Büfék, kocsmák és lángossütők zárhatnak be az új, kötelező adatszolgálatás miatt – a Vendéglátók Ipartestülete szerint. Lassulhat a kiszolgálás, ezért a vendégforgalom csökkenésével számol az érintett vállalkozások egy része. Júliustól minden rendelt tételt és kifizetett összeget azonnal jelenteniük kell az állami központnak. A vendéglátósok eddig kétszer kaptak halasztást, eredetileg tavaly nyáron kellett volna csatlakozniuk a rendszerhez.

Nagyjából 2700 milliárdra, vagyis az egész évre tervezett összeg 80 százalékára rúgott a hiány. Az áfabevételek még mindig nőnek, de a korábbinál visszafogottabban, mivel az emberek kevesebbet vásárolnak a reálbér csökkenés miatt. 

Lassabban csökkenhet az infláció Magyarországon a különadók meghosszabbítása miatt - a GKI Gazdaságkutató szerint. Ezért drágábbak lehetnek termékek és szolgáltatások, mint Szlovákiában vagy Romániában. Csütörtökön derült ki, hogy a kormány jövőre is meghagyná az ágazati terheket, noha korábban azt ígérték, csak 2022-re és 2023-ra vetik ki azokat. A különadókat eddig részben vagy egészben a fogyasztókra hárítottak a gyártók és a kereskedők.

Csütörtökön kiderült, hogy a kormány addig hosszabbít a kamatstopon, amíg újra 10 százalék alá csökken a jegybanki alapkamat. A Bank360.hu szakértői szerint ez leghamarabb jövő év elején történhet meg. Gulyás Gergely miniszter szerint az elviselhetetlen drágulástól kímélnék meg a változó kamatozást választó családokat.

Luxusétel lehet a zsíros kenyér: Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben a zsír- és olajfélék az Európai Unióban. A GKI szerint az árstop miatti veszteségeket, illetve a megemelt különadót hárították a magyar fogyasztókra a kereskedők. 

Az ideinél lényegesen visszafogottabb, 10-11 százalékos béremeléssel számol jövőre a kormány, a nyugdíjak pedig várhatóan 6 százalékkal nőhetnek – derült ki az Európai Bizottsághoz benyújtott friss konvergenciaprogramból. Ez alapján ismét a tavalyi életszínvonalon élhet majd egy átlagos magyar a Portfólió szerint. A Híradó által kérdezett szakszervezetnél azt mondják, 20 százalékos bérfejlesztés kellene, hogy előrébb léphessenek a dolgozók.

Egyetlen év alatt 17 százalékkal zuhant a belföldiek turistaforgalma Magyarországon – a KSH friss, márciusról szóló adatai szerint. A Szállodaszövetség a fizetések vásárlóértékének csökkenésével magyarázza a visszaesést. A Pénzcentrum szerint idén egy tengerparti nyaralás is olcsóbb lehet a balatoni üdülésnél. Már most éjszakánként 50 ezer forintot kérhetnek egy hotelszobáért Magyarországon.   

A legfrissebb adatokról a NielsenIQ piackutató vezetője nyilatkozott az RTL Híradónak. Egy éve, hogy a magyarok egyre kevesebbet vásárolnak a meglódult infláció miatt. A KSH pénteken közölte, hogy márciusban már az élelmiszerek forgalmánál is kétszámjegyű visszaesést mértek. Sajtból is kevesebb fogyott, hiába hirdettek akciókat az üzletláncok. De hogy melyik két termék esetében zuhant a legnagyobbat a boltok forgalma márciusban, az kiderül a Híradó riportjából. 

Nagy Márton egész évre magas hitelkamatokkal számol, és szerinte a kormány felelőssége, hogy megvédje a családokat. A gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, az infláció miatt háromszor akkora az irányadó kamatláb nálunk, mint a környező országokban. A miniszter már nem zárta ki, hogy éves átlagban 15 százalék fölé gyorsulhat a pénzromlás üteme Magyarországon.

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Megállapodott az ukrán élelmiszerek behozatali korlátozásáról az Európai Bizottság és az az öt tagállam – köztük Magyarország. Ezek az országok megtiltották bizonyos termékek importját Ukrajnából. 4 gabona tilalmát engedi a brüsszeli testület. Két hete a magyar kormány még 25 mezőgazdasági termék importját tiltotta meg. Raskó György agrárközgazdász szerint csökkentheti az inflációt, hogy újra érkezhet olcsó csirkehús, tojás és cukor Ukrajnából. 

Hónapok óta kiugróan magas, 30 százalék körüli infláció sújtja a legszegényebbeket Magyarországon – a belga Brőghel Intézet szerint. Úgy számolnak, a legkevesebb pénzből élő 2 millió magyar 7 százalékkal nagyobb drágulással szembesült, mint a legtehetősebb 2 millió tavaly novemberben. Az ország egyik legnagyobb karitatív szervezeténél egyre kevesebb adomány jut a rászorulóknak.

Még nagyobb drágulást hozhatnak a kötelező akciók, ha a beszállítók nem engednek az élelmiszerárakból – ezt a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, kezdeményezik, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak is írják elő az árcsökkentést. A GKI szerint növelheti az inflációt, hogy a kormány tegnap elárulta, június elsejétől vezeti be az intézkedést. A kormány viszont úgy számol, az intézkedés csökkenteni fogja az árakat.

Valószínűtlen, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció idén, és  inkább most váltson eurót, aki külföldre készül nyaralni.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint a nagyvárosokban legkevesebb havi félmillió forint jövedelmet várnak a hitelekhez azoktól, akik a legtöbb támogatással vásárolnának. A kormány egyelőre nem döntött a csok és a babaváró támogatás emeléséről.

Két hónappal, június 30-ig hosszabbította meg az árstopot a kormány. És bejelentették, hogy akciókra köteleznek forgalmas üzletláncokat. Alapvető élelmiszereket, árukategóriánként egy terméket kell majd olcsóbban adniuk a kereskedőknek, legalább 10 százalékkal az előző 30 nap legalacsonyabb árához képest. A GKI szerint az újabb állami beavatkozás tovább fűti az inflációt.

Áremelésre kényszerülhet a SPAR az élelmiszerár-stop meghosszabbítása miatt – mondta az üzletlánc elnök-ügyvezetője az RTL Híradónak. A miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy egyelőre nem vezetik ki a maximált árakat. A SPAR úgy számol, tavaly több mint egy milliárd forint veszteséget okoztak nekik az ársapkák, havonta. Az Eurostat szerdán közölte, hogy már az uniós átlag háromszorosára rúg a magyarországi infláció.   

Egyre nő a világpiaci kereslet, miközben napi sok százezer hordóval visszafogják a termelést a legnagyobb olajtermelő országok. Szerdán még csökkenhetnek az árak Magyarországon, utána jöhet emelkedés a Holtankoljak.hu szerint. A benzin átlagára most literenként 610, a gázolajé pedig 585 forint.  

A korai barack 80-90 százaléka odalehet az éjszakai fagyok miatt – ezt a Terméktanács igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. A Dél-Alföldön a cseresznye és szilvafák termését tizedelte az elmúlt hetek zord időjárása. Ennek ellenére jelentős drágulásra a termelők nem számítanak, de többe kerülhet a friss gyümölcs, mint tavaly. 

Nem vezetik ki az árstopot – ezt a miniszterelnök jelentette be az állami rádióban. Orbán Viktor reggel arról beszélt, hogy csak május-júniusban számítanak az infláció nagyobb ütemű csökkenésére. A KSH két napja közölte, hogy márciusban tovább drágultak az élelmiszerek. A boltosok azt mondják, már nem tudnak többet engedni az árakból. Az ársapkák egyelőre április 30-ig érvényesek, mert a rendeleten még nem változtatott a kormány. 

Főleg kistelepüléseken csökkennek az ingatlanárak. Egyik negyedévről a másikra két százalékkal olcsóbbá váltak a lakások Magyarországon – a KSH előzetes adatai szerint. Az általunk kérdezett szakértők a magas inflációval és a megdrágult hitelekkel magyarázzák a piaci fordulatot. A Bank360.hu úgy számol, 14 millió forinttal többet kell visszafizetni egy 20 milliós lakáskölcsönért, mint két éve, a kamatemelések előtt.

Bár 20-30%-kal drágultak a szállások egy év alatt, 10 szobából legalább 8-at kiadtak a szállodák a húsvéti hosszú hétvégén – közölte az iparági szövetségük elnöke. Az állami turisztikai ügynökség már az ünnep előtti héten 11%-kal több foglalással számolt a tavalyinál. A Portfolio szerint jellemzően olyanok utaztak el pihenni, akiket kevésbé sújt a megugrott infláció.

Meglepte a kereskedőket a tumultus, miután hónapok óta zuhant a forgalmuk a meglódult infláció miatt. Azt mondják, többen hagyták utolsó pillanatra a húsvéti bevásárlást. A KSH felmérése szerint a háztartások 92 százaléka főz ilyenkor sonkát.

A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Európai Unióban – az Eurostat friss jelentése szerint. Adókkal együtt alig haladja meg a 4 ezer forintot óránként. Ez nagyjából harmada az uniós átlagnak. Ennél kevesebbe csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. A legnagyobb szakszervezetei szövetségnél attól tartanak, hogy az alulfizetett munkahelyek miatt még többen vándorolhatnak Nyugat-Európába. 

Átlagosan 26 százalékos élelmiszerdrágulást vár idén a Magyar Nemzeti Bank – ezt a Jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. Baksay Gergely azt mondta, lehetnek olyan termékek, amelyeknek az ára csökken, általánosságban azonban továbbra is drágulásra kell számítani, még ha ez szerinte lassabb is lesz, mint tavaly. A Nemzeti Bank úgy számol, leghamarabb 2025-ben szoríthatják tartósan három százalékra az inflációt.

Bár lesznek olyan termékek, amelyeknek az ára akár csökkenhet is, általánosságban drágulásra kell számítani, még ha ez lassabb is lesz, mint tavaly – az élelmiszer-drágulásról a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója beszélt az RTL Híradónak.

14 és fél százalékkal drágul a bankolás – a Bank360.hu szerint. A teljes tavalyi infláció mértékével emelték vagy a következő hetekben emelik tarifáikat a pénzintézetek. A jegybank körültekintő döntésre figyelmeztet, mert ötszörös különbséget is mértek hasonló számlacsomagok árában. Az akár jövedelem nélkül igényelhető, úgynevezett alapszámla júliustól havi ezer forintba kerülhet, addig 3 ezret kérhetnek érte havonta a bankok.  

Majdnem kétszer annyiba kerül a tojás, sonkához viszont a tavalyinál is olcsóbban juthatnak a vevők. Egymás után hirdettek húsvéti árengedményt a nagy áruházláncok, átlagosan 20-30 százalékos kedvezményt adnak húsvéti termékekre. A gyártók viszont azt mondják, csak vevőmágnesként szolgálnak, és valójában még az előállítás költségét sem fedezik az akciós árak.

Adóemelés miatt ugrott meg jelentősen a csokinyuszi ára. A gyártók 15-20 százalékkal többet kérnek a húsvéti édességért, részben a magasabb chipsadóra hivatkozva. Ráadásul azt mondják, a vásárlók ennél is nagyobb drágulást tapasztalhatnak, mert a boltosok a megnövelt kiskereskedelmi adót és árstop miatti veszteségeiket is megpróbálják az árakba építeni. A kormány tavaly gyors és kemény fellépést ígért azokkal szemben, akik áthárítják a különadókat.

Minden negyedik kereskedő további áremelést tervez a következő negyedévben – derül ki a GKI friss felméréséből. Az építőiparban átlagon felül számolnak drágulással, ám az élelmiszerekért is többet kérhetnek a kereskedők. A Gazdaságkutató szerint tetőzött az infláció, de több terméknek emelkedhet, mint ahánynak csökkenhet az ára.  

Budapesten kívül csak Győr-Moson-Sopron megye bérszínvonala érte el az országos átlagot 2022-ben, azaz a többi 18 megyében az átlagkerest nem éri el az országos átlagot – derül ki a KSH friss adataiból. Szabolcsban havi 250 ezer forintot sem vitt haza egy átlagos munkavállaló, miközben a fővárosi átlag nettó 422 ezerre rúgott. Mindenfelé emelkedtek a fizetések, de a GKI szerint maradt a bérkülönbség a régiók között.

Februárban 70 százalékkal nagyobb felárral tankolták a magyarok a benzint a régió többi országában élőkhöz képest. A nagy árrés miatt drágább az üzemanyag Magyarországon, mint a környező országokban – a jegybank friss elemzése szerint. A kutasok azt mondják, kénytelenek az autósokra hárítani a megemelt különadókat és az árstop miatti veszteségeiket.

Átlag 200 ezer forinttal többe kerülhetnek a külföldről behozott használt autók, ha 400 forint körül marad az euró árfolyama. Az Eurostat adatai alapján februárban két és félszer akkora volt az infláció Magyarországon, mint az uniós átlag. „A forint nagyon sérülékeny és kockázatos deviza, a befektetők igyekeznek menekülni előle” – mondta az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő. 

Legalább 300 ezer vendégmunkást feltételez a kormány új iparosítási programja a Portfolio szerint. Egy hete jelentette be a miniszterelnök, hogy még 500 ezer dolgozóra van szükség, és azt mondta, elsősorban belső munkaerőpiaci tartalékból fedeznék a hiányzó létszámot. Már tavaly rekordszámú, több mint 70 ezer külföldi vállalt munkát Magyarországon.

Átlag fél százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje tavaly – a GKI friss kutatása szerint. Úgy számolnak, havi bruttó 404 ezer forintra rúgott a keresetek átlaga. Ötödével alacsonyabbra a KSH által néhány hete közölt, 516 ezres átlagbérnél, amely csak a dolgozók egy részének béradatait tartalmazza. A kormány szerint tizedik éve nő a reálbér Magyarországon.

Még 500 ezer dolgozóra van szüksége az országnak – jelentette be a miniszterelnök, miközben rekordközelire méri a foglalkoztatást a KSH. Orbán Viktor az Iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta, kötelessége összehangolni a kormány és a jegybank intézkedéseit. Úgy fogalmazott, különben a lovak szétfutnak és a kocsi árokban köt ki. A jegybankelnök szerdán a Parlamentben bírálta a gazdaságpolitikát, amely szerinte gerjeszti az inflációt.    

A Kereskedelmi Szövetség szerint az átlagosnál is több bolt zárhat be idén, mert zuhan a forgalmuk, miközben megugrottak a költségeik. A kormány néhány milliós támogatást fizet kisboltosoknak és henteseknek, akiket az árstop hozott hátrányba. Ennyi pénzből azonban nem lehet megállítani a bezárásokat – vélik a Portfóliónál.

10 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott januárban, mint egy évvel korábban a KSH friss jelentése alapján. Az Ásványolaj Szövetség viszont úgy számol, a családok csak néhány százalékkal tankoltak kevesebbet, hiába szűnt meg az árstop. A szervezet szerint akár 600 forint alá is csökkenhet a benzin és a gázolaj átlagára a következő hetekben. Azt mondják, nem okoz drágulást az Európai Unió Oroszország elleni szankciója.

A pénzintézetek is szigorítottak a feltételeken, és a családok is visszafogták otthonteremtési terveiket a romló gazdasági helyzet miatt. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, jobban emelkednek a törlesztők a bérekhez képest. Tavaly, az utolsó negyedévben már a vissza nem térítendő CSOK-ból is 43 százalékkal kevesebbet folyósítottak, mint egy évvel korábban. 

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

A Posta az energiaválságra hivatkozik, amit szerintük az Unió Oroszország elleni szankciói okoznak. 

Zuhan a gabona ára, a pékek mégis költségnövekedéssel szembesültek.

 A megugrott infláció, illetve a recessziós félelemek okozták a veszteséget.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

Legalább olyan nagy betűkkel kell figyelmeztetni a rovarfehérje-tartalomra a vásárlókat, amekkorával a termék megnevezését írják a csomagolásra – megjelent a rendelettervezet, amellyel a magyar gasztronómiát védené a kormány. Arra hivatkoznak, hogy már négy rovarfajta is élelmiszerként forgalmazható az Unióban. A Pénzcentrum szerint eddig is fogyasztottak rovarrészeket a magyarok, húskészítmények, csokoládék és kekszek adalékaként.

Az általunk kérdezett szakértők szerint tízezrek költöztek máshová az országban a jobb megélhetés reményében.

Már Navracsics Tibor sem annyira optimista az uniós támogatásokkal kapcsolatban, mint korábban. A miniszter az Inforádióban azt mondta: legkorábban az év közepétől érkezhetnek Magyarországra a felfüggesztett uniós források. A leállított állami beruházások az építőiparban is nehézségeket okoznak. Lázár János miniszter szerint a vállalkozásoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz.

Átlagosan 15 százalékkal emelik a béreket a MÁV-Volán csoportnál – jelentette be a Vasutasok Szakszervezete. Úgy számolnak, a dolgozók többségének legalább annyit érhet a fizetése a boltokban, mint tavaly. Más állami alkalmazottak, a postások és a köztisztviselők viszont még mindig nem tudják, mennyiért dolgoznak idén. Nekik azt mondta a kormány, a rezsicsökkentésre kell a pénz.

Négy hónap alatt 12 százalékkal erősödött a forint az euróhoz és 21 százalékkal a dollárhoz képest. Egyelőre kedvezően ítélik meg az országot a befektetők a Portfolio szerint. Míg tavaly októberben 434 forint volt a negatív rekord az euróval szemben, csütörtökön a bankközi piacon 379 és 385 forint között mozgott az árfolyam. Emiatt csökkenhet az élelmiszerek és az üzemanyagok ára, de ehhez tartós forinterősödés kell.

Aggasztó a helyzet az általunk kérdezett táplálkozási szakember szerint.