Csak fideszes vezetésű önkormányzatoknak engedte meg a kormány, hogy hitelt vegyenek fel, az ellenzékieknek megtiltották – ez egy csütörtöki kormányhatározatból derül ki. Gödöllő például egy bölcsődeépítéshez szeretett volna hitelt, Budapesten pedig a többi között utakat és épületeket újították volna fel, de a kormány megtagadta a hozzájárulást. A főpolgármester-helyettes szerint politikai döntés született. A Pénzügyminisztérium szerint a kormány azoknál az önkormányzatoknál támogatja a hitelfelvételt, ahol stabil és átlátható a gazdálkodás. 

Az új lakásokba 2030-ig engednének ilyet szerelni, a meglévő otthonokban pedig 2040-ig lehetne kicserélni a gázkazánt, ha utána romlik el, már más fűtési rendszerre kell átállni. A Pénzcentrum írt először a klímavédelmi megállapodásról, amelyről hamarosan szavazhat az Európai Parlament. A magyar családok majdnem 60 százaléka gázzal fűt, a kormány ellenzi az átállást.

Antall József rövid pályafutásának végét a rák jelentette. Bár halálos betegségét próbálta titkolni a nyilvánosság elől, mégis kitudódott, a taxisblokád végén adott pizsamás interjúja legendássá vált. Életének hátralevő három évében még több kezelés, csontvelőátültetés és politikai fordulatok vártak rá, orvosaira nem mindig hallgatott. A rendszerváltó politikusra halálának évfordulóján a XXI. század korábbi adásrészletével emlékezünk.

A többség ajándékokat keres, de a tavalyinál is kevesebbet költ karácsonyi meglepetésekre: átlag 47 ezer forintot a Cofidis reprezentatív kutatása szerint. A felnőttek hét százaléka hitelből költ az ünnepekre.

100 forint biztosítási díjból 16 az államkasszában landol különadó formájában a jegybank friss adatai alapján. Veszteséget termeltek a harmadik negyedévben a biztosítók. Kiderült, hogy ezrek mondták fel lakás-, élet- vagy casco-biztosításukat a csökkenő életszínvonal miatt. A tarifák pedig 10-15 százalékkal emelkedtek a megugrott költségek hatására.

Kiderültek az új napelemes pályázat részletei. A költségek kétharmadát, legfeljebb 5 millió forintot fizet az állam, a többit a családoknak kell fedezniük. Ezúttal tehetősebbek is jelentkezhetnek, miközben feleannyi háztartásnak adnának pénzt napelemre, mint az előző pályázatnál, két éve. A beruházásokhoz akkumulátort is kötelező telepíteni.

Naponta 5 vendéglátóhely zárt be Magyarországon az idei első félévben – a KSH friss adatai alapján. Megugrottak a költségeik, miközben visszaesett a kereslet az Európa-rekorder infláció miatt. Ám a Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint országos átlagban a koronavírus-járvány előtti szintet is elérheti év végéig a vendégforgalom. 2019-hez képest 6500 vendéglátóhely szűnt meg az országban.

Megjelent a rendelet a 6 százalékos nyugdíjemelésről. Havi 11 600 forinttal kaphat többet egy átlagos nyugdíjas januártól. Ez megvédi a juttatások értékét a kormány szerint. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa viszont a vásárlóerő további csökkenéssel számol. A KSH adatai alapján nőtt a szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya Magyarországon.  

Az MVM a tőzsdén jelentette be, hogy 309 milliárd forintot utalnak a tulajdonos magyar államnak. Azt írják, főként külföldi energia értékesítéseknek köszönhetik eredményességüket. Az MSZP szerint viszont a rezsicsökkentés tartós korlátozása, illetve a különadók miatt keletkezett a profitjuk. A kormány azt írta, hogy a rezsivédelmi alapba megy a pénz.

A magyar minimálbér vásárlóértéke zuhant a második legnagyobbat az Unióban – az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Hiába nőtt átlag felett, 10 és fél százalékkal kevesebbet ért a kötelező legkisebb fizetés idén júliusban, mint tavaly januárban Magyarországon. A KSH friss adatai alapján átlagosan ötszörös a különbség a legrosszabbul és a legjobban kereső magyarok fizetése között.

Vizsgálja a kormány, megéri-e munkaszüneti nappá nyilvánítani december 24-ét – ezt mondta Fónagy János államtitkár a Jobbik képviselőjének, aki többedjére is sikertelenül kezdeményezte, hogy ne kelljen dolgozni szenteste napján. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a GDP-t félti, azzal érvelnek, hogy már így is tizenegy pirosbetűs ünnep van Magyarországon. Az Eurostat friss adatai szerint a magyarok dolgoznak a hatodik legtöbbet az Unióban.  

Már megélhetési céllal vesznek fel hitelt családok, mert nem elég a jövedelmük, mondják a Híradó által megkérdezett szakértők. Csúcsokat döntenek a folyószámla-, illetve hitelkártya-tartozások, és 25 százalékkal nagyobb áruhitelt vesz fel egy átlagos ügyfél, mint két éve, mielőtt meglódult volna az infláció. A KSH adatai alapján a háztartások harmada mosógépet sem tudna cserélni, ha hirtelen elromolna.

A KSH friss adatai alapján fél év alatt majdnem 4600-zal csökkent a boltok száma az országban. Ez rekordnak számít, idén január és június között több mint kétszer annyi üzlet zárt be, mint egy évvel korábban. A Pénzcentrum szerint főleg az árstop, illetve a zuhanó vásárlóerő hatására. Magyarországon októberben 10 százalék alá csökkent az infláció, ám most kiderült, így is a legnagyobb maradt az Unióban.

A dolgozók többsége kevesebb mint 10 százalékos fizetésemelésre számíthat, mert képtelenek többet kigazdálkodni a cégek – ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nyilatkozta az RTL Híradónak. Csütörtökön jelentették be, hogy a minimálbér 15 százalékkal nő már idén december elsejével. Ennek köszönhetően emelkedik a gyod, a gyed-plafon és várhatóan a home office támogatás is.

Benyújtották a vendégmunkásokról szóló új törvényt. Három évig dolgozhatna egy külföldi Magyarországon, illetve az idénymunkások legfeljebb egy évig maradhatnának. A kormány szigorítást ígért, miután októberben enyhének találták és visszavonták eredeti javaslatukat, amelyet júniusban fogadott el az Országgyűlés. Most is azt írják, maximum annyi vendégmunkás jöhet, amennyi a betöltetlen állások száma. A Híradónak nyilatkozó szakértő azt mondta: az új elképzelés szerint a minisztérium fog kiadni egy olyan listát, hogy mely szakmákra biztosan nem lehet behozni külföldi munkavállalókat. 

Vége a recessziónak a KSH szerint: a magyar gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a másodikhoz képest. A munkaadók a kedden megjelent adatoktól tették a függővé a szakmunkás bérminimum 10 százalékos emelését, most azt mondják, továbbra is 8 százalékos bérfejlesztést adhatnak, mert a statisztika éves alapon még visszaesést mutat. A GKI szerint bizonytalanok a kilátások, és nőhet a munkanélküliség Magyarországon.  

Újabb részletek derültek ki a CSOK Pluszról. A meglévő gyerekek után nem jár 10 milliós hitelelengedés, vagyis legalább két újszülött kell, hogy a tartozás egy részét állja az állam. Erről Hornung Ágnes államtitkár beszélt a Portfóliónak. A kormány arra számít, hogy jövőre 12 ezren vehetik fel az új, kamattámogatott kölcsönt. Vagyis az általunk kérdezett szakértő szerint feleannyian sem, mint ahányan a 2021-es csúcsévben éltek a CSOK-kal.

Egyetlen év alatt majdnem duplájára, 17 százalékra nőtt a szegénységben élő gyerekek aránya Magyarországon – a KSH adatai szerint. A legalacsonyabb jövedelműeket hatványozottan sújtja a hazai infláció, ami legmagasabb az Unióban. Főleg a 3 vagy több gyereket nevelők anyagi helyzete romlott a családok közül.

Kiugró visszaesés: ötödével kevesebb ruhát és cipőt vásárolnak a magyarok a KSH friss jelentése szerint. Éves alapon nagyobbat zuhant a boltok forgalma szeptemberben, mint augusztusban, pedig csökkent az infláció Magyarországon. A GKI reprezentatív kutatása alapján az emberek majdnem háromszor akkorának érzékelik az inflációt, mint amekkorát a Statisztikai Hivatal mér. 

A KSH friss kutatása szerint 1 millió 232 ezren éltek a szegénységi küszöb alatt tavaly, 76 ezerrel többen, mint tavalyelőtt. 16 százalékkal többet költött, mégis 7 százalékkal kevesebb élelmiszerre telt egy átlagos magyarnak tavaly, mint tavalyelőtt. Ezt most közölte a KSH az életszínvonalról szóló friss kiadványában. Úgy számolnak, nőttek a jövedelmi különbségek Magyarországon. Egy év alatt 76 ezerrel nőtt a szegények száma, pedig az inflációt még alacsonyabbra mérték, mint idén várható.

Nem lesznek többé olcsóbb benzinkutak az országban – erre számíthatnak az autósok a januári adóemelés miatt a kis kutak szövetsége szerint. Azt mondják, áthárítják a magasabb különadót, literenként akár 25 forintot, és erre számolják majd a megugrott jövedéki adót – ami önmagában 41 forintos drágulást okozhat literenként a Mol vezetője szerint.

Desszert tejtermékek, például a turó rudi áfája is csökkenhet januártól – ezt a Portfolio szúrta ki a kormány jövő évi adócsomagjában, amelyet csütörtökön este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az MSZP komolytalannak nevezte a javaslatot, miután ők hiába kezdeményezték az alapvető élelmiszerek áfájának elengedését a magas infláció miatt. A pénzügyminiszter néhány éve épp a turó rudival érvelt a további adócsökkentések ellen. Azt mondta, a gyereke annak az áfáját csökkentené, ha tudná, hogy mi az áfa.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Csütörtökön hirdetnek új tarifát a biztosítók. Minden korábbinál nagyobb emelésre, a tavalyi díj másfélszeresére számíthat, aki balesetet okozott idén. A GKI szerint az ügyfelekkel fizettetik meg a különadót a biztosítók. 

Az elemzők szerint a megszűnő CSOK-hoz képest kétharmadával csökken azok száma, akik élhetnek az új kedvezményes hitelekkel.

Harmadával alacsonyabb törlesztőt jelent a kormány szerdán bejelentett kamattámogatott kölcsöne a piaci lakáshitelekhez képest – a Híradónknak nyilatkozó szakértők szerint. Januártól 50 millió forintot is kedvezményesen vehetnek fel a 3 gyereket vállaló házaspárok, amiből 20 milliós tartozást engedhet el az állam. Egy ilyen hitelhez viszont legalább nettó félmilliós jövedelmet kell igazolnia egy családnak a Bankmonitor szerint. A Portfólió úgy számol, a megszűnő CSOK-hoz képest kétharmadával csökken azok száma, akik élhetnek majd a kedvezményes hitel lehetőségével.

A KSH adatai szerint havi 100 ezer forinttal többet keresnek a férfiak, mint a nők Magyarországon. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete pedig arra jutott, hogy nálunk a második legrosszabb a nők helyzete az unióban, Románia után. Máshol több nőből lesz politikai vezető, és ahol nagyobb szerephez jutnak, ott az állami szolgáltatások minősége javul. A Híradó által kérdezett szakértő szerint a gazdaság is gyarapodik, ha több a női vezető.  

Tizenkettedik hónapja mér reálbércsökkenést a KSH, az átlagkereset augusztusban a nettó 370 ezer forintot közelítette. Egy év alatt 15,2 százalékkal nőtt, és így képtelen volt lépést tartani az unió legmagasabb, 16,4 százalékos inflációjával – a friss adatok szerint. Ráadásul éppen azokban a megyékben szűkmarkúak a munkáltatók, ahol eleve alacsonyabbak voltak a fizetések a GKI szerint. 

Olcsóbbá és gyorsabbá tenné a hitelkiváltást a jegybank, miután családok tízezrei vettek fel lakáshitelt az Európa-rekorder, magyar kamatszint mellett. Azt mondják, az egyszeri díjak csökkentését ösztönöznék. A Bank360.hu úgy számol, egyelőre akár 800 ezer forintba is kerülhet egy hitelkiváltás. Igaz, aki nyáron vett fel kölcsönt, már most átlagosan 50 ezer forinttal kisebbre cserélhetné a havi törlesztőjét. 

A kormány tervei szerint összeolvadhat a minimálbér a szakmunkásoknak járó garantált bérminimummal. A Portfólió úgy tudja, fokozatosan közelítenének egymáshoz a kötelező legkisebb fizetéseket, 2027-re pedig havi bruttó 400 ezer forintra rúghatna az egységes minimum. Ezt a szakszervezetek csak akkor támogatják, ha a képzett dolgozók pluszpénzt, ágazatonként eltérő emelést is kapnának. Jövőre 5 százalékponttal jobban emelkedhet a minimálbér, mint a garantált bérminimum.  

Mindenhol egyszámjegyűre, vagyis 10 százalék alá csökkent az infláció az Unióban, csak Magyarországon nem – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Szeptemberben is a tagállamok átlagának több mint kétszeresére volt nálunk a pénzromlás. A GKI úgy számol, az élelmiszerárak utolérték az uniós átlagot, miközben a bérszínvonal sereghajtó maradt Magyarországon. 

12 éves csúcsra ugrott a cukor ára a világpiacon, pedig már most kétharmadával drágább Magyarországon, mint nyáron, az árstop kivezetése előtt. Emiatt többe kerülhetnek a csokimikulások, és az Ipartestület szerint tovább emelhetik áraikat a cukrászok, akik jelenleg is több mint átlag ezer forintot kérnek egy szelet süteményért . 

Megelőzte a román gazdaság a magyar fejlettségét – ezt a Portfólió szúrta ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Romániban az uniós átlag 76,7 százalékára duzzadt az egy főre jutó GDP tavaly, és így ugyan csak egytized százalékkal, de meghaladta a magyart. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a különbség nőhet, miután a román boltok olcsóbbak, a munkahelyek pedig termelékenyebbek, mint Magyarországon.

Nettó 100 ezer forint adó és járulékmentes bérkiegészítést fizethessenek a cégek év végéig – így csökkentenék a keresetek vásárlóerejének visszaesését a munkáltatók és a szakszervezetek. A kormány még nem döntött, de az illetékes államtitkár szerint közel a megállapodás a bértárgyalásokon. 

12,2 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent ugyan az infláció, de tovább drágult az élet augusztusról szeptemberre Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Ismét emelkedni kezdett a kenyér ára, ami már 125 százalékkal kerül többe, mint tavalyelőtt, és egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágultak a vonaljegyek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a kormány sikeresen harcol a pénzromlás ellen. A GKI viszont a szolgáltatások újabb, jelentős drágulására számít. 

10 százalékkal olcsóbban vehetnek fel lakáshitelt az alacsonyabb jövedelműek, mint a múlt héten. Ők jártak a legjobban a hétfőtől érvényes THM-plafonnal – a Bankmonitor szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten kérte a bankokat, hogy önként nyolc és fél százalékban maximálják a jelzálogkölcsönök Teljes Hiteldíj Mutatóját, miután a pénzügyminiszter egy újabb bankadó lehetőségéről beszélt. A pénzintézetek többsége hétfőn bevezette a THM-plafont. 

Jelentősen növelhetik a jövő évi inflációt a kormány adóemelései – a jegybank friss előrejelzése szerint. Igazgatójuk a közgazdászok vándorgyűlésén arról beszélt, hogy az intézkedések árát a vásárlóknak kell megfizetniük. A Portfolio elemzője szerint gigantikus összegre, 1100 milliárd forintos bevételre számíthat a költségvetés a különadókból. Ez több mint ötször annyi, mint amennyibe az idei nyugdíjkorrekció kerülhet.

Tömegbalesetnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök a közgazdászok vándorgyűlésén. Matolcsy György inflációt gerjesztő állami beavatkozásokról beszélt, a pénzügyminiszter jelenlétében azt mondta, az árstopok olajat öntöttek a tűzre. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a jegybankot bírálta, és kijelentette, hogy az infláció elsősorban Matolcsy Györgyék felelőssége.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Egy év alatt 17 százalékkal, több mint 75 ezer forintra ugrott a kötelező biztosítás éves átlagdíja Budapesten – a jegybank második negyedévről szóló adatai alapján. A fővároson kívül 11 százalékos drágulást mértek. A GKI szerint a dráguló alkatrészek mellett a biztosítókra kiszabott különadók árát is az autósok fizetik. Az általunk kérdezett alkuszcég úgy számol, legalább tizedével magasabb tarifa vár azokra is, akik a következő hónapokban válthatnak biztosítást. 

Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta, az inflációt is fokozta, hogy az ukránok a korábbi tarifa három és félszeresét kérik az olajvezeték használatért. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, emiatt legfeljebb 5-10 forinttal emelkedhettek volna literenként az üzemanyagárak. Az Ásványolaj Szövetség szerint a különadók miatt drágább a tankolás Magyarországon, mint máshol.

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

Akár 50 forinttal tovább drágulhat az üzemanyagok literje néhány hónap alatt, vagyis már idén 700 fölé ugorhat az átlagáruk - a GKI friss előrejelzése szerint. Úgy számolnak, már most havi 10 ezer forinttal többet hagy a kutakon egy átlagos család, ha ugyanannyit tankol, mint tavaly. Emelkedik az olajár, és Magyarországon különadókat hárítanak az autósokra a benzinkutak.   

A korábban árstopos termékek váltak a legjobban dráguló élelmiszerekké augusztusban – derült ki a KSH friss adataiból. A cukor ára 71 százalékkal ugrott meg, a csirkemellé és a sertéscombé pedig 15-16 százalékkal emelkedett az ársapkák kivezetése után. A liszt, illetve a tojás ára csökkent, ám ezek már hónapok óta olcsóbbak lehetnének, mert folyamatosan esett a beszerzési áruk a Híradónak nyilatkozó szakértő szerint.

Több mint 800 dolgozóját elbocsátja és leállítja a teljes termelést gödöllői üzemében az egyik autóipari multi, a Lear. A szakszervezet szerint másik országba költöztetik a gyártást, mert már drágának számít a magyar munkaerő. A GKI úgy számol, egyre több autóipari beszállító juthat hasonló sorsra Magyarországon. A KSH friss jelentése alapján a magyar ipar teljesítménye júliusban is alulmúlta az egy évvel korábbit. 

Több ezer bolt szűnhet meg idén – mondta a Híradónak a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára, miután kiderült, hogy tovább esett a boltok forgalma. A KSH friss jelentése szerint majdnem 8 százalékkal vásároltak kevesebbet a magyarok júliusban, mint egy évvel korábban. Kiugróan, 20 és fél százalékkal zuhant az üzemanyagfogyasztás, ráadásul a kútláncok újabb csökkenéstől tartanak a következő hetekben várható áremelések miatt. A GKI már elhúzódó recesszióval számol.

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

Újra Magyarországon a legdrágább az üzemanyag a régióban. 3 hónap alatt 15-20 százalékkal, nagyjából 650 forintra ugrott a benzin és a gázolaj átlagára a magyar kutakon. Jelenleg Romániában és Lengyelországban 100 forinttal, Szlovéniában pedig 50 forinttal olcsóbbak az üzemanyagok a Holtankoljak.hu szerint. A nagy kútláncokat képviselő Ásványolaj Szövetség azzal érvel, a különadókat kénytelenek az autósokra hárítani Magyarországon.

Budapesten mérték a harmadik legnagyobb, 21,2 százalékos ingatlandrágulást tavaly Európában – a Deloitte friss kutatása szerint. Egy átlagos magyarnak legalább 10 évet kell dolgoznia egy átlagos lakásáért, miközben Romániában 6 év alatt félretehetnek rá. Úgy számolnak, nálunk az átlag fölötti hitelkamatok is akadályozták az otthonhoz jutást. 

Akár 1800 milliárd forinttal magasabb lehet a költségvetési hiány idén, mint amennyivel a kormány néhány hónapja tervezett – ezt a Portfólió számolta ki. Júliusban nagyjából háromszor annyi pénz hiányzott az államkasszából, mint amennyibe a rezsicsökkentés került. Kevesebb az adóbevétel, pedig további kiadások várhatók, például visszamenőleges nyugdíjemelés jöhet az elszállt infláció miatt, ami messze a legmagasabb az Európai Unióban.