Energiaválság – ezzel a kifejezéssel egyre gyakrabban találkozunk mostanában. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy rövid idő alatt rettenetesen megdrágult a földgáz és a villanyáram ára. Mi, úgynevezett lakossági fogyasztók ebből egyelőre semmit sem érzékelünk, aminek a rezsi befagyasztása az oka. A vállalkozások számára azonban a gáz és a villany egyre drágább, szóval amit előállítanak vagy szolgáltatnak, az nekünk is egyre drágább lesz. Az okokról és a következményekről szól Simor Dániel riportja.

Verekedésig fajuló energiaválság Dunaújvárosban. És energiaválság Szolnokon. Valami nem stimmel a távhővel több magyar városban. Brutálisan emelkednek mindenhol az energia árak, vajon megússzuk-e ezt következmények nélkül? |

A romák felzárkóztatására az elmúlt évtizedekben hatalmas összegeket költöttek, látványos eredmények azonban ritkán vannak. Úgy tűnik, hogy az országos programoknál hatékonyabban működnek a helyi kezdeményezések, és főleg azok, ahol cigányok segítenek a cigányoknak. Mint például Arlón, ahol egy éve a jezsuiták kezdtek segíteni több száz családnak, és a programjuk lelke egy 50 éves helyi cigányember.

Az SZJA-visszatérítésnek azoknak kell segítenie, akiket megviselt a válság – ezzel is indokolta Orbán Viktor, hogy miért kapják vissza jövőre a gyereket nevelők a befizetett adójuk egy részét. Keleti Andrea riportjának megszólalói, egy pedagógus, egy mozgásterapeuta, egy kis falu polgármestere, egy idegenvezető és egy adózáshoz értő szakember viszont nem pont így látják. Sokan persze jól járnak, de inkább a jól keresők, akik akár 1.6 millió forintot is visszakaphatnak a választások előtt.

Jövőre jön az adó-visszatérítés, de nem mindenki jár jól. Mit mond a nagyon keveset kereső tanárnő, mit az idegenvezető, akinek alig volt jövedelme és mit a szegény falu polgármestere? Sokan persze sok pénzhez jutnak. Számolgattunk, ki hogy jár a jövő évi adó-visszatérítéssel.

A mostani október 23-i kormánypárti megemlékezés láthatóan inkább 2006-ról, mint 1956-ról szólt. És nem csak Orbán Viktor, hanem fideszes politikusok hada vont párhuzamot a forradalom és a 15 évvel ezelőtti, felkavaró és emlékezetes budapesti események között. Hogy pontosan miért robbantak ki a zavargások, szóval hogy bármelyik politikai oldal tevőlegesen is segített-e a helyzet fokozásában, biztosan nem tudható. Erről eltérőek, és persze nem is feltétlenül igazak az értelmezések. Mi most, Magyar Éva és Moskovics Judit riportjában azt meséljük el, ami biztosan tudható, ami a résztvevők számára 2006 öröksége, és persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány nem sokkal a választások előtt hogyan használja fel a saját érdekében 2006-ot.

Hogyan zajlottak a vizsgálatok és milyen ítéletek születtek 2006 ősze után a rendőrök brutális fellépése miatt?  A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják az RTL Klubon.

Egyetemisták a barikádokon 2006 forró őszén. Akkori riportunkban fiatalok mesélték el, mi vitte őket az utcára a zavargások idején, hogyan hatott rájuk a tömeg, és hogy volt, aki akár fel is áldozta volna magát a változásért. A 2006 örökségéről szóló friss riportot jövő kedden este láthatják.

Áldozatok, rendőrök, politikusok beszélnek 2006 örökségéről, 11 évvel az események után. Közelednek a választások, újra fontos lett, ami akkor történt.

Csak úgy repkednek a 10 és 100 milliók, vagy akár a milliárdok a semmire. Romok, félkész épületek és látványosságok, nem működő üzemek, értelmetlen kilátók, vizet nem adó kutak – csak pár példa azokból a beruházásokból, amiket Molnár Fruzsinával és Boros Krisztával néztünk végig az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy lehet így elkölteni uniós pénzeket, és az is, hogy a különféle beruházásokat ki és hogyan hagyhatja jóvá. Lopás vagy bénázás? Vagy mindkettő?

Víz nélküli kutakra is mentek uniós pénzek. Zöldvárosra is adtak 100 milliót. Lopás, vagy bénázás? A Házon kívül stábja útnak indult megnézni, mire mennek el uniós pénzek.

Megrázóan végződött az az iskolai zaklatási történet, amiről néhány hete szerezhettünk tudomást. A 16 éves Gábort addig szekálták, míg a halálba menekült. Sajnos a hasonló esetek egyáltalán nem ritkák, sőt, egy felmérés szerint a felső tagozatosok és a középiskolások egyharmada élt már át zaklatást az iskolában, és sokan hosszan, vagy akár életük végéig tartó sérüléseket szenvednek. Pedig a szakemberek szerint lehetne tenni ellene.

Egy szoftver, ami a telefonunkon mindent látna. Kivel és miről beszélünk, kivel és miről levelezünk, milyen oldalakat nézünk, sőt még azokat a beszélgetéseimet is hallanák, amiket mondjuk otthon, a családunkkal folytatunk. Akit a Pegazus kémszoftverrel figyelnek meg, annak semmilyen titka nem marad. Itthon is szép hosszú a sora azoknak, akiket megfigyeltek a Pegazussal, és hogy, hogy nem, nagy részük mind olyan, aki kritikus a mai hatalommal szemben.

Aki lefotózta Szijjártót a jachton és Orbánt a magángépen. Aki kormánykritikus portált üzemeltet. Aki a kormány számára kínos ügyekről ír sztorikat. Aki jobboldali pártot próbált létrehozni. A kormányzat kritikusait figyelhették meg a Pegasus kémszoftverrel.

Volt Kőbányán egy zöldterület, amiről senki sem tudta, hogy  tulajdonképpen egy utca. Pedig még neve is van, amit egy híres francia íróról kapott. A szomszédos panelekben lakók viszont egyszer csak azzal szembesültek, hogy a fák és a növények helyén az önkormányzat aszfaltozni szeretne. Ők viszont ezt nagyon nem akarták, olyannyira, hogy egyszer ők maguk állták útját a zöldterületet kiirtani érkező buldózereknek. Aztán a történet nem várt fordulatokat vett, és még nem látni a végét.

A képviselői előválasztás és a miniszterelnök-jelöltek versenye rég nem látott izgalmat hozott a politikába. Az RTL Klubon közvetített vita nagy nézettséget ért el, és a több mint 600 ezer ember, aki részt vett az előválasztáson, szintén azt jelzi, hogy fél évvel a választások előtt nagy az érdeklődés a jelöltek és a terveik iránt.

Jövő tavasszal Orbán Viktorral küzdenek majd, de most még egymással. Személyesen is győzködik a választókat az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek. Piszkálódás, ötletek és ígéretek. Így kampányolnak a jelötek.

Líviáról még májusban láthattak riportot a Házon kívülben: Árpádként született, de mindig is tudta magáról, hogy igazából nő, és végül el is indult a nővé válás útján. A múltkori riportunk óta azonban nagyot fordult a világ: hatályba lépett az úgynevezett pedofiltörvény, ami a nevével szemben igencsak hátrányosan különbözteti meg a transznemű és meleg embereket. Emiatt pedig Líviának is alapjaiban változott meg az élete. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Az építkezés vagy a felújítás mindig is költséges mulatság volt, túl persze a rengeteg macerán, de talán még soha ennyire, mint az utóbbi időszakban. Az árak elképesztő módon elszálltak, úgy az építőanyagoké, mint a szakmunkáé, így sokan szorult helyzetbe kerültek. A drágulás miatt sok kompromisszumot kellett kötni, sőt olyannal is találkoztam, aki az áremelkedések miatt tett le a családalapítási terveiről, amihez otthon kellett volna. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Elszálltak az építőanyagárak, füstbe mentek a családi tervek. Lecsapott a kormány, de vajon sikerül-e letörni az árakat. | Lívia nem érti, miért kéne tőle óvni a gyerekeket. Azt mondja, neki ez a sors jutott és nőként tud majd boldogan élni.

Halasztással indult a magyar politikai élet egy nagy újdonsága, az ellenzéki előválasztás. Magyarországon eddig csak egy-egy jelölt esetében volt erre példa, most viszont az összes ellenzéki képviselőjelölt és miniszterelnök-jelölt így méretteti meg magát. A jelöltek egyelőre egymás ellenfelei, és ebből akad is balhé, de hamarosan már támogatniuk kellene egymást. Az előválasztás első napjait, az előzményeit és a hátrányait Magyar Éva mutatja meg.

A Házon kívül riportereinek személyes élete sosem volt eddig a riportjaink témája, most azonban kivételt tettünk. Molnár Fruzsina saját magukon keresztül mutatja meg, milyen nehézségeket éltek át a sérült gyerekeket nevelő családok a Covid miatt, mit okoztak az elmaradt fejlesztő foglalkozások. Ahogy Fruzsi fogalmazott: náluk 10 év munkája ment rövid idő alatt a kukába.

Ami korábban könnyen ment, az most kínszenvedés. Hiába próbálkoztak a családok, otthon nem működtek a Covid miatt elmaradt fejlesztő foglalkozások. Szubjektív beszámoló az elmúlt másfél évről, a Házon kívül riporterétől.

Moskovics Judit már három éve jár rendszeresen Kelet-Magyarországra, Záhony környékére forgatni. Egy olyan vidékre, ami nagyon kevés figyelmet kap, talán azért, mert túl messze van mindentől. Pedig bőven van miről beszélni: az ukrán határ környéke a választások környékén a voksturizmustól hangos, ami nagyon is zavarja az ott élők egy részét. De azt sem szeretik, hogy a nem Magyarországon élő ukrán állampolgárok ilyen-olyan trükkökkel néha még több juttatást kapnak a magyar államtól, mint ők maguk. Hogy ez ne így legyen, az politikai akarat kérdése lenne, de most úgy tűnik, ez a Fidesznek igencsak kedvező gyakorlat. Hogy miért, ez is kiderül a riportból.

Ukrán kamunyugdíjasok Kelet-Magyarországon. Sose éltek és dolgoztak itt, de havonta jönnek a pénzért. Egy megbízott egyszerre sok ember nyugdíját is haza viszi. Megmutatjuk, hogyan kapcsolódik össze a nyugdíj és a választási turizmus. Házon kívül kedden a késő esti Híradó után!

Orbán Viktor milliárdos bányavállalkozó édesapjának hatvanpusztai birtoka már jópár éve téma a sajtóban, de csak az utóbbi időben kapott nagyobb figyelmet. Egyrészt talán azért, mert az építkezés látványos szakaszába lépett, másrészt mert most szivárogtak ki olyan képek és információk, amelyek megmutatják, milyen fényűző lehet majd az egykori majorság. A birtok körüli titkokról és Orbán Győző vállalkozásairól Simor Dániel készített riportot.

A fővárosi lóversenypálya mostani és egykori dolgozói a Lovi mellett élnek egy házban, sokan már évtizedek óta bérelnek itt lakást, kedvezményesen. Ám a tulajdonos, a Kincsem Nemzeti Kft. nemrég eladta az épületet, a bérlőkkel együtt, akik számára a hidegzuhany az volt, hogy az új tulaj sokszorosára emelte a bérleti díjat.

A hatvanpusztai birtok a levegőből. És a fényűző birtok a földről, építkezik a miniszterelnök édesapja. Látványosan fejlődik a milliárdos bányavállalkozó rejtélyes majorsága. Házon kívül kedden este a késő esti híradó után!

A balatoni turizmus fejlesztése a 19. század végén kezdődött, villasorok és strandok épültek, aztán az 1920-as évektől autóút és vasút a tó körül, és a Balaton a 30-as évekre tömegek számára vált elérhetővé. A tó környéke az utóbbi 10 évben rengeteget változott. Sok kormányközeli vállalkozó is úgy gondolta, hogy érdemes ide befektetni, hoteleket, kempingeket, kikötőket vettek, és a hatalmas építkezések alapvetően változtatják meg a környezetet. Boros Krisztina és Simor Dániel azért járták körül a Balatont, hogy megmutassák, hány helyen is vannak jelen a Balatonnál Fidesz-közeli vállalkozók, és a beruházásaik milyen következményekkel járnak.

Több beton, kevesebb természet – fideszes nyomulás a Balatonnál! Riportereink, Boros Kriszta és Simor Dániel körbeturistáskodták a tavat, és végignézték, hol melyik hotel, kemping vagy kikötő került kormányközeli üzletemberek kezébe, hol zárják le az eddig szabadon látogatható partszakaszokat, és kikhez mentek a milliárdos vissza nem térítendő állami támogatások.

Nem gyakori, hogy fideszesek mennek neki keményen egy fideszes javaslatnak. Most mégis ez történt az olcsón megvehető önkormányzati bérlakások tervével. Mert nem csak az ellenzék, hanem jó pár kormánypárti polgármester is kifejezetten rossznak tartotta az ötletet. De mi volt igazából a baj, ha olcsón lehetett volna tulajdonhoz jutni? Miért féltek az ellenzők a lakásmaffiától? És miért jártak volna nagyon jól kormányközeli bérlők?

Politikusok, vállalkozók, prostik és rosszfiúk. A Borkai-ügy eddig nem ismert részletei. A családjukat és a karrierjüket is féltették az addig nagyhatalmú emberek. Kivételes áron juthatnak értékes lakásokhoz a szerencsések. Kavarás az önkormányzati bérlakások körül. Fideszesek is fúrták a fideszes javaslatot.

Hiába végeznek valakin nemi átalakító műtétet ma Magyarországon, a papírjaiban a születési neme fog szerepelni. A kormánytöbbség ugyanis egy éve úgy módosította a törvényt, hogy a születési nemet a hivatalos iratokban nem lehet megváltoztatni. Nézzük, hogyan is volt ez korábban, és hogy van most.

A következő történet egy olyan problémával foglalkozik, ami személyesen nagyon keveseket érint. Olyan emberekével, akik rajtuk kívül álló okok miatt soha vagy sokáig nem lehetnek önmaguk, és emiatt folyamatosan titkolózniuk kell: ők azok, akik úgy érzik, hogy rossz testbe születtek. A most 39 éves szoftverfejlesztő, Árpád évtizedek óta küzd ezzel, és mostanra jutott el odáig, hogy belebolondul, ha nem lehet az, akinek valójában érzi magát. Moskovics Judit riportja.

Budapest déli részén a tervek szerint 540 milliárd forintból épülne fel a kínai Fudan Egyetem magyarországi bázisa. Ezt az összeget mi, adófizetők állnánk, és a tandíj alsó hangon 2 és félmillió forint lenne. A Fudan miatt kapna kisebb területet az ugyancsak ide tervezett Diákváros, ami magyar diákoknak biztosítana olcsó lakhatást. A kormány szerint nagy lehetőség a Fudan, az ellenzők viszont a kommunista Kína politikai és gazdasági nyomulásától is tartanak. Simor Dániel riportja.

Árpádból Lívia, egy 40 éves férfi átalakulása. Felnőtt fejjel döntött arról, hogy nővé operáltatja magát. A transznemű férfi kedden este a Házon kívülben elmeséli, miért lesz boldogabb a változtatástól.

A járvány áldozatait számolják és nyilvántartják, de sokkal kevesebb szó esik azokról, akik a hosszú ideje túlterhelt kórházi kapacitások miatt nem kapták meg a megfelelő ellátást. A következő riportban két család meséli el, hogyan kényszerültek ők ápolni súlyos beteg hozzátartozójukat, hogyan tanultak bele abba, amit normális esetben a kórházi szakszemélyzetnek kellett volna elvégeznie, és ez milyen fizikai és lelki terheket okozott nekik. Serdült Szilvia riportja.

Ami az államé, az tulajdonképpen a miénk, adófizetőké, csak éppen a választott vezetőink gazdálkodnak ezzel a vagyonnal. És nemrég a parlament úgy döntött, hogy elképesztő méretű vagyont ad át alapítványoknak, ingyen: ingatlanok sorát, részvényeket, és pénzt, ezer milliárdos nagyságrendben. Ezekben az alapítványokban pedig túlnyomórészt a mostani kormányhoz közeli emberek kerültek, akik akár életük végéig ott maradhatnak. Vagyonkimentés? Párhuzamos állam építése? Vagy épp egy hatalmas lehetőség a fejlődésre?

Amikor a család végzi el a munkát a kórház helyett. Súlyos állapotú embereket küldtek haza a járványra hivatkozva.

A Fertő-tóról először a vitorlásokat tiltották ki, utána a horgászokat, aztán a nyaralótulajdonosokat. Ők nemrég még egy feldolgozhatatlan hírt kaptak: a házukat, amelyekre sok pénzt költöttek, ahol a nyaraikat töltötték a saját költségükön le kell bontaniuk, ami akár több 10 millió forintjukba is kerülhet. A tóparton ugyanis hatalmas állami beruházás kezdődött. És bár a helyiek szerint is itt volt az ideje a fejlődésnek, de nem ilyen gigaberuházásra számítottak. Talán már soha nem látjuk olyannak a tavat, mint amikor nemrég ott jártunk.

A védettségi igazolvány ma sokaknak tulajdonképpen a szabadságot jelenti. Akik megkapták, azok bármit megtehetnek, akik nem, azok csak kívülről figyelhetik az újrainduló életet. Csakhogy van egy kis probléma! Mert sokan vannak, akiknek már meg kellett volna kapniuk, de még mindig nem jutottak hozzá. Például riporterünk, Molnár Fruzsina, aki végigforgatta, ahogy a kártyája keresésére indul, és hivatalról hivatalra jár, és közben olyanokkal is beszélt, akik hasonló cipőben járnak, mint ő.

Építkezik az állam: a saját házaikat, a saját pénzükön kénytelenek elbontani a lakók. Kitiltották a pecásokat, a vitorlázókat, aztán a nyaraló tulajdonosokat is. A Fertő-tónál már semmi sem lesz a régi. Gigaberuházás készül és milliárdokért dolgozik egy Mészáros cég.

Tavaly szeptember elején a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés sikerét emberéletekben lehet mérni, és az első csatát megnyerték. Aznap 621 áldozatnál tartottunk, most, 8 hónappal később 27 ezerrel többnél. És ahogy nőtt az elhunytak száma, a kormány egyre kevésbé beszélt erről a világviszonylatban is kiugró adatról. Talán ez az oka, hogy részvétnyilvánítást, az áldozatok felé tett gesztusokat nemigen láthattunk.

A hétfői adatok szerint Magyarországon eddig 27 908 áldozata van a koronavírusnak. A hivatalos tájékoztató oldalon csak száraz adatok vannak: egy sorszám, az elhunyt neme és kora, valamint hogy volt-e valamilyen alapbetegsége. Gabi, Zsuzsanna, Gabriella és Sena is ott vannak a listán: hogy kik voltak ők, milyen terveik és vágyaik voltak, hogyan éltek, mit szerettek, és mit szerettek bennük, erről a barátaik és a hozzátartozóik beszéltek.

Sena Kambodzsából menekült Magyarországra. Gabi egy saját és egy örökbefogadott gyereket nevelt. Zsuzsanna imádott kirándulni, Gabriella az elesetteknek segített. Ők is ott vannak a covid-áldozatok nyers számai mögött. Kik voltak és hogyan éltek? Házon kívül kedd este a késő esti híradó után! |

Máig hivatalosan 27.172 áldozata van Magyarországon a koronavírusnak. Ezek a nyers számok, holott minden adat mögött, ami kikerül a hivatalos koronavírus-oldalra, emberek vannak: idősek, fiatalok, betegek, egészségesek, akiknek voltak terveik, vágyaik, és akik minden bizonnyal tovább élhettek volna. A kormányzat keveset beszél az elhunytakról, és nemigen nyilvánítanak részvétet sem. Mi most arcot adunk néhány áldozatnak. Riportunkat május 4-én láthatják a Házon kívülben!

Majdnem 10 évvel ezelőtt a Fidesz-kormány és a fideszes vezetésű főváros adott pénzt a Szabolcs utcai hajléktalan-kórház és átmeneti szállás felújítására. A 600 millió forintból egy színvonalas és egyedülálló intézmény jött létre, ami sokáig senkit sem zavart. Nemrég azonban az épület tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő úgy döntött, hogy a kórháznak költöznie kell. Hogy miért, az egyelőre rejtély, a kormányzat nemigen adott rá ésszerű magyarázatot. Simor Dániel riportja.

Vannak köztük nagydarab kopaszok, törékeny nők, jól szervezett csapatok és magányos küzdők – Magyarországon több száz szervezet és magánember foglalkozik állatvédelemmel vagy tartja magát állatvédőnek. Van egy részük, akik semmitől sem riadnak vissza, mások pedig nem csak az állatkínzókat, hanem a riválisaikat is legalább annyira utálják – sokan őket tartják a hangos kisebbségnek. A vitáik részben a pénzről és a népszerűségről szólnak. Serdült Szilvia és Molnár Fruzsina riportja, amelyben megrázó felvételeket is láthatnak.

Radikális állatvédők az állatkínzók ellen. És állatvédők egymás ellen. Pénzért és népszerűségért is megy a harc a számtalan szervezet között. Házon kívül kedden este, A mi kis falunk után.

Krisztina egy elegáns pesti cukrászdában dolgozott egy évvel ezelőttig. Akkor elvesztette a munkáját, és az összes állami segítség, amit kapott, havi 22.800 forint volt. Majd térdműtétje volt, aztán daganatot diagnosztizáltak nála, így próbál valahogy boldogulni. Családok százezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe anyagilag a járvány egy éve alatt. Néhányukkal találkoztunk, hogy elmeséljék, hogyan próbálnak túlélni.