Kiugró visszaesés: ötödével kevesebb ruhát és cipőt vásárolnak a magyarok a KSH friss jelentése szerint. Éves alapon nagyobbat zuhant a boltok forgalma szeptemberben, mint augusztusban, pedig csökkent az infláció Magyarországon. A GKI reprezentatív kutatása alapján az emberek majdnem háromszor akkorának érzékelik az inflációt, mint amekkorát a Statisztikai Hivatal mér. 

A KSH friss kutatása szerint 1 millió 232 ezren éltek a szegénységi küszöb alatt tavaly, 76 ezerrel többen, mint tavalyelőtt. 16 százalékkal többet költött, mégis 7 százalékkal kevesebb élelmiszerre telt egy átlagos magyarnak tavaly, mint tavalyelőtt. Ezt most közölte a KSH az életszínvonalról szóló friss kiadványában. Úgy számolnak, nőttek a jövedelmi különbségek Magyarországon. Egy év alatt 76 ezerrel nőtt a szegények száma, pedig az inflációt még alacsonyabbra mérték, mint idén várható.

Nem lesznek többé olcsóbb benzinkutak az országban – erre számíthatnak az autósok a januári adóemelés miatt a kis kutak szövetsége szerint. Azt mondják, áthárítják a magasabb különadót, literenként akár 25 forintot, és erre számolják majd a megugrott jövedéki adót – ami önmagában 41 forintos drágulást okozhat literenként a Mol vezetője szerint.

Desszert tejtermékek, például a turó rudi áfája is csökkenhet januártól – ezt a Portfolio szúrta ki a kormány jövő évi adócsomagjában, amelyet csütörtökön este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az MSZP komolytalannak nevezte a javaslatot, miután ők hiába kezdeményezték az alapvető élelmiszerek áfájának elengedését a magas infláció miatt. A pénzügyminiszter néhány éve épp a turó rudival érvelt a további adócsökkentések ellen. Azt mondta, a gyereke annak az áfáját csökkentené, ha tudná, hogy mi az áfa.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Csütörtökön hirdetnek új tarifát a biztosítók. Minden korábbinál nagyobb emelésre, a tavalyi díj másfélszeresére számíthat, aki balesetet okozott idén. A GKI szerint az ügyfelekkel fizettetik meg a különadót a biztosítók. 

Az elemzők szerint a megszűnő CSOK-hoz képest kétharmadával csökken azok száma, akik élhetnek az új kedvezményes hitelekkel.

Harmadával alacsonyabb törlesztőt jelent a kormány szerdán bejelentett kamattámogatott kölcsöne a piaci lakáshitelekhez képest – a Híradónknak nyilatkozó szakértők szerint. Januártól 50 millió forintot is kedvezményesen vehetnek fel a 3 gyereket vállaló házaspárok, amiből 20 milliós tartozást engedhet el az állam. Egy ilyen hitelhez viszont legalább nettó félmilliós jövedelmet kell igazolnia egy családnak a Bankmonitor szerint. A Portfólió úgy számol, a megszűnő CSOK-hoz képest kétharmadával csökken azok száma, akik élhetnek majd a kedvezményes hitel lehetőségével.

A KSH adatai szerint havi 100 ezer forinttal többet keresnek a férfiak, mint a nők Magyarországon. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete pedig arra jutott, hogy nálunk a második legrosszabb a nők helyzete az unióban, Románia után. Máshol több nőből lesz politikai vezető, és ahol nagyobb szerephez jutnak, ott az állami szolgáltatások minősége javul. A Híradó által kérdezett szakértő szerint a gazdaság is gyarapodik, ha több a női vezető.  

Tizenkettedik hónapja mér reálbércsökkenést a KSH, az átlagkereset augusztusban a nettó 370 ezer forintot közelítette. Egy év alatt 15,2 százalékkal nőtt, és így képtelen volt lépést tartani az unió legmagasabb, 16,4 százalékos inflációjával – a friss adatok szerint. Ráadásul éppen azokban a megyékben szűkmarkúak a munkáltatók, ahol eleve alacsonyabbak voltak a fizetések a GKI szerint. 

Olcsóbbá és gyorsabbá tenné a hitelkiváltást a jegybank, miután családok tízezrei vettek fel lakáshitelt az Európa-rekorder, magyar kamatszint mellett. Azt mondják, az egyszeri díjak csökkentését ösztönöznék. A Bank360.hu úgy számol, egyelőre akár 800 ezer forintba is kerülhet egy hitelkiváltás. Igaz, aki nyáron vett fel kölcsönt, már most átlagosan 50 ezer forinttal kisebbre cserélhetné a havi törlesztőjét. 

A kormány tervei szerint összeolvadhat a minimálbér a szakmunkásoknak járó garantált bérminimummal. A Portfólió úgy tudja, fokozatosan közelítenének egymáshoz a kötelező legkisebb fizetéseket, 2027-re pedig havi bruttó 400 ezer forintra rúghatna az egységes minimum. Ezt a szakszervezetek csak akkor támogatják, ha a képzett dolgozók pluszpénzt, ágazatonként eltérő emelést is kapnának. Jövőre 5 százalékponttal jobban emelkedhet a minimálbér, mint a garantált bérminimum.  

Mindenhol egyszámjegyűre, vagyis 10 százalék alá csökkent az infláció az Unióban, csak Magyarországon nem – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Szeptemberben is a tagállamok átlagának több mint kétszeresére volt nálunk a pénzromlás. A GKI úgy számol, az élelmiszerárak utolérték az uniós átlagot, miközben a bérszínvonal sereghajtó maradt Magyarországon. 

12 éves csúcsra ugrott a cukor ára a világpiacon, pedig már most kétharmadával drágább Magyarországon, mint nyáron, az árstop kivezetése előtt. Emiatt többe kerülhetnek a csokimikulások, és az Ipartestület szerint tovább emelhetik áraikat a cukrászok, akik jelenleg is több mint átlag ezer forintot kérnek egy szelet süteményért . 

Megelőzte a román gazdaság a magyar fejlettségét – ezt a Portfólió szúrta ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Romániban az uniós átlag 76,7 százalékára duzzadt az egy főre jutó GDP tavaly, és így ugyan csak egytized százalékkal, de meghaladta a magyart. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a különbség nőhet, miután a román boltok olcsóbbak, a munkahelyek pedig termelékenyebbek, mint Magyarországon.

Nettó 100 ezer forint adó és járulékmentes bérkiegészítést fizethessenek a cégek év végéig – így csökkentenék a keresetek vásárlóerejének visszaesését a munkáltatók és a szakszervezetek. A kormány még nem döntött, de az illetékes államtitkár szerint közel a megállapodás a bértárgyalásokon. 

12,2 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent ugyan az infláció, de tovább drágult az élet augusztusról szeptemberre Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Ismét emelkedni kezdett a kenyér ára, ami már 125 százalékkal kerül többe, mint tavalyelőtt, és egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágultak a vonaljegyek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a kormány sikeresen harcol a pénzromlás ellen. A GKI viszont a szolgáltatások újabb, jelentős drágulására számít. 

10 százalékkal olcsóbban vehetnek fel lakáshitelt az alacsonyabb jövedelműek, mint a múlt héten. Ők jártak a legjobban a hétfőtől érvényes THM-plafonnal – a Bankmonitor szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten kérte a bankokat, hogy önként nyolc és fél százalékban maximálják a jelzálogkölcsönök Teljes Hiteldíj Mutatóját, miután a pénzügyminiszter egy újabb bankadó lehetőségéről beszélt. A pénzintézetek többsége hétfőn bevezette a THM-plafont. 

Jelentősen növelhetik a jövő évi inflációt a kormány adóemelései – a jegybank friss előrejelzése szerint. Igazgatójuk a közgazdászok vándorgyűlésén arról beszélt, hogy az intézkedések árát a vásárlóknak kell megfizetniük. A Portfolio elemzője szerint gigantikus összegre, 1100 milliárd forintos bevételre számíthat a költségvetés a különadókból. Ez több mint ötször annyi, mint amennyibe az idei nyugdíjkorrekció kerülhet.

Tömegbalesetnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök a közgazdászok vándorgyűlésén. Matolcsy György inflációt gerjesztő állami beavatkozásokról beszélt, a pénzügyminiszter jelenlétében azt mondta, az árstopok olajat öntöttek a tűzre. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a jegybankot bírálta, és kijelentette, hogy az infláció elsősorban Matolcsy Györgyék felelőssége.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Egy év alatt 17 százalékkal, több mint 75 ezer forintra ugrott a kötelező biztosítás éves átlagdíja Budapesten – a jegybank második negyedévről szóló adatai alapján. A fővároson kívül 11 százalékos drágulást mértek. A GKI szerint a dráguló alkatrészek mellett a biztosítókra kiszabott különadók árát is az autósok fizetik. Az általunk kérdezett alkuszcég úgy számol, legalább tizedével magasabb tarifa vár azokra is, akik a következő hónapokban válthatnak biztosítást. 

Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta, az inflációt is fokozta, hogy az ukránok a korábbi tarifa három és félszeresét kérik az olajvezeték használatért. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, emiatt legfeljebb 5-10 forinttal emelkedhettek volna literenként az üzemanyagárak. Az Ásványolaj Szövetség szerint a különadók miatt drágább a tankolás Magyarországon, mint máshol.

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

Akár 50 forinttal tovább drágulhat az üzemanyagok literje néhány hónap alatt, vagyis már idén 700 fölé ugorhat az átlagáruk - a GKI friss előrejelzése szerint. Úgy számolnak, már most havi 10 ezer forinttal többet hagy a kutakon egy átlagos család, ha ugyanannyit tankol, mint tavaly. Emelkedik az olajár, és Magyarországon különadókat hárítanak az autósokra a benzinkutak.   

A korábban árstopos termékek váltak a legjobban dráguló élelmiszerekké augusztusban – derült ki a KSH friss adataiból. A cukor ára 71 százalékkal ugrott meg, a csirkemellé és a sertéscombé pedig 15-16 százalékkal emelkedett az ársapkák kivezetése után. A liszt, illetve a tojás ára csökkent, ám ezek már hónapok óta olcsóbbak lehetnének, mert folyamatosan esett a beszerzési áruk a Híradónak nyilatkozó szakértő szerint.

Több mint 800 dolgozóját elbocsátja és leállítja a teljes termelést gödöllői üzemében az egyik autóipari multi, a Lear. A szakszervezet szerint másik országba költöztetik a gyártást, mert már drágának számít a magyar munkaerő. A GKI úgy számol, egyre több autóipari beszállító juthat hasonló sorsra Magyarországon. A KSH friss jelentése alapján a magyar ipar teljesítménye júliusban is alulmúlta az egy évvel korábbit. 

Több ezer bolt szűnhet meg idén – mondta a Híradónak a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára, miután kiderült, hogy tovább esett a boltok forgalma. A KSH friss jelentése szerint majdnem 8 százalékkal vásároltak kevesebbet a magyarok júliusban, mint egy évvel korábban. Kiugróan, 20 és fél százalékkal zuhant az üzemanyagfogyasztás, ráadásul a kútláncok újabb csökkenéstől tartanak a következő hetekben várható áremelések miatt. A GKI már elhúzódó recesszióval számol.

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

Újra Magyarországon a legdrágább az üzemanyag a régióban. 3 hónap alatt 15-20 százalékkal, nagyjából 650 forintra ugrott a benzin és a gázolaj átlagára a magyar kutakon. Jelenleg Romániában és Lengyelországban 100 forinttal, Szlovéniában pedig 50 forinttal olcsóbbak az üzemanyagok a Holtankoljak.hu szerint. A nagy kútláncokat képviselő Ásványolaj Szövetség azzal érvel, a különadókat kénytelenek az autósokra hárítani Magyarországon.

Budapesten mérték a harmadik legnagyobb, 21,2 százalékos ingatlandrágulást tavaly Európában – a Deloitte friss kutatása szerint. Egy átlagos magyarnak legalább 10 évet kell dolgoznia egy átlagos lakásáért, miközben Romániában 6 év alatt félretehetnek rá. Úgy számolnak, nálunk az átlag fölötti hitelkamatok is akadályozták az otthonhoz jutást. 

Akár 1800 milliárd forinttal magasabb lehet a költségvetési hiány idén, mint amennyivel a kormány néhány hónapja tervezett – ezt a Portfólió számolta ki. Júliusban nagyjából háromszor annyi pénz hiányzott az államkasszából, mint amennyibe a rezsicsökkentés került. Kevesebb az adóbevétel, pedig további kiadások várhatók, például visszamenőleges nyugdíjemelés jöhet az elszállt infláció miatt, ami messze a legmagasabb az Európai Unióban.

Csaknem 40 ezer forintos mínuszban zárja a hónapot egy átlagos magyar folyószámlája – ezt a Bank360.hu számolta ki a jegybank adataiból. Utoljára egy évtizede emelkedtek ennyire a bankkártya-adósságok, pedig most, a kiugró kamatok miatt akár egy év alatt másfélszeresére duzzadhatnak a tartozások. A GKI szerint egyre többen csúsznak mínuszba, mert a fizetések képtelenek lépést tartani az uniós rekorder magyar inflációval.

Legalább két és fél százalékkal magasabb inflációt vár a kormány idén, mint amennyivel eddig számoltak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Tranzit Fesztiválon ismertette a friss előrejelzést, ami szerint a 17,5 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás üteme ebben az évben. Ez alapján korrekció járhat a nyugdíjasoknak, mert év elején csak 15 százalékos emelést kaptak. Ha így lesz, egy átlagos nyugdíjas 51 ezer forinttal többre számíthat novemberben, a visszamenőleges korrekció miatt.    

Átlagosan 10 százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések, de idén nincs miből tovább emelni a béreket – ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek főtitkára nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, járulékcsökkentésre sem számíthatnak a költségvetési bevételek zuhanása miatt. A miniszterelnök ma reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy már augusztusban gyorsabban nőhetnek a keresetek az inflációnál, ami szerinte 16 százalékra mérséklődhet ebben a hónapban.

Júniusban már átlag 3,4 százalékkal kevesebbet értek a fizetések Magyarországon, mint egy évvel korábban – a KSH friss jelentése szerint. Hiába csökkent az infláció, a bérek annál is visszafogottabban emelkedtek. A miniszterelnök múlt pénteken azt mondta, az év második felében bérfejlesztések ellensúlyozhatják a vásárlóerő első félévi zuhanását. Gulyás Gergely viszont csak januártól ígért nagyobb fizetést az állami dolgozóknak.

Akár kétszeresére ugorhatnak a törlesztők a kamatstop év végi megszüntetésével. Azokra vár a legnagyobb drágulás, akik közvetlenül a kamatplafon bevezetése előtti vettek fel változó kamatozású lakáshitelt. A kormány friss adatai szerint jelenleg 300 ezer család, illetve 28 és fél ezer vállalkozás él a kamatstoppal, ami már 330 milliárd forintjába került a bankoknak.

Rövid idő alatt 41 milliméter eső zúdult Pécsre péntek délután, ami több helyen villámárvizet is okozott a városban.

25%-ot kellene emelni az állami dolgozók fizetésén a szakszervezet szerint ahhoz, hogy valóra váljon, amiről Orbán Viktor pénteken beszélt. A miniszterelnök az állami rádióban azt mondta, az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az első félévben történt. Csakhogy a szakszervezetek szerint a versenyszférában is csak a cégek kisebb részénél lehet újabb, évközi fizetésemelés. A kormány annyit közölt, a béremelések folytatódnak.

Akár eshet is a magyarok fizetésének értéke idén – erről beszélt a miniszterelnök ma reggel az állami rádióban. Azt mondta, növekedést szeretne, de a kormánytagok egy része a reálbér és a gazdasági teljesítmény csökkenésével számol. Orbán Viktor szerint az infláció letöréséért és a fizetésemelésekért is küzdeni kell. A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja esett az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon.

Árrobbanás: egyetlen hónap alatt majdnem duplájára drágult a sárgarépa – a KSH adatai alapján. Kevés termett belőle a terméktanács szerint. Alelnökük Híradónknak azt mondta, tartósan magasabb zöldségárakra kell számítani, most a vöröshagyma is 73 százalékkal többe kerül, mint tavaly. A KSH adatai alapján júniusról júliusra tovább nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.

Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Úgy számolnak, jövőre 15%-os emeléssel lehetne megőrizni a minimálbér vásárlóértékét. Néhány napja derült ki, hogy év elejétől emelnének a munkáltatók, de ők csak 10%-kal ígérnek többet. Az inflációt még júliusban is magasabbra mérte a KSH, mint amennyivel a minimálbérek nőttek idén.

Már magyar a legtöbb külföldi, aki Ausztriában dolgozik. Egyetlen hónap alatt 5 ezerrel, majdnem 125 ezerre nőtt a számuk – ezt a Világgazdaság szúrta ki az osztrák társadalombiztosító friss, júniusról szóló adataiból. Az RTL Híradó által kérdezett munkavállalók azt mondják, két-háromszoros fizetésért hagyták el Magyarországot.

A Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint akár ötödével drágulhat az áruszállítás, ami veszélyezteti, hogy egyszámjegyűre csökkenjen az infláció idén. Tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, mert az útdíjak majdnem 18 százalékkal emelkedhetnek októbertől, az üzemanyagok ára pedig literenként 100 forinttal ugrott meg néhány hónap alatt. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint szinte minden drágulhat boltokban a fuvardíjak emelése után.

Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk. A GKI úgy számol, már csak a bolgárok életszínvonala rosszabb a magyarokénál az Unióban.

Hónapokig tartó csökkenés után ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. Egyetlen hónap alatt 12 százalékkal drágultak a növényi olajok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. A búzáért, a sajtért és a sertéshúsért is többet kértek júliusban, júniushoz képest. A GKI úgy számol, decemberben várhatóan 10-15 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A levélből minden ügyfél kap, ám felmérések szerint a magyarok 40%-ának nincs megtakarítása.  

A legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt a cégek profitja 29 OECD-ország közül. Átlagosan 61%-kal a koronavírus-járvány előtthöz képest, miközben a dolgozókra alig 34%-kal költöttek többet a magyar vállalatok – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss jelentése szerint. Emiatt most évközi, inflációkövető béremelést sürgetnek a szakszervezetek. A GKI viszont úgy számol, a kiugró profit döntő részén kevés cég osztozik.

Budapesten kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében éri el a bérszínvonal az országos átlagot – a statisztikai hivatal friss adatai szerint. A nyugati megyében 20 százalékkal nőttek a fizetések az első negyedévben, több mint havi nettó 400 ezer forintra. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol évek óta a legrosszabbul keresnek a munkavállalók, csak 8 és fél százalékkal emelkedett a bérszínvonal, alig 259 ezer forintra havonta.

Magyarországon zuhant legnagyobbat a bérek vásárlóereje az OECD 34 országa közül. Majdnem 16%-kal kevesebbet értek a magyar keresetek az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint. Szlovákiában és Lengyelországban feleekkora visszaesést mértek. A magyarok egy részének a hónap vége előtt elfogy a fizetése, ezért már a folyószámla és a hitelkártya tartozások is csúcsokat döntenek nálunk.