A korai barack 80-90 százaléka odalehet az éjszakai fagyok miatt – ezt a Terméktanács igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. A Dél-Alföldön a cseresznye és szilvafák termését tizedelte az elmúlt hetek zord időjárása. Ennek ellenére jelentős drágulásra a termelők nem számítanak, de többe kerülhet a friss gyümölcs, mint tavaly. 

Nem vezetik ki az árstopot – ezt a miniszterelnök jelentette be az állami rádióban. Orbán Viktor reggel arról beszélt, hogy csak május-júniusban számítanak az infláció nagyobb ütemű csökkenésére. A KSH két napja közölte, hogy márciusban tovább drágultak az élelmiszerek. A boltosok azt mondják, már nem tudnak többet engedni az árakból. Az ársapkák egyelőre április 30-ig érvényesek, mert a rendeleten még nem változtatott a kormány. 

Főleg kistelepüléseken csökkennek az ingatlanárak. Egyik negyedévről a másikra két százalékkal olcsóbbá váltak a lakások Magyarországon – a KSH előzetes adatai szerint. Az általunk kérdezett szakértők a magas inflációval és a megdrágult hitelekkel magyarázzák a piaci fordulatot. A Bank360.hu úgy számol, 14 millió forinttal többet kell visszafizetni egy 20 milliós lakáskölcsönért, mint két éve, a kamatemelések előtt.

Bár 20-30%-kal drágultak a szállások egy év alatt, 10 szobából legalább 8-at kiadtak a szállodák a húsvéti hosszú hétvégén – közölte az iparági szövetségük elnöke. Az állami turisztikai ügynökség már az ünnep előtti héten 11%-kal több foglalással számolt a tavalyinál. A Portfolio szerint jellemzően olyanok utaztak el pihenni, akiket kevésbé sújt a megugrott infláció.

Meglepte a kereskedőket a tumultus, miután hónapok óta zuhant a forgalmuk a meglódult infláció miatt. Azt mondják, többen hagyták utolsó pillanatra a húsvéti bevásárlást. A KSH felmérése szerint a háztartások 92 százaléka főz ilyenkor sonkát.

A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Európai Unióban – az Eurostat friss jelentése szerint. Adókkal együtt alig haladja meg a 4 ezer forintot óránként. Ez nagyjából harmada az uniós átlagnak. Ennél kevesebbe csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. A legnagyobb szakszervezetei szövetségnél attól tartanak, hogy az alulfizetett munkahelyek miatt még többen vándorolhatnak Nyugat-Európába. 

Átlagosan 26 százalékos élelmiszerdrágulást vár idén a Magyar Nemzeti Bank – ezt a Jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. Baksay Gergely azt mondta, lehetnek olyan termékek, amelyeknek az ára csökken, általánosságban azonban továbbra is drágulásra kell számítani, még ha ez szerinte lassabb is lesz, mint tavaly. A Nemzeti Bank úgy számol, leghamarabb 2025-ben szoríthatják tartósan három százalékra az inflációt.

Bár lesznek olyan termékek, amelyeknek az ára akár csökkenhet is, általánosságban drágulásra kell számítani, még ha ez lassabb is lesz, mint tavaly – az élelmiszer-drágulásról a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója beszélt az RTL Híradónak.

14 és fél százalékkal drágul a bankolás – a Bank360.hu szerint. A teljes tavalyi infláció mértékével emelték vagy a következő hetekben emelik tarifáikat a pénzintézetek. A jegybank körültekintő döntésre figyelmeztet, mert ötszörös különbséget is mértek hasonló számlacsomagok árában. Az akár jövedelem nélkül igényelhető, úgynevezett alapszámla júliustól havi ezer forintba kerülhet, addig 3 ezret kérhetnek érte havonta a bankok.  

Majdnem kétszer annyiba kerül a tojás, sonkához viszont a tavalyinál is olcsóbban juthatnak a vevők. Egymás után hirdettek húsvéti árengedményt a nagy áruházláncok, átlagosan 20-30 százalékos kedvezményt adnak húsvéti termékekre. A gyártók viszont azt mondják, csak vevőmágnesként szolgálnak, és valójában még az előállítás költségét sem fedezik az akciós árak.

Adóemelés miatt ugrott meg jelentősen a csokinyuszi ára. A gyártók 15-20 százalékkal többet kérnek a húsvéti édességért, részben a magasabb chipsadóra hivatkozva. Ráadásul azt mondják, a vásárlók ennél is nagyobb drágulást tapasztalhatnak, mert a boltosok a megnövelt kiskereskedelmi adót és árstop miatti veszteségeiket is megpróbálják az árakba építeni. A kormány tavaly gyors és kemény fellépést ígért azokkal szemben, akik áthárítják a különadókat.

Minden negyedik kereskedő további áremelést tervez a következő negyedévben – derül ki a GKI friss felméréséből. Az építőiparban átlagon felül számolnak drágulással, ám az élelmiszerekért is többet kérhetnek a kereskedők. A Gazdaságkutató szerint tetőzött az infláció, de több terméknek emelkedhet, mint ahánynak csökkenhet az ára.  

Budapesten kívül csak Győr-Moson-Sopron megye bérszínvonala érte el az országos átlagot 2022-ben, azaz a többi 18 megyében az átlagkerest nem éri el az országos átlagot – derül ki a KSH friss adataiból. Szabolcsban havi 250 ezer forintot sem vitt haza egy átlagos munkavállaló, miközben a fővárosi átlag nettó 422 ezerre rúgott. Mindenfelé emelkedtek a fizetések, de a GKI szerint maradt a bérkülönbség a régiók között.

Februárban 70 százalékkal nagyobb felárral tankolták a magyarok a benzint a régió többi országában élőkhöz képest. A nagy árrés miatt drágább az üzemanyag Magyarországon, mint a környező országokban – a jegybank friss elemzése szerint. A kutasok azt mondják, kénytelenek az autósokra hárítani a megemelt különadókat és az árstop miatti veszteségeiket.

Átlag 200 ezer forinttal többe kerülhetnek a külföldről behozott használt autók, ha 400 forint körül marad az euró árfolyama. Az Eurostat adatai alapján februárban két és félszer akkora volt az infláció Magyarországon, mint az uniós átlag. „A forint nagyon sérülékeny és kockázatos deviza, a befektetők igyekeznek menekülni előle” – mondta az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő. 

Legalább 300 ezer vendégmunkást feltételez a kormány új iparosítási programja a Portfolio szerint. Egy hete jelentette be a miniszterelnök, hogy még 500 ezer dolgozóra van szükség, és azt mondta, elsősorban belső munkaerőpiaci tartalékból fedeznék a hiányzó létszámot. Már tavaly rekordszámú, több mint 70 ezer külföldi vállalt munkát Magyarországon.

Átlag fél százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje tavaly – a GKI friss kutatása szerint. Úgy számolnak, havi bruttó 404 ezer forintra rúgott a keresetek átlaga. Ötödével alacsonyabbra a KSH által néhány hete közölt, 516 ezres átlagbérnél, amely csak a dolgozók egy részének béradatait tartalmazza. A kormány szerint tizedik éve nő a reálbér Magyarországon.

Még 500 ezer dolgozóra van szüksége az országnak – jelentette be a miniszterelnök, miközben rekordközelire méri a foglalkoztatást a KSH. Orbán Viktor az Iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta, kötelessége összehangolni a kormány és a jegybank intézkedéseit. Úgy fogalmazott, különben a lovak szétfutnak és a kocsi árokban köt ki. A jegybankelnök szerdán a Parlamentben bírálta a gazdaságpolitikát, amely szerinte gerjeszti az inflációt.    

A Kereskedelmi Szövetség szerint az átlagosnál is több bolt zárhat be idén, mert zuhan a forgalmuk, miközben megugrottak a költségeik. A kormány néhány milliós támogatást fizet kisboltosoknak és henteseknek, akiket az árstop hozott hátrányba. Ennyi pénzből azonban nem lehet megállítani a bezárásokat – vélik a Portfóliónál.

10 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott januárban, mint egy évvel korábban a KSH friss jelentése alapján. Az Ásványolaj Szövetség viszont úgy számol, a családok csak néhány százalékkal tankoltak kevesebbet, hiába szűnt meg az árstop. A szervezet szerint akár 600 forint alá is csökkenhet a benzin és a gázolaj átlagára a következő hetekben. Azt mondják, nem okoz drágulást az Európai Unió Oroszország elleni szankciója.

A pénzintézetek is szigorítottak a feltételeken, és a családok is visszafogták otthonteremtési terveiket a romló gazdasági helyzet miatt. Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, jobban emelkednek a törlesztők a bérekhez képest. Tavaly, az utolsó negyedévben már a vissza nem térítendő CSOK-ból is 43 százalékkal kevesebbet folyósítottak, mint egy évvel korábban. 

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

A Posta az energiaválságra hivatkozik, amit szerintük az Unió Oroszország elleni szankciói okoznak. 

Zuhan a gabona ára, a pékek mégis költségnövekedéssel szembesültek.

 A megugrott infláció, illetve a recessziós félelemek okozták a veszteséget.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

Legalább olyan nagy betűkkel kell figyelmeztetni a rovarfehérje-tartalomra a vásárlókat, amekkorával a termék megnevezését írják a csomagolásra – megjelent a rendelettervezet, amellyel a magyar gasztronómiát védené a kormány. Arra hivatkoznak, hogy már négy rovarfajta is élelmiszerként forgalmazható az Unióban. A Pénzcentrum szerint eddig is fogyasztottak rovarrészeket a magyarok, húskészítmények, csokoládék és kekszek adalékaként.

Az általunk kérdezett szakértők szerint tízezrek költöztek máshová az országban a jobb megélhetés reményében.

Már Navracsics Tibor sem annyira optimista az uniós támogatásokkal kapcsolatban, mint korábban. A miniszter az Inforádióban azt mondta: legkorábban az év közepétől érkezhetnek Magyarországra a felfüggesztett uniós források. A leállított állami beruházások az építőiparban is nehézségeket okoznak. Lázár János miniszter szerint a vállalkozásoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz.

Átlagosan 15 százalékkal emelik a béreket a MÁV-Volán csoportnál – jelentette be a Vasutasok Szakszervezete. Úgy számolnak, a dolgozók többségének legalább annyit érhet a fizetése a boltokban, mint tavaly. Más állami alkalmazottak, a postások és a köztisztviselők viszont még mindig nem tudják, mennyiért dolgoznak idén. Nekik azt mondta a kormány, a rezsicsökkentésre kell a pénz.

Négy hónap alatt 12 százalékkal erősödött a forint az euróhoz és 21 százalékkal a dollárhoz képest. Egyelőre kedvezően ítélik meg az országot a befektetők a Portfolio szerint. Míg tavaly októberben 434 forint volt a negatív rekord az euróval szemben, csütörtökön a bankközi piacon 379 és 385 forint között mozgott az árfolyam. Emiatt csökkenhet az élelmiszerek és az üzemanyagok ára, de ehhez tartós forinterősödés kell.

Aggasztó a helyzet az általunk kérdezett táplálkozási szakember szerint.

Miután negyedévről negyedévre kétszer egymás után mért visszaesést a KSH, az általunk megkérdezett elemzők szerint recesszióba fordult a magyar gazdaság. A kormány tagjai viszont a teljes éves adattal érvelnek, és kivételes növekedésről beszélnek. A GKI szerint bizonytalanok a kilátások, és emelkedő munkanélküliséggel számolnak.

Már kétszer többe kerül a kenyér, a vaj és a zsír, mint egy éve – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Az alapvető élelmiszerek egy része a decemberinél is nagyobbat drágult januárban. Az általunk kérdezett elemző úgy számol, az Unió legmagasabb áfakulcsa a szegények sújtja a legjobban Magyarországon. A kormány viszont hallani sem akar áfacsökkentésről.  

Felére zuhant az autósiskolába jelentkezők száma, mert 500 ezer forintba kerülhet egy jogosítvány a Tanintézetek Szövetsége szerint. 41 százalékkal drágultak a tanfolyamok két év alatt. Pedig Gulyás Gergely miniszter Híradónk kérdésére ma azt mondta, az állami támogatáson csak jövőre emelhetnek. Évek óta ugyanannyi, legfeljebb 25 ezer forint visszatérítés jár a tanulóknak sikeres KRESZ-vizsga esetén.

Megelőzte a román minimálbér a magyart – az Eurostat bruttóban számolt, friss összesítése alapján. A GKI szerint a legkisebb fizetés vásárlóértéke is nagyobb lett Romániában. A munkaadók azt mondják, Magyarországon évközi emelés jöhet a második félévben, ha 18 % fölé gyorsul az éves átlagos infláció, és elkerüli az országot a recesszió. A szakszervezetek nem számítanak magasabb minimálbérre idén.

Megugrottak az áfabevételek a magas infláció miatt. Majd 7 ezer milliárd forint forgalmi adót hagytak az emberek a boltokban tavaly, 25 százalékkal többet, mint amennyivel a költségvetés eredetileg tervezett. A különadókból pedig kétszer annyi pénzt szedett be a kormány. Ezt a Portfolio számolta ki a Pénzügyminisztérium friss adataiból. A kiadások több mint 26 százalékkal nőttek meg, részben az szja-visszatérítés és az állam által felvett egyre drágább hitelek miatt.    

Annyian spórolnak az élelmiszeren, mint a szórakozáson, a felnőttek 59 százaléka – ez derül ki a Napi.hu számára készült friss kutatásból. A számokból az is kiderül, hogy a szegények már nem tudnak miből takarékoskodni. A rezsivel valamivel kevesebb magyar spórol. Csak 6 százalék nem faragott a kiadásain az elmúlt fél évben.

A harmadik legrosszabbul fizetett munkavállalók lettek a magyarok az Unióban a GKI friss kutatása alapján. Egyetlen évtized alatt több mint duplára emelkedett nettó átlagkereset Magyarországon, de így is csak a román és a bolgár fizetéseket előzte 2021-ben, euróban számolva. Azóta fokozódott a leszakadás.

Akár évi több tízezer forintot spórolhat, aki bankszámlacsomagot vált – a jegybank szerint. Mindenkit arra bíztatnak, hogy nézze át az éves elszámolást, amit máig kellett továbbítaniuk a pénzintézeteknek. A Bankmonitor úgy számol, tavasszal 15-20 százalékkal drágulhat a bankolás az infláció miatt. A munkanélkülieknek is járó alapszámla díját viszont legfeljebb havi ezer forintra csökkentené a kormány.

 A szakszervezet 25 százalékos bérfejlesztést szeretne, de csak áprilisban kaphatnak választ a követelésükre.

Beadta az ellenvakcinát a kormány, és akár februártól lassulhat az infláció, mondta Orbán Viktor reggel az állami rádióban. Híradónk kérdésére kiderült, hogy az árstopoktól illetve az új, kamattámogatott vállalati hitelektől várnak fordulatot. A miniszterelnök szerint az adóvisszatérítés és a 13. havi nyugdíj segítette az embereket az elszabadult árakkal szemben. A jegybanknál viszont néhány hete azt mondták, az árak jobban emelkedtek a megugrott fogyasztás miatt.

Jövő héten az üzemanyagok ára is csökkenhet a holtankoljak.hu szerint.    

Egy évtizede nem romlott akkorát a munkavállalók életszínvonala, mint tavaly novemberre. A KSH friss adatai szerint nagyjából 17 százalékos emeléssel a nettó 375 ezer forintot közelítette az átlagkereset, az infláció viszont 22 és fél százalékra gyorsult, a legmagasabbra az Unióban. Ezért majdnem 10 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak, és 3-mal a versenyszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest.

A szülők szerint a példát többféleképpen is lehetett értelmezni, így sokan az eredeti megoldókulcs alapján egyáltalán nem kaptak volna rá pontot.

Öt százalékkal csökkentik a liszt árát februártól a malmok – ezt a Gabonaszövetség tagozati elnöke nyilatkozta Híradónknak. Zuhan a búza ára, mert megindult a gabonaszállítás Ukrajnából. A magyar termelők egy része fizetésképtelenné válhat, a fogyasztók viszont fellélegezhetek az olcsó ukrán gabona hatására. Raskó György agrárközgazdász szerint áprilisban megállhat az élelmiszerdrágulás, illetve azt mondja, várhatóan csökkenhet a tejtermékek ára.

Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint. Egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban decemberre, kiugróan a 27 tagállam közül. A GKI szerint még fél évig nálunk mérhetik a legnagyobb drágulást, sőt azt mondják, akár annál is tovább, ha kivezetik az árstopot.  

Az agrárminiszter az Indexnek kedden azt mondta, hatósági árak nélkül 30 százalékkal többet költenének élelmiszerre a legszegényebbek. A GKI szerint a miniszter téved.

15-20 százalékkal drágulhat a bankolás, a tavaly kivetett különadó hatására minden korábbinál több cég emelhet tarifát. A legszegényebbek csak az úgynevezett alapszámlák közül válogathatnak, amelyekért akár havi 3 ezer forintot is elkérnek a bankok. Az ügyfelek többsége azonban kedvezőbb csomagot is találhat.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.