennyivel. 

Amikor betiltásról beszélgetünk, először inkább azt kellene megnéznünk, hogy miért ül hajnali négyig a gyerek a számítógép előtt, miért ül egy felnőtt éjszakába nyúlóan a tévé előtt, és közben miért érezzük úgy, hogy mindig mindenhol teljesítenünk kell

– fejti ki Zacher doktor.

Csak természetesen? – okosdrogok a környezetünkben

Néhány természetes összetevőről jól ismert, hogy támogatják az agy működését, fokozzák az éberséget, és javítják a kognitív teljesítményt. Ezeket néha „természetes okosdrogoknak” is nevezzük.

• Koffein: a legtermészetesebben kezelt okosdrog. A toxikológus szerint körülbelül 400 mg koffein napi bevitele még tolerálható, ez nagyjából négy-öt kávét jelent, ám hosszú távon addiktív az anyag.
• Nikotin: kis mennyiségben agyi keringést serkentő hatással bír – főként a füst nélküli nikotin, mint például a tapasz vagy a tabletta, ám hosszú távon minden formája függőséget okozhat.
• Omega-3 zsírsavak: az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA (dokozahexaénsav) fontos szerepet játszanak az agy struktúrájában és működésében.
• Kolin: a kolin az egyik B-vitamin, amely szerepet játszik az agyi neurotranszmitterek termelésében. Tojás, máj és brokkoli jó forrásai.
• Ginkgo biloba: a ginkgo biloba javítja az agyi vérkeringést, és növeli az éberséget. Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások során mára evidencia lett, hogy a ginkgo használata képes elősegíteni a kognitív hanyatlás lassítását.
• Zöld tea: A zöld tea koffeint, valamint egy L-teanin nevű aminosavat tartalmaz, amely fokozhatja a figyelmet, és csökkentheti a koffein mellékhatásait.
• Bacopa monnieri: ez a gyógynövény hagyományosan használt az ayurvédikus gyógyászatban, elvileg támogatja a memóriát és a kognitív funkciókat.
• Rhodiola rosea: Adaptogén növény, amely segíthet a stressz elleni küzdelemben, és növelheti a mentális teljesítményt.

Ez a világ legelterjedtebb pszichoaktív anyaga 

A leggyakrabban használt okosdrogok közé tartozik a koffein, amely a világ legelterjedtebb pszichoaktív anyaga. A koffein megtalálható a kávéban, teában, kakaóban, keserű csokoládékban, energiaitalokban és egyes üdítőitalokban. Stimuláns hatása révén növeli az éberséget, csökkenti a fáradtságot, és javítja a koncentrációt.

Egészségügyi következményekkel itt is számolnunk kell

Mint minden ilyen szer, az okosdrogok használata is kockázatokkal járhat, különösen, ha nem megfelelően használják őket, vagy visszaélnek velük. A túladagolásnak, a hosszú távú használatnak vagy az illegális változatoknak súlyos egészségügyi hatásaik lehetnek.

• Szív- és érrendszeri problémák: bizonyos okosdrogok hatással lehetnek a szívritmusra és a vérnyomásra.
• Alvászavarok: az éberséget javító szerek néha alvásproblémákat okozhatnak, különösen, ha túl későn vagy túl nagy mennyiségben szedik őket.
• Mentális egészségügyi hatások: a pszichoaktív anyagokkal való visszaélés pszichés problémákat okozhat, beleértve a szorongást és a depressziót is.
• Függőség: néhány szerrel kapcsolatban felmerült a függőség kockázata. Az amfetaminszármazékok egyértelműen ide sorolhatók, de például a nikotin és a koffein is függőséget okoz.

Stimulánsok a második világháborúban

Már a II. világháborúban is használtak stimuláló szereket, amelyek hatására a katonák akár három-négy napon keresztül is jobban tudtak teljesíteni, éberebbek voltak járőrözés közben, és sokkal kevesebbet ettek. Az amfetaminok mellett az egyik ilyen elterjedt szer volt a pervitin, amelyet a német hadsereg használt. A pervitin a metamfetamin származéka: stimuláns hatású, fokozza az éberséget, csökkenti a fáradtságot, és növeli a teljesítőképességet, de csak rövid távon.

Nyitókép: