Jelentősen növelhetik a jövő évi inflációt a kormány adóemelései – a jegybank friss előrejelzése szerint. Igazgatójuk a közgazdászok vándorgyűlésén arról beszélt, hogy az intézkedések árát a vásárlóknak kell megfizetniük. A Portfolio elemzője szerint gigantikus összegre, 1100 milliárd forintos bevételre számíthat a költségvetés a különadókból. Ez több mint ötször annyi, mint amennyibe az idei nyugdíjkorrekció kerülhet.

Tömegbalesetnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök a közgazdászok vándorgyűlésén. Matolcsy György inflációt gerjesztő állami beavatkozásokról beszélt, a pénzügyminiszter jelenlétében azt mondta, az árstopok olajat öntöttek a tűzre. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a jegybankot bírálta, és kijelentette, hogy az infláció elsősorban Matolcsy Györgyék felelőssége.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Egy év alatt 17 százalékkal, több mint 75 ezer forintra ugrott a kötelező biztosítás éves átlagdíja Budapesten – a jegybank második negyedévről szóló adatai alapján. A fővároson kívül 11 százalékos drágulást mértek. A GKI szerint a dráguló alkatrészek mellett a biztosítókra kiszabott különadók árát is az autósok fizetik. Az általunk kérdezett alkuszcég úgy számol, legalább tizedével magasabb tarifa vár azokra is, akik a következő hónapokban válthatnak biztosítást. 

Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta, az inflációt is fokozta, hogy az ukránok a korábbi tarifa három és félszeresét kérik az olajvezeték használatért. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, emiatt legfeljebb 5-10 forinttal emelkedhettek volna literenként az üzemanyagárak. Az Ásványolaj Szövetség szerint a különadók miatt drágább a tankolás Magyarországon, mint máshol.

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

Akár 50 forinttal tovább drágulhat az üzemanyagok literje néhány hónap alatt, vagyis már idén 700 fölé ugorhat az átlagáruk - a GKI friss előrejelzése szerint. Úgy számolnak, már most havi 10 ezer forinttal többet hagy a kutakon egy átlagos család, ha ugyanannyit tankol, mint tavaly. Emelkedik az olajár, és Magyarországon különadókat hárítanak az autósokra a benzinkutak.   

A korábban árstopos termékek váltak a legjobban dráguló élelmiszerekké augusztusban – derült ki a KSH friss adataiból. A cukor ára 71 százalékkal ugrott meg, a csirkemellé és a sertéscombé pedig 15-16 százalékkal emelkedett az ársapkák kivezetése után. A liszt, illetve a tojás ára csökkent, ám ezek már hónapok óta olcsóbbak lehetnének, mert folyamatosan esett a beszerzési áruk a Híradónak nyilatkozó szakértő szerint.

Több mint 800 dolgozóját elbocsátja és leállítja a teljes termelést gödöllői üzemében az egyik autóipari multi, a Lear. A szakszervezet szerint másik országba költöztetik a gyártást, mert már drágának számít a magyar munkaerő. A GKI úgy számol, egyre több autóipari beszállító juthat hasonló sorsra Magyarországon. A KSH friss jelentése alapján a magyar ipar teljesítménye júliusban is alulmúlta az egy évvel korábbit. 

Több ezer bolt szűnhet meg idén – mondta a Híradónak a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára, miután kiderült, hogy tovább esett a boltok forgalma. A KSH friss jelentése szerint majdnem 8 százalékkal vásároltak kevesebbet a magyarok júliusban, mint egy évvel korábban. Kiugróan, 20 és fél százalékkal zuhant az üzemanyagfogyasztás, ráadásul a kútláncok újabb csökkenéstől tartanak a következő hetekben várható áremelések miatt. A GKI már elhúzódó recesszióval számol.

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

Újra Magyarországon a legdrágább az üzemanyag a régióban. 3 hónap alatt 15-20 százalékkal, nagyjából 650 forintra ugrott a benzin és a gázolaj átlagára a magyar kutakon. Jelenleg Romániában és Lengyelországban 100 forinttal, Szlovéniában pedig 50 forinttal olcsóbbak az üzemanyagok a Holtankoljak.hu szerint. A nagy kútláncokat képviselő Ásványolaj Szövetség azzal érvel, a különadókat kénytelenek az autósokra hárítani Magyarországon.

Budapesten mérték a harmadik legnagyobb, 21,2 százalékos ingatlandrágulást tavaly Európában – a Deloitte friss kutatása szerint. Egy átlagos magyarnak legalább 10 évet kell dolgoznia egy átlagos lakásáért, miközben Romániában 6 év alatt félretehetnek rá. Úgy számolnak, nálunk az átlag fölötti hitelkamatok is akadályozták az otthonhoz jutást. 

Akár 1800 milliárd forinttal magasabb lehet a költségvetési hiány idén, mint amennyivel a kormány néhány hónapja tervezett – ezt a Portfólió számolta ki. Júliusban nagyjából háromszor annyi pénz hiányzott az államkasszából, mint amennyibe a rezsicsökkentés került. Kevesebb az adóbevétel, pedig további kiadások várhatók, például visszamenőleges nyugdíjemelés jöhet az elszállt infláció miatt, ami messze a legmagasabb az Európai Unióban.

Csaknem 40 ezer forintos mínuszban zárja a hónapot egy átlagos magyar folyószámlája – ezt a Bank360.hu számolta ki a jegybank adataiból. Utoljára egy évtizede emelkedtek ennyire a bankkártya-adósságok, pedig most, a kiugró kamatok miatt akár egy év alatt másfélszeresére duzzadhatnak a tartozások. A GKI szerint egyre többen csúsznak mínuszba, mert a fizetések képtelenek lépést tartani az uniós rekorder magyar inflációval.

Legalább két és fél százalékkal magasabb inflációt vár a kormány idén, mint amennyivel eddig számoltak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Tranzit Fesztiválon ismertette a friss előrejelzést, ami szerint a 17,5 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás üteme ebben az évben. Ez alapján korrekció járhat a nyugdíjasoknak, mert év elején csak 15 százalékos emelést kaptak. Ha így lesz, egy átlagos nyugdíjas 51 ezer forinttal többre számíthat novemberben, a visszamenőleges korrekció miatt.    

Átlagosan 10 százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések, de idén nincs miből tovább emelni a béreket – ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek főtitkára nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, járulékcsökkentésre sem számíthatnak a költségvetési bevételek zuhanása miatt. A miniszterelnök ma reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy már augusztusban gyorsabban nőhetnek a keresetek az inflációnál, ami szerinte 16 százalékra mérséklődhet ebben a hónapban.

Júniusban már átlag 3,4 százalékkal kevesebbet értek a fizetések Magyarországon, mint egy évvel korábban – a KSH friss jelentése szerint. Hiába csökkent az infláció, a bérek annál is visszafogottabban emelkedtek. A miniszterelnök múlt pénteken azt mondta, az év második felében bérfejlesztések ellensúlyozhatják a vásárlóerő első félévi zuhanását. Gulyás Gergely viszont csak januártól ígért nagyobb fizetést az állami dolgozóknak.

Akár kétszeresére ugorhatnak a törlesztők a kamatstop év végi megszüntetésével. Azokra vár a legnagyobb drágulás, akik közvetlenül a kamatplafon bevezetése előtti vettek fel változó kamatozású lakáshitelt. A kormány friss adatai szerint jelenleg 300 ezer család, illetve 28 és fél ezer vállalkozás él a kamatstoppal, ami már 330 milliárd forintjába került a bankoknak.

Rövid idő alatt 41 milliméter eső zúdult Pécsre péntek délután, ami több helyen villámárvizet is okozott a városban.

25%-ot kellene emelni az állami dolgozók fizetésén a szakszervezet szerint ahhoz, hogy valóra váljon, amiről Orbán Viktor pénteken beszélt. A miniszterelnök az állami rádióban azt mondta, az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az első félévben történt. Csakhogy a szakszervezetek szerint a versenyszférában is csak a cégek kisebb részénél lehet újabb, évközi fizetésemelés. A kormány annyit közölt, a béremelések folytatódnak.

Akár eshet is a magyarok fizetésének értéke idén – erről beszélt a miniszterelnök ma reggel az állami rádióban. Azt mondta, növekedést szeretne, de a kormánytagok egy része a reálbér és a gazdasági teljesítmény csökkenésével számol. Orbán Viktor szerint az infláció letöréséért és a fizetésemelésekért is küzdeni kell. A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja esett az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon.

Árrobbanás: egyetlen hónap alatt majdnem duplájára drágult a sárgarépa – a KSH adatai alapján. Kevés termett belőle a terméktanács szerint. Alelnökük Híradónknak azt mondta, tartósan magasabb zöldségárakra kell számítani, most a vöröshagyma is 73 százalékkal többe kerül, mint tavaly. A KSH adatai alapján júniusról júliusra tovább nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.

Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Úgy számolnak, jövőre 15%-os emeléssel lehetne megőrizni a minimálbér vásárlóértékét. Néhány napja derült ki, hogy év elejétől emelnének a munkáltatók, de ők csak 10%-kal ígérnek többet. Az inflációt még júliusban is magasabbra mérte a KSH, mint amennyivel a minimálbérek nőttek idén.

Már magyar a legtöbb külföldi, aki Ausztriában dolgozik. Egyetlen hónap alatt 5 ezerrel, majdnem 125 ezerre nőtt a számuk – ezt a Világgazdaság szúrta ki az osztrák társadalombiztosító friss, júniusról szóló adataiból. Az RTL Híradó által kérdezett munkavállalók azt mondják, két-háromszoros fizetésért hagyták el Magyarországot.

A Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint akár ötödével drágulhat az áruszállítás, ami veszélyezteti, hogy egyszámjegyűre csökkenjen az infláció idén. Tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, mert az útdíjak majdnem 18 százalékkal emelkedhetnek októbertől, az üzemanyagok ára pedig literenként 100 forinttal ugrott meg néhány hónap alatt. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint szinte minden drágulhat boltokban a fuvardíjak emelése után.

Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk. A GKI úgy számol, már csak a bolgárok életszínvonala rosszabb a magyarokénál az Unióban.

Hónapokig tartó csökkenés után ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. Egyetlen hónap alatt 12 százalékkal drágultak a növényi olajok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. A búzáért, a sajtért és a sertéshúsért is többet kértek júliusban, júniushoz képest. A GKI úgy számol, decemberben várhatóan 10-15 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A levélből minden ügyfél kap, ám felmérések szerint a magyarok 40%-ának nincs megtakarítása.  

A legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt a cégek profitja 29 OECD-ország közül. Átlagosan 61%-kal a koronavírus-járvány előtthöz képest, miközben a dolgozókra alig 34%-kal költöttek többet a magyar vállalatok – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss jelentése szerint. Emiatt most évközi, inflációkövető béremelést sürgetnek a szakszervezetek. A GKI viszont úgy számol, a kiugró profit döntő részén kevés cég osztozik.

Budapesten kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében éri el a bérszínvonal az országos átlagot – a statisztikai hivatal friss adatai szerint. A nyugati megyében 20 százalékkal nőttek a fizetések az első negyedévben, több mint havi nettó 400 ezer forintra. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol évek óta a legrosszabbul keresnek a munkavállalók, csak 8 és fél százalékkal emelkedett a bérszínvonal, alig 259 ezer forintra havonta.

Magyarországon zuhant legnagyobbat a bérek vásárlóereje az OECD 34 országa közül. Majdnem 16%-kal kevesebbet értek a magyar keresetek az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint. Szlovákiában és Lengyelországban feleekkora visszaesést mértek. A magyarok egy részének a hónap vége előtt elfogy a fizetése, ezért már a folyószámla és a hitelkártya tartozások is csúcsokat döntenek nálunk. 

A kedvezményes CSOK-hitelt is megszűntetik a városokban, ahol a lakásáfát sem igényelhetik vissza a CSOK-osok. Megjelent a családtámogatások jövő évi szigorításáról szóló rendelet. Három hete jelentette be a kormány, hogy a városokban kivezeti, a kistelepüléseken viszont 50%-kal emeli a vissza nem térítendő CSOK összegét. Most kiderült, hogy új építésű ingatlanhoz sehol sem adnak több támogatást. 

Azonnali, 3 százalékos nyugdíjemelést kér a kormánytól a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, januárig visszamenőleg. Azt mondják, erre a vártnál lassabban csökkenő infláció miatt van szükség. Gulyás Gergely miniszter viszont néhány hete nem zárta ki, hogy idén a törvényben rögzített időpontban, novemberben sem jár majd plusz pénz a nyugdíjasoknak.

Megkéselték a börtönben az amerikai tornászválogatott egykori orvosát, aki több száz lányt és fiatal nőt molesztált. Larry Nassart ezek mellett gyermekpornográf képek miatt is elítélték. Sajtóhírek szerint vitába keveredett egy rabtársával, aki többször hátba és mellkason szúrta.

Harmadával drágulhat az étolaj, a sertéscomb és a csirkemell az árstop megszüntetése után – Raskó György agrárközgazdász szerint. Ennyivel alacsonyabb a másfél éve befagyasztott ár a beszerzési árnál, amennyiért augusztustól árulhatják az érintett termékeket a nagyobb üzletláncok. A kisboltok még többet kérhetnek, mert rájuk nem vonatkozik az új szabályozás. A kormány szerint minimálisan növelheti az inflációt az ársapkák kivezetése.  

Tovább zuhant a boltok forgalma. Jó 12%-kal kevesebbet vásároltak a magyarok májusban, mint egy évvel korábban a KSH legfrissebb adata alapján. Gulyás Gergely miniszter szerint ez részben azért van, mert tavaly vásároltak a szokásosnál többet az emberek. Az Eurostat úgy számol, a kereskedelmi forgalom Magyarországon esett vissza a második legnagyobb mértékben az unióban, a tagállamok átlagának több mint négyszeresével.  

Már a magyarok 72 százaléka akarja az eurót – az Európai Bizottság friss kutatása szerint. A legtöbben a 6 uniós tagállam közül, ahol még nem használják a közös európai pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint vitatható, hogy kötelező-e bevezetni a magyar eurót. A kormány évek múlva döntene, pedig a GKI szerint főleg csak előnyökkel járhat a csatlakozás.

Ismét 600 forint fölé drágulhat az üzemanyagok literje ősszel, januártól pedig 650 forintos átlagár várható a GKI friss előrejelzése szerint. Azt mondják, nagyot gyengülhet a forint, és literenként 41 forinttal több adót kell fizetniük az autósoknak jövőre. A jövedéki adóemelést kedden szavazta meg az Országgyűlés kormánypárti többsége. A GKI szerint ráadásul a decemberi egyszámjegyű infláció januárban ismét kétszámjegyű lehet az üzemanyagok drágulása miatt.

Akár több tízezer forintot spórolhat évente, aki július elseje óta alapszámlával bankol. Egy ilyenért mostantól legfeljebb ezer forintot kérhetnek havonta a bankok, harmadannyit, mint eddig. Cserébe pedig díjtalan bankkártyát, és néhány ingyenes utalást is kell biztosítaniuk. A jegybank úgy számol, vannak ügyfelek, akik egyelőre nyolcszor annyit fizetnek ugyanazért, mint mások. 

Meglepte a kormányt, hogy zuhan a bolti forgalom. A gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban fogyasztási sokknak nevezte a több mint 10 százalékos visszaesést, amely a legnagyobb az Unióban. Azt mondta, azért lehet majd SZÉP-kártyával fizetni a boltokban, mert fékezni akarják a forgalomcsökkenést. Sőt, a családtámogatások jövő évi szigorításától is előrehozott vásárlásokat remél a kormány. A GKI szerint kapkodnak, mert nincs elég pénz a költségvetésben.

Már októberben 10 százalék alá csökkenhet az infláció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Nagy Márton az InfoRádióban azt mondta, akár nulla százalékra zuhanhat az élelmiszerdrágulás, ami egyelőre Magyarországon a legnagyobb az Unióban. A GKI viszont további áremelésektől tart, szerintük legkorábban decemberben lehet egyszámjegyű az infláció Magyarországon. Az Unió átlagos inflációja egyébként már egyszámjegyű, februárban csökkent 10 százalék alá.

Tizenöt százalékkal, havi 55 ezer forintra nő egy átlagos szabad felhasználású diákhitel törlesztője júliustól a Bank360.hu szerint. Vagy tolódik a futamidő, ha nem tud többet fizetni a pályakezdő. Múlt héten jelentette be a kormány, hogy az eddigi több mint másfélszeresére, nagyjából 8 százalékra emelik a kamatot az év második felében. A diákhitel így majdnem a lakáshitelek szintjére drágul mindenkinek, aki jelenleg törleszti. 

62 élelmiszer árazását követi majd az állami árfigyelő rendszer – derült ki a Magyar Közlönyből. Egy hét múlva élesítik az online adatbázist, amelybe a legnagyobb üzletláncok kötelesek elküldeni napi áraikat. A kormány nagyobb versenyre, és emiatt alacsonyabb inflációra számít. A GKI szerint viszont az intézkedés nem befolyásolja a pénzromlás ütemét, mert a drága, falusi kisboltok kimaradnak az adatbázisból.

Az RTL Híradó úgy tudja, 6-7 százalékos évközi emelést akarnak a szakszervezetek, amit egyelőre vágyálomnak neveznek munkaadók. A jegybank friss előrejelzése már legalább 16,5 százalékos inflációval számol éves átlagban, nagyobbal, mint amennyivel eddig a minimálbérek és a nyugdíjak nőttek idén. 

Utolérte Románia a magyar gazdaságot. 

Árplafont vezet be a kormány céges villanyszámlákra, amitől az infláció csökkenését várják. Akár harmadával alacsonyabb áramtarfiát fizethet 5 ezer vállalkozás júliustól, miután a többit a költségvetés állja – jelentette be Gulyás Gergely miniszter az úgynevezett gazdaságvédelmi akcióterv részeként. A Portfolio szerint a legnagyobb energiadrágulással küzdő cégek többsége kimarad a kedvezményből, a GKI pedig úgy számol, a bolti árak sem csökkennek majd az intézkedéstől. 

Megugrott a vendégmunkások száma tavaly 14 százalékkal, és így 81 ezerre nőtt – a KSH friss adatai szerint. Az Országgyűlés kedden tovább könnyített az unión kívülről érkezők foglalkoztatásán, ám Farkas Flórián volt miniszterelnöki biztos azt mondta, inkább a több százezer roma munkanélkülit kellene álláshoz juttatni. A miniszterelnök néhány hónapja azt mondta: még 500 ezer dolgozóra van szükség a kormány iparfejlesztési terveihez.

Romániában és Bulgáriában is tíz százalék alá csökkent az infláció, miközben Magyarországon még mindig 22 százalék körüli.Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is év végére ígér egy számjegyű inflációt Magyarországon. A GKI viszont úgy számol, az élelmiszerdrágulás decemberben is húsz százalék felett lehet. 

Nagyot drágultak a gyümölcsök. A cseresznyét másfél-kétszer annyiért kezdték árulni a piacokon, mint egy éve, mert a termés fele odalett a szélsőséges időjárás miatt. Elindult a barack betakarítása is Magyarországon, de az őszi és a kajszi kétharmadát elvitték a tavaszi fagyok. A gazdák almából várnak többet, ami egyelőre ötödével kerül többe, mint tavaly.