A Kereskedelmi Szövetség szerint az átlagosnál is több bolt zárhat be idén, mert zuhan a forgalmuk, miközben megugrottak a költségeik. A kormány néhány milliós támogatást fizet kisboltosoknak és henteseknek, akiket az árstop hozott hátrányba. Ennyi pénzből azonban nem lehet megállítani a bezárásokat – vélik a Portfóliónál.

10 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott januárban, mint egy évvel korábban a KSH friss jelentése alapján. Az Ásványolaj Szövetség viszont úgy számol, a családok csak néhány százalékkal tankoltak kevesebbet, hiába szűnt meg az árstop. A szervezet szerint akár 600 forint alá is csökkenhet a benzin és a gázolaj átlagára a következő hetekben. Azt mondják, nem okoz drágulást az Európai Unió Oroszország elleni szankciója.

A pénzintézetek is szigorítottak a feltételeken, és a családok is visszafogták otthonteremtési terveiket a romló gazdasági helyzet miatt. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, jobban emelkednek a törlesztők a bérekhez képest. Tavaly, az utolsó negyedévben már a vissza nem térítendő CSOK-ból is 43 százalékkal kevesebbet folyósítottak, mint egy évvel korábban. 

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

A Posta az energiaválságra hivatkozik, amit szerintük az Unió Oroszország elleni szankciói okoznak. 

Zuhan a gabona ára, a pékek mégis költségnövekedéssel szembesültek.

 A megugrott infláció, illetve a recessziós félelemek okozták a veszteséget.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

Legalább olyan nagy betűkkel kell figyelmeztetni a rovarfehérje-tartalomra a vásárlókat, amekkorával a termék megnevezését írják a csomagolásra – megjelent a rendelettervezet, amellyel a magyar gasztronómiát védené a kormány. Arra hivatkoznak, hogy már négy rovarfajta is élelmiszerként forgalmazható az Unióban. A Pénzcentrum szerint eddig is fogyasztottak rovarrészeket a magyarok, húskészítmények, csokoládék és kekszek adalékaként.

Az általunk kérdezett szakértők szerint tízezrek költöztek máshová az országban a jobb megélhetés reményében.

Már Navracsics Tibor sem annyira optimista az uniós támogatásokkal kapcsolatban, mint korábban. A miniszter az Inforádióban azt mondta: legkorábban az év közepétől érkezhetnek Magyarországra a felfüggesztett uniós források. A leállított állami beruházások az építőiparban is nehézségeket okoznak. Lázár János miniszter szerint a vállalkozásoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz.

Átlagosan 15 százalékkal emelik a béreket a MÁV-Volán csoportnál – jelentette be a Vasutasok Szakszervezete. Úgy számolnak, a dolgozók többségének legalább annyit érhet a fizetése a boltokban, mint tavaly. Más állami alkalmazottak, a postások és a köztisztviselők viszont még mindig nem tudják, mennyiért dolgoznak idén. Nekik azt mondta a kormány, a rezsicsökkentésre kell a pénz.

Négy hónap alatt 12 százalékkal erősödött a forint az euróhoz és 21 százalékkal a dollárhoz képest. Egyelőre kedvezően ítélik meg az országot a befektetők a Portfolio szerint. Míg tavaly októberben 434 forint volt a negatív rekord az euróval szemben, csütörtökön a bankközi piacon 379 és 385 forint között mozgott az árfolyam. Emiatt csökkenhet az élelmiszerek és az üzemanyagok ára, de ehhez tartós forinterősödés kell.

Aggasztó a helyzet az általunk kérdezett táplálkozási szakember szerint.

Miután negyedévről negyedévre kétszer egymás után mért visszaesést a KSH, az általunk megkérdezett elemzők szerint recesszióba fordult a magyar gazdaság. A kormány tagjai viszont a teljes éves adattal érvelnek, és kivételes növekedésről beszélnek. A GKI szerint bizonytalanok a kilátások, és emelkedő munkanélküliséggel számolnak.

Már kétszer többe kerül a kenyér, a vaj és a zsír, mint egy éve – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Az alapvető élelmiszerek egy része a decemberinél is nagyobbat drágult januárban. Az általunk kérdezett elemző úgy számol, az Unió legmagasabb áfakulcsa a szegények sújtja a legjobban Magyarországon. A kormány viszont hallani sem akar áfacsökkentésről.  

Felére zuhant az autósiskolába jelentkezők száma, mert 500 ezer forintba kerülhet egy jogosítvány a Tanintézetek Szövetsége szerint. 41 százalékkal drágultak a tanfolyamok két év alatt. Pedig Gulyás Gergely miniszter Híradónk kérdésére ma azt mondta, az állami támogatáson csak jövőre emelhetnek. Évek óta ugyanannyi, legfeljebb 25 ezer forint visszatérítés jár a tanulóknak sikeres KRESZ-vizsga esetén.

Megelőzte a román minimálbér a magyart – az Eurostat bruttóban számolt, friss összesítése alapján. A GKI szerint a legkisebb fizetés vásárlóértéke is nagyobb lett Romániában. A munkaadók azt mondják, Magyarországon évközi emelés jöhet a második félévben, ha 18 % fölé gyorsul az éves átlagos infláció, és elkerüli az országot a recesszió. A szakszervezetek nem számítanak magasabb minimálbérre idén.

Megugrottak az áfabevételek a magas infláció miatt. Majd 7 ezer milliárd forint forgalmi adót hagytak az emberek a boltokban tavaly, 25 százalékkal többet, mint amennyivel a költségvetés eredetileg tervezett. A különadókból pedig kétszer annyi pénzt szedett be a kormány. Ezt a Portfolio számolta ki a Pénzügyminisztérium friss adataiból. A kiadások több mint 26 százalékkal nőttek meg, részben az szja-visszatérítés és az állam által felvett egyre drágább hitelek miatt.    

Annyian spórolnak az élelmiszeren, mint a szórakozáson, a felnőttek 59 százaléka – ez derül ki a Napi.hu számára készült friss kutatásból. A számokból az is kiderül, hogy a szegények már nem tudnak miből takarékoskodni. A rezsivel valamivel kevesebb magyar spórol. Csak 6 százalék nem faragott a kiadásain az elmúlt fél évben.

A harmadik legrosszabbul fizetett munkavállalók lettek a magyarok az Unióban a GKI friss kutatása alapján. Egyetlen évtized alatt több mint duplára emelkedett nettó átlagkereset Magyarországon, de így is csak a román és a bolgár fizetéseket előzte 2021-ben, euróban számolva. Azóta fokozódott a leszakadás.

Akár évi több tízezer forintot spórolhat, aki bankszámlacsomagot vált – a jegybank szerint. Mindenkit arra bíztatnak, hogy nézze át az éves elszámolást, amit máig kellett továbbítaniuk a pénzintézeteknek. A Bankmonitor úgy számol, tavasszal 15-20 százalékkal drágulhat a bankolás az infláció miatt. A munkanélkülieknek is járó alapszámla díját viszont legfeljebb havi ezer forintra csökkentené a kormány.

 A szakszervezet 25 százalékos bérfejlesztést szeretne, de csak áprilisban kaphatnak választ a követelésükre.

Beadta az ellenvakcinát a kormány, és akár februártól lassulhat az infláció, mondta Orbán Viktor reggel az állami rádióban. Híradónk kérdésére kiderült, hogy az árstopoktól illetve az új, kamattámogatott vállalati hitelektől várnak fordulatot. A miniszterelnök szerint az adóvisszatérítés és a 13. havi nyugdíj segítette az embereket az elszabadult árakkal szemben. A jegybanknál viszont néhány hete azt mondták, az árak jobban emelkedtek a megugrott fogyasztás miatt.

Jövő héten az üzemanyagok ára is csökkenhet a holtankoljak.hu szerint.    

Egy évtizede nem romlott akkorát a munkavállalók életszínvonala, mint tavaly novemberre. A KSH friss adatai szerint nagyjából 17 százalékos emeléssel a nettó 375 ezer forintot közelítette az átlagkereset, az infláció viszont 22 és fél százalékra gyorsult, a legmagasabbra az Unióban. Ezért majdnem 10 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak, és 3-mal a versenyszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest.

A szülők szerint a példát többféleképpen is lehetett értelmezni, így sokan az eredeti megoldókulcs alapján egyáltalán nem kaptak volna rá pontot.

Öt százalékkal csökkentik a liszt árát februártól a malmok – ezt a Gabonaszövetség tagozati elnöke nyilatkozta Híradónknak. Zuhan a búza ára, mert megindult a gabonaszállítás Ukrajnából. A magyar termelők egy része fizetésképtelenné válhat, a fogyasztók viszont fellélegezhetek az olcsó ukrán gabona hatására. Raskó György agrárközgazdász szerint áprilisban megállhat az élelmiszerdrágulás, illetve azt mondja, várhatóan csökkenhet a tejtermékek ára.

Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint. Egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban decemberre, kiugróan a 27 tagállam közül. A GKI szerint még fél évig nálunk mérhetik a legnagyobb drágulást, sőt azt mondják, akár annál is tovább, ha kivezetik az árstopot.  

Az agrárminiszter az Indexnek kedden azt mondta, hatósági árak nélkül 30 százalékkal többet költenének élelmiszerre a legszegényebbek. A GKI szerint a miniszter téved.

15-20 százalékkal drágulhat a bankolás, a tavaly kivetett különadó hatására minden korábbinál több cég emelhet tarifát. A legszegényebbek csak az úgynevezett alapszámlák közül válogathatnak, amelyekért akár havi 3 ezer forintot is elkérnek a bankok. Az ügyfelek többsége azonban kedvezőbb csomagot is találhat.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

24 és fél százalékra gyorsult az infláció decemberben a KSH friss jelentése szerint. Ugyanannyi pénzért feleannyi kenyeret adtak, mint egyetlen évvel korábban. Az éves átlagos pénzromlást 14 és fél százalékra mérték 2022-ben. Csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, a béreké viszont egyelőre emelkedni tudott. A folytatásról ugyanakkor a miniszterelnök pénteken azt mondta, a tavalyi és az idei év átlagában számít reálbér-növekedésre. 

Minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben a Manpower Group munkaerő-közvetítő friss, reprezentatív kutatása szerint, miközben létszámbővítéssel csak 22 százalék számol. A világ 41 országában készült felmérés alapján ugyanakkor a magyar dolgozók kilátásai a legrosszabbak. A Portfolio szerint a következő hónapokban akár néhány tízezren veszíthetik el állásukat. A kormány stagnáló foglalkoztatásra számít.  

Gigantikus összeget, 2 év alatt legalább 2 ezer milliárd forint plusz áfabevételt hozhat a vágtató infláció az államnak. Tavaly novemberig a tervezettnél 12 százalékkal több forgalmi adót fizettek az emberek, idén pedig 16 százalékos növekedéssel számol a kormány. Magyarországon a legmagasabb az áfa az Unió 27 tagállama közül. Az ellenzéki pártok hónapok óta az áfa csökkentését követelik.

A Postánál és a MÁV-nál legalább inflációkövető emelést, a közalkalmazottaknál pedig annál is többet, 25 százalékos bérfejlesztést követel a szakszervezet.

Feleannyi lakáskölcsönt sem vettek fel az emberek novemberben, mint egy évvel korábban – a jegybank friss adatai szerint. Még a kamattámogatott CSOK-hitel iránt is 55%-kal esett a kereslet, a Babaváró támogatásból pedig 13%-kal kevesebb fogyott. Az általunk kérdezett szakértők a kamatemelésekkel, illetve a bizonytalan gazdasági kilátásokkal magyarázzák a zuhanást.   

Soha nem volt annyira drága a benzin a magyaroknak, mint holnaptól lesz, 10 forinttal, literenként 652-re ugrik az átlagára. A környező országokban lényegesen olcsóbb az üzemanyag, Szlovéniában harmadával kevesebbe kerül, mint nálunk. A GKI úgy számol, akár heteken belül több mint 700 forintot kérhetnek egy liter benzinért Magyarországon.

Kimagasló mértékben, egyetlen év alatt átlag 34 százalékkal ugrott meg a magyarországi vállalatok profitja. 

A szakmunkás bérminimum nettója pedig 24 ezer forinttal emelkedik. Megjelent az erről szóló rendelet. Nő a GYOD, illetve nőhet a GYED is az emelés hatására. A dolgozók többsége viszont kisebb bérfejlesztésre számíthat, és jelentősen kevesebbet érhet a keresete a jegybank szerint.

Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

A kormánynak is szerepe lehet a vágtató inflációban – ismerte el a kormányinfón a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta, a törvény szerint a Nemzeti Banknak kell az árstabilitást garantálnia. A kormányfő unortodoxnak nevezte Matolcsy György két héttel ezelőtti parlamenti beszámolóját, amelyben a jegybankelnök helytelennek minősítette a kabinet válságkezelési stratégiáját. A Nemzeti Bank már úgy számol, még jövő év elején is akár 26-27 százalék lehet az infláció.

Több mint duplájára drágult a porcukor és a sertészsír az úgynevezett élelmiszerárstop februári bevezetése óta – a Nemzeti Bank friss adatai szerint. A helyettesítő termékek ára lőtt ki, amelyeket az ársapkás élelmiszerek hiánya esetén kénytelenek vásárolni a vevők. A jegybankelnök két hete azt mondta, az árstopok összességében 3-4 százalékponttal növelik az inflációt.

Az ideinél is magasabb inflációt, és visszaesést hoz az újév a gazdaságkutató intézetek legfrissebb előrejelzése szerint. A béremelések ellenére átlagosan 4 százalékkal kevesebbet érhetnek az fizetések, mint idén, mert várhatóan évi 18-19 százalékra gyorsul a pénzromlás. A jó hír, hogy egyelőre nem számolnak tömeges elbocsátásokkal. Megszólalt a gazdaságfejlesztési miniszter is, aki szerint szó sincs recesszióról, sőt azt mondta, másfél százalékkal bővülhet jövőre a magyar gazdaság. 

Az emelés 800 milliárd forintba kerülhet.

Zsúfolásig megteltek az áruházak ezüstvasárnap, de az RTL Híradó tapasztalatai szerint visszafogottan vásároltak az emberek. Többen azért töltöttek hosszabb időt a plázákban, mert kétszer is meggondolták mire költenek. Egyelőre kevesebb okosóra fogy, mint tavaly, de lényegesen többet adtak el kenyérsütőből és láncfűrészből – az általunk megkérdezett webáruház szerint. 

Várhatóan 15-17 százalékkal nőhet a minimálbér januártól – ezt a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mondta az Indexnek. Vagyis csökkenhet a legkisebb fizetések vásárlóértéke, mert az infláció 20 százalékig is gyorsulhat jövőre a GKI szerint. A szakszervezetek nagyobb emelést követelnek, a munkaadók viszont kevesebbet adnának, miután a kormány nem enged a járulékaikból.

Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.

Az élelmiszerárstopot is megszüntetheti a kormány, ha az országos ellátást veszélyeztetné – ezt mondta Gulyás Gergely miniszter Híradónk kérdésre. A gyártók szerint a karácsonyi készülődés fokozhatja a hatósági áras termékek hiányát. A jegybankelnök hétfőn azt mondta, azonnal ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok csökkentés helyett tovább növelték az inflációt.