Egy iskolában indult, de azóta nincs megállás. A sztrájktilalom miatt kezdődött az akció, de már sok mindenről másról is szó van. Sose látott ellenállás az iskolákban és készülődés az újabb sztrájkra.

A Club Aliga a rendszerváltásig a szocialista elit elzárt világa volt, aztán kinyíltak a kapui a köznép előtt. Helyi civilek most azért küzdenek, hogy ez így is maradjon. 

 Késések, sorozatos hibák, rázkódás, az ígértnél hosszabb menetidő.

Megszűnhet a közpark, a strand és a közút. De lesz hatalmas hotel, óriási házal és méregdrága vízparti telkek. Milliárdos befektetők, kormányzati támogatás és néhány civil, akik nem adják fel.

Pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet.

Jutka és Magdi számára hosszú évek óta gyakorlatilag nincs pihenőidő, az egész életük az otthonápolásról szól, pedig néha szusszannának.

Jutka 27 éve ápolja otthon a fiát, 9 éve pedig a férjét, napi 24 órában. Magdi évtizedek óta gondozza súlyosan sérült fiát, és ő se pihenhet soha. Néhány hasonló helyzetben lévő család pár éve pert indított, mert azt gondolták, hogy ha már az állam vállalta, hogy segít nekik, akkor tényleg tegyen is valamit. A pert első fokon meg is nyerték, de hogy lesz-e változás, az egyelőre kérdés. Riportunkat a családok mindennapjairól jövő kedden este láthatjátok!

Egyre többen érkeznek Magyarországra dolgozni, egyre távolabbi országokból.

Utánajártunk, hogy miért fajulhatott el így a helyzet, és mi állhat a háttérben.

A kormány a külföldiek ellen beszél, de egyre több vendégmunkást enged be Magyarországra. Ahol megjelennek, néha pánik tör ki. De ők azt is megcsinálják, amit a magyarok már nem.

A krimiszerű esetek a magyar határtól néhány kilométerre történtek, magyar és szlovák szereplőkkel.

 A gyanú szerint megvesztegetett egy államtitkárt, megpróbált korrumpálni egy hivatalnokot, egyetemi vizsgákat intézett, de ez még nem minden. 

A végrehajtók vezetője, aki sorra vette az ingatlanokat. Kisebb és nagyobb lakások, irodaház és nyaraló. Megnéztük, mibe tette a pénzét Schadl György. Kenőpénzek, megbundázott egyetemi vizsgák, diplomata-útlevél, kék villogó. Schadl György, a minden lében kanál elintéző ember.

A visszaélések leginkább azt az egyre növekvő réteget érintik, amely a helyi hatalomnak kiszolgáltatva él, így amikor szavaz, sokszor kényszer hatására ikszel.

A pénz az uniótól jön, de hogy milyen beruházások kapnak támogatást, azt már a magyar állam dönti el.

Így is költi Magyarország az uniótól kapott pénzeket.

 A csendesnek tűnő, Orbán Viktor által is nagyra becsült Völner Pál az ügyészek gyanúja szerint összesen 83 millió forintnyi kenőpénzt vett át.

Több százmilliós korrupció a gyanú, ami egy kormánytagot is érint.

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

Pethő Attila volt az első Magyarországon, aki arcát és nevét felvállalva, nyilvánosan beszélt arról, hogy gyerekkorában egy pap molesztálta.

Kevés a fizetés és kevés az önállóság, de rengeteg a munka. Iskolakezdés 2022-ben: zavar az oltatlan tanárok körül, sztrájk fenyegetés és béremelési ígéretek.

Páran túlmentek az első felháborodáson, ötleteket, időt és munkát fektettek bele, és addig szervezkedtek, amíg győztek.

Amikor civilek mennek szembe a hatalommal és győznek. Bányanyitás, társasház - és adótorony építés, fakivágás. Mi volt a sikerük titka? Házon kívül kedden, a késő esti RTL Híradó után.

Együtt lakott a hajléktalanszállón a nyugdíjas vállalkozó és a volt egyetemi tanár. Egy idős pár tíz évig élt erdőben, de nekik csak annyi kellett, hogy segítséggel otthont kapjanak, ahol boldogan élnek. Csak két példa riportunkból, amiben a szakemberek szerint egyre növekvő lakhatási válságról lesz szó. A riport szereplői szociális alapon jutottak új és rendes otthonhoz, de itthon egyelőre elenyésző a szociális alapon épített bérlakások száma.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Hogy mit lehet tudni a városháza-ügyről, és kik a legfontosabb szereplők, Molnár Fruzsina riportjában látható.

Kissé belebonyolódott a főváros a városháza eladási ügyébe. Titkos felvételek, orosz befektetők, városházi munkatársak és Fidesz közeli üzletember a fordulatos történetben. Házon kívül kedden este az RTL Klubon!

Ön odaadná néhány évre a lakása tulajdonjogát az önkormányzatnak, cserébe egy teljes felújításért? Hogy ez alatt az idő alatt nagyon kevés pénzért bérelje vissza? Ezt is tartalmazta egy uniós program, ami a leghátrányosabb helyzetű romákon próbál így segíteni. De a jelek szerint hiába ment több száz millió erre a célra, van, aki azt érzi, hogy átverték. A Baranya megyei Kisvaszarra látogattunk, ahol Hadházy Ákos nézett utána, mire mentek el a közpénzek.

A miniszterelnök számára oly fontos Felcsút az utóbbi években igencsak gazdag faluvá vált, ha az egy lakosra eső önkormányzati bevételeket nézzük. És persze látványosan fejlődik is, most épp okosiskola épül, bővül a fociakadémia, alakulnak a turisztikai beruházások, mindez az államtól kapott milliárdokból, vagyis közpénzekből. A települést és környékét Simor Dániel járta körbe, és a polgármesterrel és a helyiekkel is beszélt, ők vajon kivételesnek látják-e a helyzetüket.

Most éppen okosiskola épül a faluban.

Útban volt a víztorony, hát arrébb tették, hogy elférjen az okosiskola Felcsúton. 6 és fél milliárdból épül hatalmas suli a faluban, ahol csak 200 gyerek él. És másfél milliárdból szépül a mesterséges tó. Híddal, étteremmel, kilátóterasszal.

Lady Dömper, az évtizedek óta népszerű transzvesztita előadóművész eddig leginkább a szórakoztatóipari tevékenységéről volt ismert. Nemrég viszont az Országos Mentőszolgálat is nagy elismeréssel beszélt róla, azaz polgári nevén Petróczi Zoltánról. Mint írták, a betegek iránti empátiája, munkabírása és egyedi humora alapemberré tette az önkéntesek között. Magyar Éva beszélgetett vele most, amikor, - mondjuk így - kormányzati szintre emelkedett a melegellenesség.

Moskovics Judit már évek óta jár forgatni az ukrán határ magyar oldalára, ahol virágzik az úgynevezett voksturizmus. Sok olyan emberrel találkozott, akik – különféle okok miatt – határon túli magyarokat jelentettek be az otthonukba, volt, ahová több százat, hogy ők is voksolhassanak Magyarországon. A fiktív lakcímbejelentés eddig büntethető volt, most azonban egy apró törvénymódosítás nagyon is új helyzetet teremtett, ami akár hatással lehet a választási eredményekre is.

Ha itt bármelyik házban százan laknak, azzal már nincsen semmi gond. Jött egy apró módosítás és ami eddig tilos volt, az mostantól legális. Évek óta működik a voksturizmus, ami komolyan befolyásolhatja a választási eredményeket.

Riportunkban olyan nőket mutatunk be, akiket a főnökük vagy felettesük kezdett el zaklatni. Meséltek fenyegetésről, zsarolásról, bántalmazásról – és az is közös bennük természetesen, hogy végül, ha nehezen is, de mertek lépni, és most mindhárom ügyben vizsgálat folyik.

Az anyakönyvvezető, aki szembe mert szállni az őt zaklató polgármesterrel. A rendőrnő, aki szembe mert szállni az őt zaklató felettesével. A katonanő, aki szembe mert szállni az őt zaklató alezeredessel. Megalázták őket, a kirúgást kockáztatják, mégis harcba szálltak a főnökükkel.

Most épp nincsenek a szemünk előtt, de nemrég nehéz volt nem találkozni az utcán, a neten vagy bárhol máshol a „Gyurcsányozós” hirdetésekkel. Mint egy szőnyegbombázás, úgy terítették be az országot a volt miniszterelnököt és politikai szövetségeseit lejárató reklámok. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működnek az effajta politikai kampányok, amelyek még a gyerekeink agyába is belemászhattak.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

Ott van az utcán, a neten, még a gyerekek agyába is belemásznak a reklámok. Van, akinek sok van, akinek kevés. Hogyan működnek az efféle kampányok? És honnan jön ennyi pénz rájuk?

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Ha híres turistahelyeket kellene felsorolni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod biztos nem lenne köztük. Pedig pár évvel ezelőtt a síkságon fekvő település közelében 11 fakilátó épült fel, hogy az arra vetődők megcsodálhassák a nem túl változatos tájat. Darabjára 25 milliót kértünk az Uniótól, de hogy mi ezeknek az értelme, az egyáltalán nem világos. Főleg, hogy van olyan, amelyik azóta romokban hever.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Valami gond van a távhővel két magyar városban. Dunaújvároson és Szolnokon hiába fizettek a lakók, hosszú időn keresztül nem volt olyan meleg a lakásukban, mint azt szerették volna. Mindkét helyen az önkormányzatnak kellett közbeavatkoznia, Dunaújvárosban ráadásul addig fajult a vita, hogy biztonsági emberek csaptak össze az egyik távhőtermelő üzemnél. A távhőhöz szükséges gáz árának emelkedése is komoly gondot okozhat, és nem csak ebben a két városban. Molnár Fruzsina riportja.