Csak dísznek van az uniós pénzből telepített napelem négy kisvárdai iskolán, pedig milliókat spórolhatott volna a tankerület az adófizetőknek
2022. október 5. 7:09
Mondjuk, ha mennek, abban sem lett volna mindenütt köszönet. Volt, ahol a paneleket sikerült egy fal mögé rakni, máshol meg az északi oldalra, ami pont az ellenkezője annak, amit a szakértők tanácsolni szoktak. A Házon kívül stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós támogatásból telepített napelemes rendszer. Az ide tartozó 15 iskola korszerűsítésére összesen 250 millió forintot költöttek el. Ha mindenhol működött volna a rendszer, akkor milliókat lehetett volna spórolni az áramszámlákon.
A kisvárdai tankerületnek a villanyszámla miatt nem kellene, hogy fájjon a feje: 2019-ben tizenöt iskolában napelemes rendszert szereltek fel, uniós pénzből fizették az utolsó fillérig. A tankerület szerint „hozzávetőlegesen 30 százalék villamosenergiát sikerült megtakarítani” ezzel, már ahol működik. Mivel a tankerület nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni, ezért a Házon kívül rejtett kamerával olyan iskolákban érdeklődött, ahol három év elteltével sem termel áramot a napelem.
Soha nem is működött
Először már a bronzkorban is lakott háromezer fős nagyközség, Tuzsér egyetlen iskolájában kezdte a stáb a nyomozást, ahol a helyiek szerint a napelemek csak dísznek vannak a tetőn.
Talán tornaszertár lehet az az épület, ahol a napelemek nem termelnek áramot, de úgy tudjuk, soha nem is termeltek!
– mesélte az iskola egyik alkalmazottja, aki szerint már több mint három éve megtörtént a beruházás, csak sajnos hiába.
Egy ilyen iskola villanyszámlája az elmúlt két évben tankerületi források szerint több mint négymillió forint lehetett. Ha működtek volna a napelemek, az elmúlt két évben egymillió 250 ezer forintot spórolhattak volna.
Van, ami működik, van, ami nem
Az ukrán határ melletti, híres kuruc településen, Tarpán az iskola épületére telepített napelemek sem működtek soha. Érdekes módon a tornaterem tetején lévők viszont igen. Annak ellenére, hogy ugyanakkor szerelték fel őket, ugyanabból az uniós támogatásból, ugyanaz a cég. Egy ilyen iskolának tankerületi források szerint még így is egymillió forint körül volt a villanyszámlája az elmúlt két évben. Ha minden napelem működik, további 300 ezer forintot spórolhattak volna.
És hogy még furcsább legyen a helyzet, az északi oldalra tették a napelemeket, ami kevésbé hatékony, erre a a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is felhívta a figyelmet.
Nem rakunk északra napelemet, de ha nagyon muszáj, akkor lehet
– mondta Kiss Ernő, aki szerint ha valahova felraknak egy napelemet, akkor azt először az áramszolgáltatónak le kell jelenteni, majd kijönnek, és lecserélik a fogyasztásmérőt egy úgynevezett ad-vesz mérőre. Ha ez rendben van, akkor módosítják a szolgáltatói szerződést is, csak ezután használható a napelemes rendszer. A folyamat nem tart el hónapokig, maximum pár hétről lehet szó, amíg lecserélik a mérőt.
A Házon kívül stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós pénzből felszerelt napelem. A tankerület is elismerte, hogy ez így van, azt írták: 11 intézményben kiválóan működik, 4 intézményben még nem termel a rendszer. Ez három éve van így, amiről a tankerület azt írta:
A csatlakozási dokumentumok lejártak, ezért az áramszolgáltató nem tudta a rákötést elvégezni.
Mindezért szerintük a koronavírus-járvány a felelős. A Házon kívül megszerezte a műszaki átadás-átvételi dokumentumokat, amelyekből kiderült, mikor adta át a kivitelező a napelemes rendszert. A tarpai iskolában 2019. június 21-én, a másik három intézményben novemberben. A koronavírus-járvány miatt viszont csak kilenc hónappal később zárták le először az országot, vagyis bőven lett volna idő elvégezni a pár hétig tartó átadást. Ráadásul már jó ideje nincsenek korlátozások.
A Házon kívül stábja hiába kérdezte, hogy mi köze a covid-járványnak ahhoz, hogy három év után sem működnek a napelemek, erre a tankerületnél nem válaszoltak.
Az áramszolgáltató, az egy éve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász viszont igen. Azt írták: ezeknél az iskoláknál előfordult, hogy „hiányos, téves igénybejelentéseket” adtak be, vagy be sem fejeződött az a folyamat, ami ahhoz kell, hogy a hálózatra lehessen kötni az épületeket.
A felszerelt napelemeken még laikusként is találni furcsaságokat. Például a tarpai iskolában a házfal mögé rakták fel őket.
Kaptak rá vissza nem térítendő támogatást, és darabra megvan. Ez erről szól
– tette hozzá a napelem szövetség elnöke, aki találkozott már hasonló jelenséggel, de a konkrét ügyet nem ismeri.
A kivitelezőnek nem volt tapasztalata a napelemépítésben, mégis rábíztak 250 millió forintot
Egy kis betéti társaság nyerte el korábban a napelemek telepítését úgy, hogy előtte nem volt ilyen tapasztalata. A honlapjukon is csak négy referenciát találni, ami között nincs napelem-telepítés. A Házon kívül ezért felhívta a bt. ügyvezetőjét, aki azt ígérte, hogy később nyilatkozik az ügyben. A később azt jelentette, hogy letiltotta a riporter számát, majd amikor az másik számról ismét hívta, akkor megint ígéretet tett egy visszahívásra, amit azóta sem tartott be.
Pedig a tankerület vezetője levelében állította:
a cég működőképes állapotban adta át a napelemes rendszereket.
Az elmúlt két évben a négy iskolában tankerületi források szerint összesen négymillió forintot spórolhattak volna a villanyszámlán az államnak, vagyis az adófizetőknek, ha működnek a napelemek. Ebben a tanévben ennek a többszörösét.
Hogy mennyivel emelkedik az állami fenntartású iskolák villanyszámlája, arról csak sejtéseink lehetnek.
Kiszámoltuk, hogy mire számíthatunk a következő tanévben, és hát ott megijedtünk
– mondta az egyházi fenntartású Kőrösi Csoma Sándor gimnázium igazgatója a Házon kívülnek. Berczelédi Zsolt azt is kiszámolta, mennyivel nőhet a rezsijük.
Éves szinten a villanyra fizettünk három és fél millió forintot, most pedig 6,8 millió forinttal kalkuláltunk
– mondta. Vagyis a számok alapján a villanyszámla megduplázódik, és ez várható az állami fenntartású iskoláknál is.
A gáz még jobban drágult, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban már arról beszélt: az iskolák fűtése 50-70 milliárd forinttal többe kerülhet idén.
Van olyan állami iskola, ahol szeptemberben már ki sem nyitották az épületet, a gyerekeknek tíz kilométerrel arrébb kell járniuk.
Múlt héten pedig a kormány döntött: elmarad az őszi szünet, és hosszabb lesz a téli. Addig az általános iskolákban legalább húsz, a gimnáziumokban pedig legalább tizennyolc fokban ülhetnek egész nap a gyerekek, mert spórolni kell. De hogy pontosan hány fok lesz majd, azt a fenntartók döntik el.