Útban volt a víztorony, hát arrébb tették, hogy elférjen az okosiskola Felcsúton. 6 és fél milliárdból épül hatalmas suli a faluban, ahol csak 200 gyerek él. És másfél milliárdból szépül a mesterséges tó. Híddal, étteremmel, kilátóterasszal.

Lady Dömper, az évtizedek óta népszerű transzvesztita előadóművész eddig leginkább a szórakoztatóipari tevékenységéről volt ismert. Nemrég viszont az Országos Mentőszolgálat is nagy elismeréssel beszélt róla, azaz polgári nevén Petróczi Zoltánról. Mint írták, a betegek iránti empátiája, munkabírása és egyedi humora alapemberré tette az önkéntesek között. Magyar Éva beszélgetett vele most, amikor, - mondjuk így - kormányzati szintre emelkedett a melegellenesség.

Moskovics Judit már évek óta jár forgatni az ukrán határ magyar oldalára, ahol virágzik az úgynevezett voksturizmus. Sok olyan emberrel találkozott, akik – különféle okok miatt – határon túli magyarokat jelentettek be az otthonukba, volt, ahová több százat, hogy ők is voksolhassanak Magyarországon. A fiktív lakcímbejelentés eddig büntethető volt, most azonban egy apró törvénymódosítás nagyon is új helyzetet teremtett, ami akár hatással lehet a választási eredményekre is.

Ha itt bármelyik házban százan laknak, azzal már nincsen semmi gond. Jött egy apró módosítás és ami eddig tilos volt, az mostantól legális. Évek óta működik a voksturizmus, ami komolyan befolyásolhatja a választási eredményeket.

Riportunkban olyan nőket mutatunk be, akiket a főnökük vagy felettesük kezdett el zaklatni. Meséltek fenyegetésről, zsarolásról, bántalmazásról – és az is közös bennük természetesen, hogy végül, ha nehezen is, de mertek lépni, és most mindhárom ügyben vizsgálat folyik.

Az anyakönyvvezető, aki szembe mert szállni az őt zaklató polgármesterrel. A rendőrnő, aki szembe mert szállni az őt zaklató felettesével. A katonanő, aki szembe mert szállni az őt zaklató alezeredessel. Megalázták őket, a kirúgást kockáztatják, mégis harcba szálltak a főnökükkel.

Most épp nincsenek a szemünk előtt, de nemrég nehéz volt nem találkozni az utcán, a neten vagy bárhol máshol a „Gyurcsányozós” hirdetésekkel. Mint egy szőnyegbombázás, úgy terítették be az országot a volt miniszterelnököt és politikai szövetségeseit lejárató reklámok. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működnek az effajta politikai kampányok, amelyek még a gyerekeink agyába is belemászhattak.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

Ott van az utcán, a neten, még a gyerekek agyába is belemásznak a reklámok. Van, akinek sok van, akinek kevés. Hogyan működnek az efféle kampányok? És honnan jön ennyi pénz rájuk?

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Ha híres turistahelyeket kellene felsorolni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod biztos nem lenne köztük. Pedig pár évvel ezelőtt a síkságon fekvő település közelében 11 fakilátó épült fel, hogy az arra vetődők megcsodálhassák a nem túl változatos tájat. Darabjára 25 milliót kértünk az Uniótól, de hogy mi ezeknek az értelme, az egyáltalán nem világos. Főleg, hogy van olyan, amelyik azóta romokban hever.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Valami gond van a távhővel két magyar városban. Dunaújvároson és Szolnokon hiába fizettek a lakók, hosszú időn keresztül nem volt olyan meleg a lakásukban, mint azt szerették volna. Mindkét helyen az önkormányzatnak kellett közbeavatkoznia, Dunaújvárosban ráadásul addig fajult a vita, hogy biztonsági emberek csaptak össze az egyik távhőtermelő üzemnél. A távhőhöz szükséges gáz árának emelkedése is komoly gondot okozhat, és nem csak ebben a két városban. Molnár Fruzsina riportja.

Energiaválság – ezzel a kifejezéssel egyre gyakrabban találkozunk mostanában. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy rövid idő alatt rettenetesen megdrágult a földgáz és a villanyáram ára. Mi, úgynevezett lakossági fogyasztók ebből egyelőre semmit sem érzékelünk, aminek a rezsi befagyasztása az oka. A vállalkozások számára azonban a gáz és a villany egyre drágább, szóval amit előállítanak vagy szolgáltatnak, az nekünk is egyre drágább lesz. Az okokról és a következményekről szól Simor Dániel riportja.

Verekedésig fajuló energiaválság Dunaújvárosban. És energiaválság Szolnokon. Valami nem stimmel a távhővel több magyar városban. Brutálisan emelkednek mindenhol az energia árak, vajon megússzuk-e ezt következmények nélkül? |

A romák felzárkóztatására az elmúlt évtizedekben hatalmas összegeket költöttek, látványos eredmények azonban ritkán vannak. Úgy tűnik, hogy az országos programoknál hatékonyabban működnek a helyi kezdeményezések, és főleg azok, ahol cigányok segítenek a cigányoknak. Mint például Arlón, ahol egy éve a jezsuiták kezdtek segíteni több száz családnak, és a programjuk lelke egy 50 éves helyi cigányember.

Az SZJA-visszatérítésnek azoknak kell segítenie, akiket megviselt a válság – ezzel is indokolta Orbán Viktor, hogy miért kapják vissza jövőre a gyereket nevelők a befizetett adójuk egy részét. Keleti Andrea riportjának megszólalói, egy pedagógus, egy mozgásterapeuta, egy kis falu polgármestere, egy idegenvezető és egy adózáshoz értő szakember viszont nem pont így látják. Sokan persze jól járnak, de inkább a jól keresők, akik akár 1.6 millió forintot is visszakaphatnak a választások előtt.

Jövőre jön az adó-visszatérítés, de nem mindenki jár jól. Mit mond a nagyon keveset kereső tanárnő, mit az idegenvezető, akinek alig volt jövedelme és mit a szegény falu polgármestere? Sokan persze sok pénzhez jutnak. Számolgattunk, ki hogy jár a jövő évi adó-visszatérítéssel.

A mostani október 23-i kormánypárti megemlékezés láthatóan inkább 2006-ról, mint 1956-ról szólt. És nem csak Orbán Viktor, hanem fideszes politikusok hada vont párhuzamot a forradalom és a 15 évvel ezelőtti, felkavaró és emlékezetes budapesti események között. Hogy pontosan miért robbantak ki a zavargások, szóval hogy bármelyik politikai oldal tevőlegesen is segített-e a helyzet fokozásában, biztosan nem tudható. Erről eltérőek, és persze nem is feltétlenül igazak az értelmezések. Mi most, Magyar Éva és Moskovics Judit riportjában azt meséljük el, ami biztosan tudható, ami a résztvevők számára 2006 öröksége, és persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány nem sokkal a választások előtt hogyan használja fel a saját érdekében 2006-ot.

Hogyan zajlottak a vizsgálatok és milyen ítéletek születtek 2006 ősze után a rendőrök brutális fellépése miatt?  A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják az RTL Klubon.

Egyetemisták a barikádokon 2006 forró őszén. Akkori riportunkban fiatalok mesélték el, mi vitte őket az utcára a zavargások idején, hogyan hatott rájuk a tömeg, és hogy volt, aki akár fel is áldozta volna magát a változásért. A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják.

Áldozatok, rendőrök, politikusok beszélnek 2006 örökségéről, 11 évvel az események után. Közelednek a választások, újra fontos lett, ami akkor történt.

Csak úgy repkednek a 10 és 100 milliók, vagy akár a milliárdok a semmire. Romok, félkész épületek és látványosságok, nem működő üzemek, értelmetlen kilátók, vizet nem adó kutak – csak pár példa azokból a beruházásokból, amiket Molnár Fruzsinával és Boros Krisztával néztünk végig az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy lehet így elkölteni uniós pénzeket, és az is, hogy a különféle beruházásokat ki és hogyan hagyhatja jóvá. Lopás vagy bénázás? Vagy mindkettő?

Víz nélküli kutakra is mentek uniós pénzek. Zöldvárosra is adtak 100 milliót. Lopás, vagy bénázás? A Házon kívül stábja útnak indult megnézni, mire mennek el uniós pénzek.

Megrázóan végződött az az iskolai zaklatási történet, amiről néhány hete szerezhettünk tudomást. A 16 éves Gábort addig szekálták, míg a halálba menekült. Sajnos a hasonló esetek egyáltalán nem ritkák, sőt, egy felmérés szerint a felső tagozatosok és a középiskolások egyharmada élt már át zaklatást az iskolában, és sokan hosszan, vagy akár életük végéig tartó sérüléseket szenvednek. Pedig a szakemberek szerint lehetne tenni ellene.

Egy szoftver, ami a telefonunkon mindent látna. Kivel és miről beszélünk, kivel és miről levelezünk, milyen oldalakat nézünk, sőt még azokat a beszélgetéseimet is hallanák, amiket mondjuk otthon, a családunkkal folytatunk. Akit a Pegazus kémszoftverrel figyelnek meg, annak semmilyen titka nem marad. Itthon is szép hosszú a sora azoknak, akiket megfigyeltek a Pegazussal, és hogy, hogy nem, nagy részük mind olyan, aki kritikus a mai hatalommal szemben.

Aki lefotózta Szijjártót a jachton és Orbánt a magángépen. Aki kormánykritikus portált üzemeltet. Aki a kormány számára kínos ügyekről ír sztorikat. Aki jobboldali pártot próbált létrehozni. A kormányzat kritikusait figyelhették meg a Pegasus kémszoftverrel.

Volt Kőbányán egy zöldterület, amiről senki sem tudta, hogy  tulajdonképpen egy utca. Pedig még neve is van, amit egy híres francia íróról kapott. A szomszédos panelekben lakók viszont egyszer csak azzal szembesültek, hogy a fák és a növények helyén az önkormányzat aszfaltozni szeretne. Ők viszont ezt nagyon nem akarták, olyannyira, hogy egyszer ők maguk állták útját a zöldterületet kiirtani érkező buldózereknek. Aztán a történet nem várt fordulatokat vett, és még nem látni a végét.

A képviselői előválasztás és a miniszterelnök-jelöltek versenye rég nem látott izgalmat hozott a politikába. Az RTL Klubon közvetített vita nagy nézettséget ért el, és a több mint 600 ezer ember, aki részt vett az előválasztáson, szintén azt jelzi, hogy fél évvel a választások előtt nagy az érdeklődés a jelöltek és a terveik iránt.

Jövő tavasszal Orbán Viktorral küzdenek majd, de most még egymással. Személyesen is győzködik a választókat az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek. Piszkálódás, ötletek és ígéretek. Így kampányolnak a jelötek.

Líviáról még májusban láthattak riportot a Házon kívülben: Árpádként született, de mindig is tudta magáról, hogy igazából nő, és végül el is indult a nővé válás útján. A múltkori riportunk óta azonban nagyot fordult a világ: hatályba lépett az úgynevezett pedofiltörvény, ami a nevével szemben igencsak hátrányosan különbözteti meg a transznemű és meleg embereket. Emiatt pedig Líviának is alapjaiban változott meg az élete. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Az építkezés vagy a felújítás mindig is költséges mulatság volt, túl persze a rengeteg macerán, de talán még soha ennyire, mint az utóbbi időszakban. Az árak elképesztő módon elszálltak, úgy az építőanyagoké, mint a szakmunkáé, így sokan szorult helyzetbe kerültek. A drágulás miatt sok kompromisszumot kellett kötni, sőt olyannal is találkoztam, aki az áremelkedések miatt tett le a családalapítási terveiről, amihez otthon kellett volna. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Elszálltak az építőanyagárak, füstbe mentek a családi tervek. Lecsapott a kormány, de vajon sikerül-e letörni az árakat. | Lívia nem érti, miért kéne tőle óvni a gyerekeket. Azt mondja, neki ez a sors jutott és nőként tud majd boldogan élni.

Halasztással indult a magyar politikai élet egy nagy újdonsága, az ellenzéki előválasztás. Magyarországon eddig csak egy-egy jelölt esetében volt erre példa, most viszont az összes ellenzéki képviselőjelölt és miniszterelnök-jelölt így méretteti meg magát. A jelöltek egyelőre egymás ellenfelei, és ebből akad is balhé, de hamarosan már támogatniuk kellene egymást. Az előválasztás első napjait, az előzményeit és a hátrányait Magyar Éva mutatja meg.

A Házon kívül riportereinek személyes élete sosem volt eddig a riportjaink témája, most azonban kivételt tettünk. Molnár Fruzsina saját magukon keresztül mutatja meg, milyen nehézségeket éltek át a sérült gyerekeket nevelő családok a Covid miatt, mit okoztak az elmaradt fejlesztő foglalkozások. Ahogy Fruzsi fogalmazott: náluk 10 év munkája ment rövid idő alatt a kukába.

Ami korábban könnyen ment, az most kínszenvedés. Hiába próbálkoztak a családok, otthon nem működtek a Covid miatt elmaradt fejlesztő foglalkozások. Szubjektív beszámoló az elmúlt másfél évről, a Házon kívül riporterétől.

Moskovics Judit már három éve jár rendszeresen Kelet-Magyarországra, Záhony környékére forgatni. Egy olyan vidékre, ami nagyon kevés figyelmet kap, talán azért, mert túl messze van mindentől. Pedig bőven van miről beszélni: az ukrán határ környéke a választások környékén a voksturizmustól hangos, ami nagyon is zavarja az ott élők egy részét. De azt sem szeretik, hogy a nem Magyarországon élő ukrán állampolgárok ilyen-olyan trükkökkel néha még több juttatást kapnak a magyar államtól, mint ők maguk. Hogy ez ne így legyen, az politikai akarat kérdése lenne, de most úgy tűnik, ez a Fidesznek igencsak kedvező gyakorlat. Hogy miért, ez is kiderül a riportból.

Ukrán kamunyugdíjasok Kelet-Magyarországon. Sose éltek és dolgoztak itt, de havonta jönnek a pénzért. Egy megbízott egyszerre sok ember nyugdíját is haza viszi. Megmutatjuk, hogyan kapcsolódik össze a nyugdíj és a választási turizmus. Házon kívül kedden a késő esti Híradó után!

Orbán Viktor milliárdos bányavállalkozó édesapjának hatvanpusztai birtoka már jópár éve téma a sajtóban, de csak az utóbbi időben kapott nagyobb figyelmet. Egyrészt talán azért, mert az építkezés látványos szakaszába lépett, másrészt mert most szivárogtak ki olyan képek és információk, amelyek megmutatják, milyen fényűző lehet majd az egykori majorság. A birtok körüli titkokról és Orbán Győző vállalkozásairól Simor Dániel készített riportot.

A fővárosi lóversenypálya mostani és egykori dolgozói a Lovi mellett élnek egy házban, sokan már évtizedek óta bérelnek itt lakást, kedvezményesen. Ám a tulajdonos, a Kincsem Nemzeti Kft. nemrég eladta az épületet, a bérlőkkel együtt, akik számára a hidegzuhany az volt, hogy az új tulaj sokszorosára emelte a bérleti díjat.

A hatvanpusztai birtok a levegőből. És a fényűző birtok a földről, építkezik a miniszterelnök édesapja. Látványosan fejlődik a milliárdos bányavállalkozó rejtélyes majorsága. Házon kívül kedden este a késő esti híradó után!

A balatoni turizmus fejlesztése a 19. század végén kezdődött, villasorok és strandok épültek, aztán az 1920-as évektől autóút és vasút a tó körül, és a Balaton a 30-as évekre tömegek számára vált elérhetővé. A tó környéke az utóbbi 10 évben rengeteget változott. Sok kormányközeli vállalkozó is úgy gondolta, hogy érdemes ide befektetni, hoteleket, kempingeket, kikötőket vettek, és a hatalmas építkezések alapvetően változtatják meg a környezetet. Boros Krisztina és Simor Dániel azért járták körül a Balatont, hogy megmutassák, hány helyen is vannak jelen a Balatonnál Fidesz-közeli vállalkozók, és a beruházásaik milyen következményekkel járnak.

Több beton, kevesebb természet – fideszes nyomulás a Balatonnál! Riportereink, Boros Kriszta és Simor Dániel körbeturistáskodták a tavat, és végignézték, hol melyik hotel, kemping vagy kikötő került kormányközeli üzletemberek kezébe, hol zárják le az eddig szabadon látogatható partszakaszokat, és kikhez mentek a milliárdos vissza nem térítendő állami támogatások.

Nem gyakori, hogy fideszesek mennek neki keményen egy fideszes javaslatnak. Most mégis ez történt az olcsón megvehető önkormányzati bérlakások tervével. Mert nem csak az ellenzék, hanem jó pár kormánypárti polgármester is kifejezetten rossznak tartotta az ötletet. De mi volt igazából a baj, ha olcsón lehetett volna tulajdonhoz jutni? Miért féltek az ellenzők a lakásmaffiától? És miért jártak volna nagyon jól kormányközeli bérlők?

Politikusok, vállalkozók, prostik és rosszfiúk. A Borkai-ügy eddig nem ismert részletei. A családjukat és a karrierjüket is féltették az addig nagyhatalmú emberek. Kivételes áron juthatnak értékes lakásokhoz a szerencsések. Kavarás az önkormányzati bérlakások körül. Fideszesek is fúrták a fideszes javaslatot.

Hiába végeznek valakin nemi átalakító műtétet ma Magyarországon, a papírjaiban a születési neme fog szerepelni. A kormánytöbbség ugyanis egy éve úgy módosította a törvényt, hogy a születési nemet a hivatalos iratokban nem lehet megváltoztatni. Nézzük, hogyan is volt ez korábban, és hogy van most.

A következő történet egy olyan problémával foglalkozik, ami személyesen nagyon keveseket érint. Olyan emberekével, akik rajtuk kívül álló okok miatt soha vagy sokáig nem lehetnek önmaguk, és emiatt folyamatosan titkolózniuk kell: ők azok, akik úgy érzik, hogy rossz testbe születtek. A most 39 éves szoftverfejlesztő, Árpád évtizedek óta küzd ezzel, és mostanra jutott el odáig, hogy belebolondul, ha nem lehet az, akinek valójában érzi magát. Moskovics Judit riportja.

Budapest déli részén a tervek szerint 540 milliárd forintból épülne fel a kínai Fudan Egyetem magyarországi bázisa. Ezt az összeget mi, adófizetők állnánk, és a tandíj alsó hangon 2 és félmillió forint lenne. A Fudan miatt kapna kisebb területet az ugyancsak ide tervezett Diákváros, ami magyar diákoknak biztosítana olcsó lakhatást. A kormány szerint nagy lehetőség a Fudan, az ellenzők viszont a kommunista Kína politikai és gazdasági nyomulásától is tartanak. Simor Dániel riportja.

Árpádból Lívia, egy 40 éves férfi átalakulása. Felnőtt fejjel döntött arról, hogy nővé operáltatja magát. A transznemű férfi kedden este a Házon kívülben elmeséli, miért lesz boldogabb a változtatástól.

A járvány áldozatait számolják és nyilvántartják, de sokkal kevesebb szó esik azokról, akik a hosszú ideje túlterhelt kórházi kapacitások miatt nem kapták meg a megfelelő ellátást. A következő riportban két család meséli el, hogyan kényszerültek ők ápolni súlyos beteg hozzátartozójukat, hogyan tanultak bele abba, amit normális esetben a kórházi szakszemélyzetnek kellett volna elvégeznie, és ez milyen fizikai és lelki terheket okozott nekik. Serdült Szilvia riportja.