Csúcsot döntöttek tavaly a megélhetést segítő hitelek Magyarországon

Miután az Európa-rekorder infláció az unió legmagasabb kamatszintjével társult Magyarországon, lakáskölcsönből fele annyit vettek fel tavaly a magyarok, mint egy évvel korábban. 

Öt évvel korábbi szintjére zuhant hitelpiac 2023-ban. 31 százalékkal kevesebb kölcsönt vettek fel a magyarok, mint 2022-ben.

„Néhány hónap alatt eltűnt a vevők 40 százaléka az ingatlanpiacról, az ingatlanpiaci adásvételek száma visszaesett, megtört az a dinamikus árnövekedés és értéknövekedés is, amit 2015 óta láttunk” –  mondta  az RTL Híradónak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

A kormányt meglepte a fogyasztás visszaesésnek mértéke, amiről Nagy Márton miniszter beszélt tavaly nyáron. Azt mondta, azért szorítanak ki 2024-re sokakat a CSOK-ból és a Babaváró hitelből, hogy többen már 2023-ban felvegyék, illetve költeni kezdjék a pénzt.

Végül majdnem kétszer akkora hiányt hozott össze a kormány, mint amekkorát eredetileg terveztek. Babaváró hitelből  40 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban a friss adatok szerint.

Csúcsot döntöttek viszont a megélhetést segítő hitelek

A jegybank azt is közzétette, hogy a magas kamatok ellenére többet vettek fel a megélhetéshez kapcsolható konstrukciókból. Csúcsot döntött a személyi kölcsönök és az áruhitelek nagysága, valamint többen csúsztak mínuszba a folyószámlájukon.  

„A legnagyobb probléma a hitelkártyatartozás lehet. Több mint egymillió hitelkártya van most Magyarországon, amiken átlagosan 130 ezer forint lejárt tartozás van. A probléma az, hogy hitelkártyáknál akár 50 százalékos kamatot is fölszámíthatnak a bankok” – mondta Gergely Péter, a biztosdontes.hu pénzügyi szakértője.

A jegybank szerint tavaly őszre két és fél évvel korábbi szintjére zuhant az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon – az Európa-rekorder infláció miatt, amit az unió legmagasabb kamatszintjével igyekeztek letörni.