Bemutatkoznak a magyar gyerek önkéntesek, akik más gyerekekért dolgoznak

A gyerekek képesek arra, hogy az őket érintő kérdésekhez érdemben hozzátegyenek, emellett pedig joguk is van hozzá. Azonnal megérthetjük, miért van erre szükség, ha feltesszük magunknak a kérdést: mi, szülők, pedagógusok, felnőttek meg szoktuk kérdezni a gyerekek véleményét, ha őket érintő kérdésben döntünk? Ha igen, figyelembe is vesszük azt? Gyakran „nem” a válasz, pedig nekünk is sokkal könnyebb dolgunk lenne, ha partnerként kezelnénk a kiskorúakat.

Kiskorú kollégák

A gyerekrészvétel kifejezés arra a jogra utal, hogy a gyerekek részt vehetnek az őket érintő kérdésekben. Kifejezhetik a véleményüket, és azt figyelembe is kell venni. Ez egy alapelv, amely hangsúlyozza, hogy a gyerekek kompetensek a róluk szóló döntések meghozatalában, és fontos szerepük van a saját fejlődésükben és védelmükben. A gyermekrészvétel jogát az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke mondja ki, amely szerint az ítélőképességük birtokában lévő gyerekek számára biztosítani kell a jogot, hogy minden őket érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassák a véleményüket. A gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, figyelembe kell venni.

Viki 2018-ban lett a Hintalovon Alapítvány önkéntes munkatársa, a gyerekrészvételi csoport második évében csatlakozott, akkor még gyermekjogi követ néven. Egy tanára küldte neki tovább a felhívást, így jelentkezett Viki 15 évesen. Mára már felnőtt, de azóta is az alapítványnál dolgozik, a Kiskorú Kollégák (KiKók) csapatát segíti.

„Az a közös bennünk, hogy mindannyian nyitottak vagyunk azokra a dolgokra, amik a világban történnek. Ott volt bennünk a tenni akarás vágya, és 

az alapítvánnyal végre találtunk egy helyet, ahol hasznos dolgokat tudunk tenni, jó emberektől tudunk tanulni 

– meséli Viki, akit mindig is érdekelt az aktivizmus és a jogtudatosság területe. Bár a saját közösségében sokan érdekesnek találják az alapítványnál végzett munkáját, sokan nem ismerik a saját ilyen irányú lehetőségeiket, sem pedig a jogaikat. Az is gyakran felmerül, hogy a fiatalok sokszor nem tudják, mi történik körülöttük a világban, még arról sem tudnak, ami őket is nagyban érinti. Viki számára azonban elengedhetetlen, hogy fiatalként tisztán lásson, és jobban beleálljon bizonyos ügyekbe, ott legyen, ahol úgy érzi, tud változást hozni, és számít, mit gondol.

„Előfordult, hogy amíg a többi osztálytársam iskolában volt, addig mi kirepültünk Belgiumba, és egy nemzetközi konferencián vettünk részt, vagy egy másik eseményen angolul beszélgettünk több száz ember előtt. Ezek számomra hatalmas élmények voltak. Jó érzés, amikor az ember azt látja, hogy ha beleteszi a munkát és az energiát, az egyszer kifizetődik” – mondja Viki, aki a szervezeten keresztül számos hasznos ügybe látott bele az évek során, és sok olyan emberrel ismerkedhetett meg, akik hasonlóan fontos területen dolgoznak.

Szonjának 2022 nyarán az édesanyja ajánlotta, hogy csatlakozzon a KiKókhoz. Korábban gyakran érezte úgy, szeretne, de nem tud aktívan tenni azért, hogy valami jobb legyen körülötte. A KiKo program ezért is volt tökéletes lehetőség számára ahhoz, hogy aktívan részt vegyen az ilyen irányú törekvésekben. Szerinte a korosztályából nem mindenkinél prioritás, hogy tegyen valamit, de a legtöbben legalább addig eljutnak, hogy elgondolkozzanak a velük kapcsolatos ügyeken, kérdéseken. Sokan még azt is felismerik, hogy mi nem működik jól, és min kellene változtatni.

Addig már nem mindenki jut el, hogy időt és energiát szánjon rá, és tegyen is valamit. Az első kérdés felém általában mindig az szokott lenni, hogy mennyit fizetnek az alapítványnál végzett munkánkért. 

Sokan meg szoktak lepődni rajta, hogy önszántamból és önkéntesként végzek ilyen munkát, mert szeretek másoknak segíteni és jó dolgokat tenni” – mondja Szonja, aki szerint elcsépeltnek tűnik ugyan a válasza, ő erre mégis mindig azt szokta mondani, hogy nem pénzt kap cserébe, hanem rengeteg tapasztalatot és tudást, ami megfizethetetlen.

Szonja az alapítványon keresztül forgatott már kisfilmet igazi forgatócsoporttal, szerepelt podcastokban, és már cikke is megjelent a saját neve alatt. Mindig jó érzés számára látni, milyen nyitottan állnak hozzá az emberek, és mennyit segítenek a személyes fejlődésében.

Amit a gyermekek részvételéről feltétlenül tudni kell

- A részvételi jog MINDEN GYERMEKRE vonatkozik.
- Akkor is, ha koránál, képességeinél fogva még nem képes szavakkal kifejezni azt (pl. csecsemőknél).
- Akkor is, ha valaki olyan személyiség, hogy nem szeret vagy nehéz felszólalnia.
- A gyermekek bevonása és a véleményükre való odafigyelés akkor is fontos, ha a gyerekek egy csoportja áll ki a véleménye mellett, pl. diákönkormányzat vagy diáktüntetések formájában.
- De akkor is ugyanúgy számít, ha egyetlen gyermekről van szó, például iskolaválasztásnál, válásnál vagy egy egészségügyi döntésnél.

A legtöbben nem tekintenek partnerként a kiskorúakra

Vikinek akkor még nem tűnt fel, de tizenéveskori élményeire visszatekintve nagyon nagy különbséget lát véleményének akkori és mostani megítélésében.

„Amikor iskolába, edzésre jártam, gyermekként mindig én voltam a »kicsi«, mindig éreztették velem az alá-fölérendeltséget. Semmibe sem volt beleszólásunk, megvoltak a szabályok, és kész. Itt az alapítványnál sokkal barátibb közeg fogadott bennünket, nálunk 10-20 évvel idősebbek is egyenrangú munkatársként kezelnek minket” – emlékszik vissza Viki.

Szonja is hasonlót tapasztal: az alapítványnál baráti-bizalmi kapcsolat alakult ki a felnőtt munkatársakkal is, de emellett a kiskorú kollégáktól ugyanúgy elvárják a munkát és a teljesítményt.

Az iskolában azt szoktuk meg, hogy van egy hierarchikus kapcsolat, amelyben nagyon sokszor lekezelnek bennünket, csak a tekintély számít. Itt abszolút nem ez a jellemző, 

nagyon érdekes volt látni, mennyire intenzíven hatott rám, a munkámra és a motivációimra az, hogy egyenrangúként kezelnek” – meséli Szonja.

A biztonságos környezet elengedhetetlen

A kiskorú kollégák ugyanúgy előre felkészülnek minden munkára, képzésre és részvételre, mint a felnőtt munkatársak. Összeülnek és megbeszélik, mi várható az adott eseményen, hiszen gyakran idegenekkel szükséges együttműködniük. Sokat beszélnek arról, hogy egyes eseményeken hogyan válaszoljanak bizonyos kérdésekre, hogyan kerüljenek ki bizonyos helyzeteket, milyen kérdések merülhetnek fel egy adott témában, és mi nem. Ami minden esetben elengedhetetlen, hogy a Kiskorú Kollégák mindig biztonságban érezzék magukat, olyan emberek között dolgozzanak, akik tisztelik őket, akikben megbízhatnak, és akiknek a társaságában biztonságban érezhetik magukat.

„Fontos, hogy tudd: a munkatársak soha nem vinnének bele olyan helyzetekbe, amiről tudják, hogy nem biztonságos. Ha esetleg elő is fordulna valamilyen negatív interakció, számtalan mód van arra, hogy ezt jelezzük” – fogalmaz Szonja. Szerinte a Kiskorú Kollégák sosem érzik magukat tanácstalannak a találkozókon, képzéseken, hiszen hatalmas biztonságot ad, hogy tudják, az alapítványra mindig számíthatnak. Szonja azonban a másik oldalt is megtapasztalta már Kiskorú Kollégaként: az internetes kommentelők bántásait.

„Amikor bekerültem a programba, és kiposztolták az új csapatot, érkezett olyan komment, hogy mi miért tudnánk beszélni bizonyos problémákról, van-e egyáltalán olyan köztünk, aki bántalmazó családból jön, vagy aki szexuális erőszakot élt át” – idézi fel Szonja. Arról is mesél, hogy őt magát ugyan sokat bántották az iskolában, ám az, hogy egy adott témáról képes véleményt nyilvánítani, nem attól függ, hogy átélt-e azzal kapcsolatos traumákat.

Hogyan tudsz a legjobban érvényt szerezni a gyermekek véleményének?

- Segítheted biztonságos és elfogadó környezet megteremtésével, ahol szabadon kifejezhetik a véleményüket.
- Támogathatod őket azzal, hogy megkapják a megfelelő információkat az őket érintő kérdésekben.
- Segítheted őket a véleményük megfelelő kifejezésében, a saját hangjuk megtalálásában.
- Teret adhatsz annak, hogy a gyerekek véleménye figyelmet kapjon, és eljusson azokhoz, akikhez szól.
- Azzal, hogy komolyan veszed a gyerekek véleményét, és adott esetben aszerint is cselekszel.

„Bezzeg az én időmben”

Szonja úgy gondolja, az emberben gyakran felmerül, hogy összehasonlítsa gyermekkorát a szüleiével. Ő azonban óva int ettől, hiszen egészen más problémák és helyzetek jönnek elő egy adott generációban. Viki az ételintoleranciát hozza fel példának.

„Kicsit olyan ez, mint az allergia. Sokan mondják, hogy mennyi mostanában az ételintolerancia, bezzeg régen senki sem volt allergiás semmire. Néhány üggyel is így vagyunk. Míg a mai fiatal generációk egészen fiatal koruktól kezdve nagyon sok ingernek vannak kitéve, nehéz tájékozódniuk a világban, és rengeteg információból kell kiválasztaniuk azt, ami hiteles, addig szüleink életében sokszor túl kevés információ állt rendelkezésre egyes témákban” – mondja Viki, aki szerint az egyiket nem lehet indokként használni a másik ellen.

Mit tehetnek meg a Kiskorú Kollégák, és mit nem?

Viki szerint a gyerekek szerepe mindig attól függ, hogy milyen tevékenységbe és milyen céllal vonják be őket. Szerepük gyakran az, hogy a résztvevők megismerjék az ő meglátásaikat, hogy fiatalként, saját tudásuk, tapasztalataik alapján mit gondolnak az adott témáról. Megfogalmazhatják véleményüket, összefoglalhatják állaspontjukat, hogy a bizonyos kérdésekben felelős pozícióban lévő döntéshozók azt is figyelembe tudják venni a döntések során.

A Kiskorú Kollégáknak azonban soha nem feladatuk az egész generációjukat képviselni, sem az, hogy azonnali változást hozzanak a világban. Viki szerint gyakran vonják kétségbe a gyerekek hitelességét, ráadásul azt várják tőlük, az egész országot reprezentálják.

Az alapítvány azonban arra tanítja Kiskorú Kollégáit, hogy soha ne a magyar gyerekek nevében, hanem a saját nevükben nyilatkozzanak, hiszen nem tudnak minden gyerek nevében szólni.

Viki úgy gondolja, eleve nehéz dolguk van a gyerekeknek, hiszen komoly feladat felnőtteknek átadni a tapasztalataikat, főleg azoknak, akik nagyon kötött, merev szabály- és keretrendszerrel élnek vagy dolgoznak.

„Nehéz például egy tanárnak átadni azt, hogy kérje ki a gyerekek véleményét valamiről, vagy olyan szülő felé kommunikálni, akinek a részéről negatív hozzáállással szembesülünk. Nehéz megtalálni az erre nyitott embereket” – véli Viki, ám ezzel párhuzamosan azt is érzi, hogy a kiskorú kollégák egyre jobban tudnak hatni a környezetükre. Ha miattuk valaki elolvas egy cikket vagy meghallgat egy podcastot, akkor már megérte a sok belefektetett munka. Úgy látja, a Kiskorú Kollégák egyelőre még csak kisebb közegeket tudnak elérni, sok minden csak sokára fog beépülni a köztudatba, a jogszabályok, törvények is lassan változnak.

„Ráadásul nehézséget jelent a motiváció fenntartásában, hogy sok minden nem napról napra változik, hosszúra nyúlnak a beépülési folyamatok. Az, hogy nincsenek azonnali eredmények, olykor a gyerekek számára is kihívást jelent. De az alapítvány munkája egyre nagyobb közegeket ér el, egyre szélesebb a paletta, hogy milyen témákkal és célcsoportokkal foglalkozunk, és egyre több projektben veszünk részt” – teszi hozzá Viki.

Miért előnyös a gyerekek bevonása az őket érintő döntésekbe?

Gyakorlati szempontból is számos pozitív hatása van a gyerekek bevonásának, véleményük figyelembevételének. Sőt elmondhatjuk, hogy nemcsak rájuk, de magára a társadalomra is jótékony hatással lehet a szemléletváltás.  

Hasznos a gyerekeknek:

• Segíti a gyerekek fejlődését: növeli hatékonyságérzetüket, motivációjukat, önértékelésüket, fejleszti a társas készségeiket (pl. együttműködés, kommunikáció) és kognitív képességeket (pl. tervezés, gondolkozás, döntéshozatal).
• Segíti a kapcsolataikat: erősíti a felnőttekkel és a kortársakkal való viszonyukat, megtanulnak tiszteletet tanúsítani mások iránt, hiszen ők is tiszteletet tapasztalnak saját maguk felé.
• Segít elfogadni a társas szabályokat és döntéseket, növeli a gyerekek felelősségvállalását, rugalmas megküzdését, és csökkenti a stresszt.
• Felkészíti őket az önálló, felelős döntésekre felnőttkorban.

Hasznos az adott közösségnek és a társadalomnak:

• Jobb döntésekhez, újszerű megoldásokhoz vezet, hiszen saját életüket, problémáikat, szükségleteiket a gyerekek ismerik a legjobban. Azok a döntések, amelyekben helyet kap a gyerekek nézőpontja, relevánsabbak, hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lesznek.
• Erősíti a gyerekekkel való kapcsolatot, építi a bizalmat és a közösség gyermekközpontú hírnevét. Hitelesebben képviselhetők a gyerekeknek vagy a gyerekekről szóló üzenetek és termékek, és a közösség számára is motiváló, ha új nézőpontokat ismerhetnek meg.
• Erősíti a demokráciát, a szolidaritást, a társadalmi felelősségvállalást és érzékenységet, megtanulják tisztelni a különbözőséget, mások véleményét, és ez befolyásolja a hatalomhoz való viszonyukat is.

Nyitókép: Hintalovon Alapítvány