Ami az államé, az tulajdonképpen a miénk, adófizetőké, csak éppen a választott vezetőink gazdálkodnak ezzel a vagyonnal. És nemrég a parlament úgy döntött, hogy elképesztő méretű vagyont ad át alapítványoknak, ingyen: ingatlanok sorát, részvényeket, és pénzt, ezer milliárdos nagyságrendben. Ezekben az alapítványokban pedig túlnyomórészt a mostani kormányhoz közeli emberek kerültek, akik akár életük végéig ott maradhatnak. Vagyonkimentés? Párhuzamos állam építése? Vagy épp egy hatalmas lehetőség a fejlődésre?

Amikor a család végzi el a munkát a kórház helyett. Súlyos állapotú embereket küldtek haza a járványra hivatkozva.

A Fertő-tóról először a vitorlásokat tiltották ki, utána a horgászokat, aztán a nyaralótulajdonosokat. Ők nemrég még egy feldolgozhatatlan hírt kaptak: a házukat, amelyekre sok pénzt költöttek, ahol a nyaraikat töltötték a saját költségükön le kell bontaniuk, ami akár több 10 millió forintjukba is kerülhet. A tóparton ugyanis hatalmas állami beruházás kezdődött. És bár a helyiek szerint is itt volt az ideje a fejlődésnek, de nem ilyen gigaberuházásra számítottak. Talán már soha nem látjuk olyannak a tavat, mint amikor nemrég ott jártunk.

A védettségi igazolvány ma sokaknak tulajdonképpen a szabadságot jelenti. Akik megkapták, azok bármit megtehetnek, akik nem, azok csak kívülről figyelhetik az újrainduló életet. Csakhogy van egy kis probléma! Mert sokan vannak, akiknek már meg kellett volna kapniuk, de még mindig nem jutottak hozzá. Például riporterünk, Molnár Fruzsina, aki végigforgatta, ahogy a kártyája keresésére indul, és hivatalról hivatalra jár, és közben olyanokkal is beszélt, akik hasonló cipőben járnak, mint ő.

Építkezik az állam: a saját házaikat, a saját pénzükön kénytelenek elbontani a lakók. Kitiltották a pecásokat, a vitorlázókat, aztán a nyaraló tulajdonosokat is. A Fertő-tónál már semmi sem lesz a régi. Gigaberuházás készül és milliárdokért dolgozik egy Mészáros cég.

Tavaly szeptember elején a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés sikerét emberéletekben lehet mérni, és az első csatát megnyerték. Aznap 621 áldozatnál tartottunk, most, 8 hónappal később 27 ezerrel többnél. És ahogy nőtt az elhunytak száma, a kormány egyre kevésbé beszélt erről a világviszonylatban is kiugró adatról. Talán ez az oka, hogy részvétnyilvánítást, az áldozatok felé tett gesztusokat nemigen láthattunk.

A hétfői adatok szerint Magyarországon eddig 27 908 áldozata van a koronavírusnak. A hivatalos tájékoztató oldalon csak száraz adatok vannak: egy sorszám, az elhunyt neme és kora, valamint hogy volt-e valamilyen alapbetegsége. Gabi, Zsuzsanna, Gabriella és Sena is ott vannak a listán: hogy kik voltak ők, milyen terveik és vágyaik voltak, hogyan éltek, mit szerettek, és mit szerettek bennük, erről a barátaik és a hozzátartozóik beszéltek.

Sena Kambodzsából menekült Magyarországra. Gabi egy saját és egy örökbefogadott gyereket nevelt. Zsuzsanna imádott kirándulni, Gabriella az elesetteknek segített. Ők is ott vannak a covid-áldozatok nyers számai mögött. Kik voltak és hogyan éltek? Házon kívül kedd este a késő esti híradó után! |

Máig hivatalosan 27.172 áldozata van Magyarországon a koronavírusnak. Ezek a nyers számok, holott minden adat mögött, ami kikerül a hivatalos koronavírus-oldalra, emberek vannak: idősek, fiatalok, betegek, egészségesek, akiknek voltak terveik, vágyaik, és akik minden bizonnyal tovább élhettek volna. A kormányzat keveset beszél az elhunytakról, és nemigen nyilvánítanak részvétet sem. Mi most arcot adunk néhány áldozatnak. Riportunkat május 4-én láthatják a Házon kívülben!

Majdnem 10 évvel ezelőtt a Fidesz-kormány és a fideszes vezetésű főváros adott pénzt a Szabolcs utcai hajléktalan-kórház és átmeneti szállás felújítására. A 600 millió forintból egy színvonalas és egyedülálló intézmény jött létre, ami sokáig senkit sem zavart. Nemrég azonban az épület tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő úgy döntött, hogy a kórháznak költöznie kell. Hogy miért, az egyelőre rejtély, a kormányzat nemigen adott rá ésszerű magyarázatot. Simor Dániel riportja.

Vannak köztük nagydarab kopaszok, törékeny nők, jól szervezett csapatok és magányos küzdők – Magyarországon több száz szervezet és magánember foglalkozik állatvédelemmel vagy tartja magát állatvédőnek. Van egy részük, akik semmitől sem riadnak vissza, mások pedig nem csak az állatkínzókat, hanem a riválisaikat is legalább annyira utálják – sokan őket tartják a hangos kisebbségnek. A vitáik részben a pénzről és a népszerűségről szólnak. Serdült Szilvia és Molnár Fruzsina riportja, amelyben megrázó felvételeket is láthatnak.

Radikális állatvédők az állatkínzók ellen. És állatvédők egymás ellen. Pénzért és népszerűségért is megy a harc a számtalan szervezet között. Házon kívül kedden este, A mi kis falunk után.

Krisztina egy elegáns pesti cukrászdában dolgozott egy évvel ezelőttig. Akkor elvesztette a munkáját, és az összes állami segítség, amit kapott, havi 22.800 forint volt. Majd térdműtétje volt, aztán daganatot diagnosztizáltak nála, így próbál valahogy boldogulni. Családok százezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe anyagilag a járvány egy éve alatt. Néhányukkal találkoztunk, hogy elmeséljék, hogyan próbálnak túlélni.

Ember legyen a talpán, aki egyszerűen tud most döntést hozni arról, hogy engedje-e gyerekét iskolába, és ha valaki engedi is, egyáltalán nem biztos, hogy könnyű szívvel teszi. De nem csak a szülőknek, hanem a nemrég beoltott tanároknak is lehet miért aggódniuk. Ennek ellenére hétfőn elindult a suli az alsósoknak, úgy, hogy sok szülő fenyegetve érzi magát az iskolák által, épp akkor, amikor egyáltalán nem megnyugtatóak a járványadatok. Moskovics Judit riportja.

Cukrász volt, elvesztette a munkáját, havi 22 800 forintot kapott. Vásározásból élt a család, egy éve nincsen bevételük. Vendéglátósok voltak, egy időre minden jövedelmük megszűnt. Hogyan lehet túlélni a legnehezebb időszakot minimális pénzből, állami segítség nélkül? | Iskolanyitási dilemmák: menni vagy nem menni? Mit tehetnek a szülők és az iskolák?

Balmazújvárosban a helyzet egy szempontból változatlan. Két éve már jártunk ott, hogy megkérdezzük, a hivatali vesztegetés miatt jogerősen börtönre ítélt volt polgármester vajon hogyhogy nem vonult még börtönbe. Most ugyanezért mentünk vissza a városba, mert Veres Margit azóta is szabadon jön-megy, dolgozik egy önkormányzati cégnél, látják a Fidesz-irodánál, mint ha mi sem történt volna. Simor Dániel riportja.

Hiába nehéz mostanság utazni, a kormányközelinek tartott luxus magánrepülő jóformán meg se áll. Ez az, amin korábban már Orbán Viktor is repült meccsre, de Mészáros Lőrinc is előszeretettel használja. És milliárdos értékű luxusjachton is fotóztak már le minisztert és kormányközeli üzletembereket. Ahogy közelednek a választások, az ellenzéki pártok úgy hozzák egyre gyakrabban szóba a kormányzati urizálást, vagyis a luxus életmódot.

Reggel felkel, elmegy dolgozni, ahol olt, szervez, adminisztrál, folyamatosan telefonál, táblázatokat tölt és színez ki, látástól vakulásig dolgozik, de sose ér a végére, és mindig többnek tűnik a feladat, mint ami egy munkanapba belefér. Így telnek a napjai az utóbbi időben a 71 éves Dr. Fodor Ferenc háziorvosnak, sok más kollégájához hasonlóan. Ha bosszankodtak volna, hogy miért nehéz elérni a háziorvosokat mostanság, megmutatjuk, miért.

Olt, szervez, telefonál, adminisztrál és persze gyógyít is. Egy 71 éves háziorvos mindennapjai a járvány idején.

Azt, hogy most, a harmadik hullám csúcsán szükség van minden egészségügyi dolgozóra, senki sem vitatja. Ahogy azt sem, hogy akik dolgoznak, azok emberfeletti terhelésnek vannak kitéve. Ennek ellenére márciusban sok ezerrel csökkent a számuk: azok távoztak, akik nem tudták elfogadni a számukra részben előnyös, részben hátrányos új egészségügyi jogviszonyt. Molnár Fruzsina olyanokkal találkozott, akik nem maradtak: fájdalmas döntést hoztak, de azt mondták, nem volt más választásuk.

Biztos emlékeznek a 9 évvel ezelőtti vitára, hogy meg lehet-e élni az akkor közmunkás bérből, vagyis havi 47 ezer forintból. A fideszesek szerint meg lehetett, mi pedig még 2012-ben megmutattuk, mire elég ez. 2015-ben pedig egy olyan családdal találkoztunk, akik a Blaha Lujza téren álltak sorba a karácsonyi ételosztáson. Serdült Szilvia most visszament mindkét családhoz, hogy megnézze, a sorsuk igazolja-e azt, amit kormányzat állít, hogy a magyarok többsége jobban él, mint korábban.

9 éve havi 47 ezer forintból éltek. Most újra elmentünk hozzájuk, hogy elmeséljék, hogyan boldogulnak. Két nélkülöző család élettörténete, mi változott az évek alatt?

Egy kísértetkastélyszerű épület áll Budapest egyik legjobb környékén. A 2007-ben bezárt OPNI-ról, vagyis a Lipótmezőről van szó, ami már rég nem működik pszichiátriaként. A szomszédban egy nagy, ősfás kissé elhanyagolt telken még mindig él néhány család. Sokan évtizedek óta. Nemrég viszont nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert az állami Nemzeti Vagyonkezelő ki akarja lakoltatni őket. Hogy pontosan miért, azt hivatalosan nem tudják, mint ahogy azt sem, hogy ha menniük kellene, hová mehetnének.

Kósa Lajos a fidesz egyik emblematikus politikusa már a rendszerváltás óta. Volt nagyon népszerű polgármester, frakcióvezető, miniszter, és még sorolhatnánk. De azt is sorolhatnánk, hogy hányszor kényszerült magyarázkodásra a pénzügyei miatt. A legnagyobb vihart az állítólagos csengeri örökösnő ügye kavarta, ahol még maga Kósa is bevallotta, hogy csúnyán átverték egy felfoghatatlanul hatalmas összeg ígéretével. Egy olyan politikust, aki 30 éve fontosabbnál fontosabb pozíciókat tölt be.

Egy vezető politikus, akit elvakítottak a milliárdok. Egy vezető politikus, akit az orránál fogva vezettek. Egy vezető politikus, aki gyakran magyarázkodik a pénzügyei miatt. Mesés örökség, disznótelep, luxuslakás, motor, az ősfideszes Kósa Lajos ügyei és pénzügyei.

A következő riportból megtudhatják, hogyan kezeli a katolikus egyház itthon és a világban az Attiláéhoz hasonló zaklatási ügyeket. Itthon még mindig a hallgatás mellett döntenek az egyházi vezetők, kockáztatva híveik elfordulását. Egy teológus, a zaklató pap gyermekkori barátja és egy plébániai kormányzó beszél a csend okáról. 

A most 35 éves Pető Attilát tizenéves korában molesztálta egy pap, akit rajongásig szeretett. 15 évesen tett először bejelentést a katolikus egyháznál, de ahelyett, hogy segítséget kapott volna, sokáig nem foglalkoztak a panaszával, sőt később rá hívtak rendőrt és ellene indítottak pert.

Gyerekmolesztálás a katolikus egyházban. Végül papok hívtak rendőrt a pap áldozatára. Már 15 évesen szólt, hogy mit tettek vele, de mindenhol falakba ütközött. Attila a hozzá hasonlókat akarta megmenteni az atyától.

A múlt héten azt mutattuk be, hogyan lett egy picike cégből és egy picike weboldalból Magyarország legmeghatározóbb hírportálja. Az indexesek ezt az első körülbelül 10 évet tartották a szerkesztőség békés időszakának. Mert ami utána következett, azt az újságírók már úgy élték meg, hogy a tulajdonosokon keresztül a politika egyre jobban megpróbál beleavatkozni a munkájukba. Ahogy egyikük mondta, strómanok és oligarchák kezébe került az Index, és innen tulajdonképpen egyenes út vezetett odáig, hogy tavaly nyáron felálljon a függetlenségét féltő szerkesztőség teljes egésze.

A békeidők vége, amikor a politika igazán rászállt az Indexre. Kormányközeli üzletemberek adták-vették a céget egészen a tömeges felmondásig. Az Index-sztori második része a Házon kívülben!

Ma csak egyetlen témával foglalkozunk: a legmeghatározóbb magyar hírportál, az Index történetét mutatjuk be.  A 90-es évek közepe felé, amikor az internet még kevesek szórakozása volt, és csak nyomokban hasonlított arra, mint ami ma ömlik ránk, néhányan úttörő vállalkozásba kezdtek: előbb CD-Romon, aztán a neten kezdtek tartalmat szolgáltatni. Az 1999-ben létrejött Index ezekre az emberekre és ezekre az alapokra épült, és lépésről lépésre Magyarország nagy és meghatározó hírportáljává vált, ami megújította az újságírást, amit dúsgazdag emberek és cégek adtak-vettek, és amire persze rászállt a politika is. Most az Index történetének első részét látják. Az Index történetéről készült filmünk második részét, ami a politikai befolyásszerzési kísérletekről szól, jövő kedden láthatják!

Egy megkerülhetetlen hírportál története. Hogyan lett egy picike cégből az egyik legnagyobb magyar híroldal? Az Index története két részben, ahogy a legfontosabb szereplők látták. Az Index sztori első része a Házon kívülben, kedden este.

Múlt héten több mint 100 magyarországi cég állt bele A család az család-kampányba. Szerintük a család nem csak az, ami apából, anyából és gyerekekből áll, hanem nagyon is sokféle lehet. Olyan is, ahogyan Andris nevelkedik, akinek két apukája van. Márton és Ádám egy mozgalom arcai lettek, akik valamennyire bepillantást engednek az életükbe, higgadtan érvelnek és vitatkoznak. Arról beszélnek, hogy a család nem csak olyan lehet, amilyennek a kormányzat láttatni szeretné, és amilyennek a Fidesz alaptörvénybe foglalta.

2017 végén tulajdonképpen véletlenül találkozott egy dakkai kórházban egy magyar orvoscsoport a fejüknél összenőtt sziámi ikrek családjával. Hogy aztán később egy nagyon nehéz és nagyon ritka műtétet hajtottak végre rajtuk, ráadásul sikerrel, azt már tudjuk. Az viszont egyelőre érthetetlennek tűnik, hogy nemrég mi miatt estek a nyilvánosság előtt is egymásnak az orvoscsoport tagjai, hogy jöhet ehhez Szász János filmrendező, vagy mi lehet a Bangladesben az operáció alatt készült felvételeken. Az ügy két fontos szereplője, Dr. Pataki Gergely és Szász János is exkluzív interjút adott.

Vasárnap éjfélkor eltűnt az éterből egy nem nagy, de régóta küszködő kormányfüggetlen rádió, a Klubrádió. Ott voltunk az utolsó perceikben, amelyek idegességgel, dühvel és szomorúsággal teltek, mert sokkal nehezebb helyzetben vannak most, hogy már csak az interneten tudnak sugározni. A rádiós piacon már alig maradt olyan adó, amely a kormányzattól függetlenül működik, aki nem mélyedt el benne, nem is gondolná, hány rádió függ így vagy úgy a hatalomtól.

Egy saját otthon hatalmas lehetőség, főleg azoknak, akik előtte az utcán vagy nagyon nehéz körülmények között éltek. Olyan hajléktalanok kapták meg ezt a lehetőséget a fővárostól, akiknek van rendszeres jövedelmük, vannak megtakarításaik, és nyertek a pályázaton: Molnár Fruzsina többükkel is találkozott, és megmutatja azt is, hogy egy fideszes kerületben mindent megtesznek azért, hogy hasonló helyzetű családok semmiképp se juthassanak új otthonhoz.

A Hétköznapi Csalódások nevű pécsi punkzenekar minden bizonnyal még sose szerepelt annyit a sajtóban, mint az utóbbi pár hétben. Ők is ott voltak egy úgynevezett raktárkoncerten, amit az állam szervezett, hogy segítsen a járvány miatt fellépés nélkül maradt zenészeken. De mivel az énekes pólója és a szövegeik egy része nem igazán volt kormánybarát, mondhatni, cenzúrázták őket.

A kormányzati megszólalások alapján mi sem egyszerűbb, mint az oltási regisztráció. Még annak is, aki nem használ internetet. Aztán ha ez megvan, már csak meg kell várni, hogy behívják az embert, és megkapja a vakcinát. Ha akarja. De vajon tényleg ennyire egyszerűen működnek-e a dolgok valójában? Simor Dániel egy borsodi kistelepülésen forgatott, ahol sokféle dilemmáról meséltek neki a helyiek a regisztrációval és az oltással kapcsolatban is.

Úgy tűnik, a vendéglátásban dolgozók mostanra kezdik elveszíteni a türelmüket, mert sokuknak lassan egy éve alig-alig vannak bevételeik, és a kapott vagy ígért állami segítség egyáltalán nem oldja meg a helyzetüket. Vasárnap néhányan egy tüntetésen öntötték ki a dühüket, hétfőn pedig a tiltás ellenére nyitni akartak, de a miniszterelnök, mondhatni, megfenyegette őket. Éttermessel, kocsmárossal és vendéglátós zenésszel is találkoztunk, akik szinte reménytelennek látják a helyzetüket. 

Lesz út, amit jó ideig nem fejeznek be, lesznek intézmények, amiket be fognak zárni, és már vannak is helyek, ahonnan el kellett bocsátani embereket. A kormány a járványra hivatkozva alaposan megnyirbálta az önkormányzatok költségvetését, de eléggé úgy tűnik, hogy a megszorítások jobban érintik majd az ellenzéki vezetésű településeket, amelyek közül van olyan, amelyik már a csődre is felkészült. Utána jártunk, hogy mi vár idén az önkormányzatokra, és persze mi vár ránk.

Bezárhat a strand. Nem fejezik be az utat. Bajban az önkormányzatok az elvonások miatt és pont az ellenzéki városok járnak rosszul.

22 éve jött létre, és egy pici cégből lett Magyarország megkerülhetetlen hírportálja. A Házon kívül stábja két részben dolgozta fel az index.hu történetét: az indexesek új stílust hoztak az újságírásba és a videózásba, büszkék voltak a függetlenségükre, volt, hogy majdnem csődbe mentek, végül strómanok és oligarchák adták-vették a portált működtető céget, majd tavaly nyáron a teljes szerkesztőség felmondott, és létrehozta a telexet. Az Index-sztori első részét jövő kedden láthatjátok a Házon kívülben!

Hat évvel ezelőtt volt az úgynevezett kitiltási botrány: akkor derült ki, hogy az Egyesült Államok korrupciós vádak miatt több magyar kormánytisztviselőt sem enged be a területére. Az ügy leginkább a színfalak mögött zajlott, de jelezte, hogy valami nincs rendben a magyar-amerikai kapcsolatokban. A Trump-kormányzat alatt jobb lett a két ország viszonya, kevesebb volt a kritika, de most újra olyanok kerültek pozícióba az Amerikai Egyesült Államokban, akik nem nagy barátai az Orbán-kormánynak.

Nem csak a színművészetit, hanem más egyetemeket sem kerül el az átalakítási szándék. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy több nagy egyetem is alapítványi formában működjön. Van már ilyenre példa, és ahol átalakult a rendszer, ott egyből megjelentek vezető fideszes politikusok, akik legfeljebb lemondhatnak, ha akarnak, de leváltani soha többé nem lehet őket. A diákok és a tanárok egy része, ahogy az SZFE esetében, az egyetemük függetlenségét félti.

Szeptemberben kezdték a tiltakozást a színház és filmművészeti egyetem hallgatói, és nagyjából mostanra derült ki, hogy a kitartásuk és a látványos akcióik ellenére sem érték el azt, amit szerettek volna. Apró lépésekben darálta le az egyetem új vezetése és a kormányzat az ellenállást, és mostanra teljesült nagyjából Vidnyánszky Attiláék szándéka, hogy semmi se maradjon olyan az színművészetin, mint volt.

Elvették a jegyeiket, elvették az épületeiket. Rezsimváltás a színművészetin, apránként darálta le a kormányzat a tiltakozást. Szijjártó számonkért, Orbán Trumpra tett. Trump alatt nem volt kitiltási botrány, sem súlyos kritikák. Varható most változás?

A hatalmas dunaújvárosi vasmű, a Dunaferr munkásai egyre dühösebbek: nyár óta nem úgy kapják a fizetésüket, ahogy járna nekik. És a cég körül egyre nagyobb a zavar: a tulajdonosok nem állnak szóba egymással, egyikük börtönbe került, megy a pereskedés, a szakszervezeti vezetőket pedig kitiltották a gyárból, majd ki is rúgták a Dunaferrtől. Simor Dániel riportja. 

Boldog István nem tartozott az országosan ismert fideszes képviselők közé, de amióta büntetőeljárás folyik ellene, egész biztosan megnőtt az ismertsége. 2012-ben egy önkormányzati szövetségtől arany pecsétgyűrűt kapott lelkiismeretes munkájáért, de erről a munkáról a rendőröknek, az ügyészeknek, és egykori kollégáinak nagyon más a véleménye. Önkény, megfélemlítés, lehallgatás, előre kiosztott közbeszerzések - erről is meséltek Boros Krisztinának.

Egy hetedik kerületi épület egészen elképesztő a története: 1836-ban itt találták fel a magyar kártyát, de volt kupleráj is, ahol Ady és Jókai is megfordult. A házban aztán a sokszoros kenuvilágbajnok Wichmann Tamás üzemeltetett legendás kocsmát, még jóval azelőtt, hogy létrejött volna a bulinegyed. Most ez a hely is veszélybe került, csakúgy, mint Budán a 18. század végén alapított Márványmenyasszony nevű étterem. Moskovics Judit riportja.

Zűrök a Dunaferrnél, több ezer ember megélhetése került veszélybe. Hordának nevezett szakszervezetisek, kitiltott tisztségviselők. Alig jönnek a fizetések az egykor szebb napokat látott cégnél.