Sorra zárnak be a vendéglátóhelyek, a covid óta eltűnt a 15 százalékuk

Neki nem büdös a munka – mondja Hégely Márta büfés. Csakhogy egyre kevesebb lángost kell sütnie. Zuhan a forgalma, pedig átlag alatt, 550 forintért kínálja a sima, fokhagymás darabját. Békés megyében, ahol a fizetések is elmaradnak az országos átlagtól. Azt mondja, többet nem kérhet a vásárlóktól, pedig a villanyszámlája a hétszeresére ugrott. Azt tervezi, hogy bezár.

A decembert még végigcsinálom. De szerintem a két ünnep között már nem leszek nyitva. Mert nem fog kelleni, nem lesz kinek

– kesereg.

Pécsen a nyitvatartást korlátozzák az egyik pizzériában, hétfőtől csütörtökig. Délelőtt 11 helyett, legkorábban 17 órától fogadják a vendégeket.

„Az alapanyagárak és a rezsi emelkedése miatt úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk embereket elküldeni, ezért racionalizáltuk a nyitvatartásunkat” – mondta Gergely István üzletvezető.

A KSH friss adatai szerint idén az első félévben 968-cal csökkent a vendéglátóhelyek száma Magyarországon. Büfék, éttermek, kávézók és cukrászdák zártak be. Tovább zsugorodott a vendéglátóipar a koronavírus-járvány előtti évhez, 2019-hez képest.

Eltűnt 6 500 vállalkozás ebből a szegmensből. Ez 15 százalékos csökkenés, ami nagyon jelentős

– ismertette Szász Péter, a Portfolio.hu vezető elemzője.

A Szállodák és Éttermek Szövetsége viszont úgy számol, idén újra elérheti a koronavírus-járvány előtti szintet a vendégforgalom – azt mondják, országos átlagban.

„Itt most biztos van olyan vendéglátós vagy szállodás, aki azt mondja, de nekem nagyon jól ment, a másik meg azt mondja, hogy nekem meg borzasztóan. Tehát ez statisztikai átlag” – mondta Flesch Tamás, a szövetség elnöke.

Az elnök azt mondja,

drágult az alapanyag, nőtt a bérköltség, és megugrottak a rezsiszámlák is.

„Az a vendéglátóhely, amely nem tudta ezzel párhuzamosan annyiban növelni a forgalmát, akár több vendéggel, akár magasabb árakkal vagy ennek a szorzójával, ott bizony mínuszba ment át a forgalom, és a hosszú távon a mínusznál azt történik, hogy úgy dönt a tulajdonos vagy üzemeltető, hogy be kell zárni az egységet” – vázolta Flesch Tamás.

Akik nyitva maradtak, részben vagy egészben az árakba építették a megugrott költségeket. A KSH legutolsó adatai szerint októberben már majdnem 1600 forintot kértek egy átlagos hamburgerért az országban, 84 százalékkal többet, mint két évvel korábban. A presszókávé pedig 47 százalékkal drágult, az átlagára 500 forint fölé emelkedett.