2026. október 22. 17:00
Október utolsó vasárnapján újra eljön a pillanat, amikor egy órával többet alhatunk. Első hallásra ez szuper hírnek tűnik, igaz? A valóságban viszont a szervezetünk messze nem örül annyira ennek a plusz hatvan percnek, mint amennyire a vasárnap reggeli lustálkodás közben hisszük. Bár a tavaszi átállást szoktuk az igazi mumusnak tekinteni, az őszi visszaállítás valójában sokkal mélyebb és tartósabb nyomot hagy a biológiai óránkban, mint azt a többség gondolná.
Az emberi szervezet működését egy rendkívül precíz, belső biológiai óra – az úgynevezett cirkadián ritmus – szabályozza. Ez a belső rendszer irányítja a hormontermelést, a vérnyomást, a testhőmérsékletet, a sejtek regenerációját és az éhségérzetet is. A szabályozás legfontosabb külső jele a természetes fény. Amikor vasárnap hajnalban önkényesen átállítjuk az órákat, a belső ritmusunk nem frissül azonnal egy gombnyomásra. Az agyunkban található irányítóközpont továbbra is a megszokott ütemterv szerint működne, ám a külső környezet hirtelen megváltozik. Az este egy órával korábban sötétedik be, míg reggel korábban világosodik – ez a hirtelen fényeltolódás pedig összezavarja a melatonin (a alvási hormon) és a kortizol (a stresszhormon) természetes egyensúlyát.
Miért károsabb az őszi óraátállítás?
Sokan legyintenek: „Ugyan már, egy órával többet aludni még jó is!” A kutatások és a statisztikák viszont egészen más képet mutatnak. A szervezetünknek napokra, sőt egyes esetekben hetekre van szüksége ahhoz, hogy teljesen alkalmazkodjon az új időszámításhoz.
- Alvászavarok és krónikus fáradtság: A plusz egy óra ellenére az emberek többsége rosszabbul alszik az átállítás utáni napokban. Korábban ébredünk, éjszaka többször felriadunk, és a mélyalvási fázisok hossza is lecsökken.
- Figyelemzavar és balesetveszély: Az átállást követő héten megugrik a közlekedési balesetek és a munkahelyi figyelmetlenségből eredő hibák száma. A megborult alvásciklus lassítja a reakcióidőt és rontja a koncentrációt.
- Hangulatingadozások és szezonális depresszió: Az őszi óraátállítás egybeesik a nappalok drasztikus rövidülésével. Mivel délután sokkal korábban sötétedik, a legtöbb ember úgy fejezi be a munkát, hogy már nem találkozik természetes napfénnyel. Ez drasztikusan csökkenti a szerotoninszintet, ami lehangoltsághoz, fásultsághoz és úgynevezett téli depresszióhoz vezethet.
- Szív- és érrendszeri terhelés: Bár a tavaszi átállításkor tapasztalható infarktusszám-növekedés ismertebb, a vérnyomás hirtelen ingadozása és a stresszhormonok egyensúlyhiánya az őszi hetekben is jelentős megpróbáltatást jelent a veszélyeztetett csoportok számára.
Mit tehetünk a zökkenőmentes átállásért?
Szerencsére nem kell tehetetlenül várnunk, míg a testünk kiheveri a sokkot. Néhány egyszerű trükkel segíthetünk a belső óránknak:
- Sétáljunk a reggeli napfényben: Reggelizés után vagy munkába menet töltsünk legalább 15-20 percet a szabadban. A természetes reggeli fény segít leállítani a melatonintermelést és jelzi a biológiai óránknak a nap kezdetét.
- Kerüljük a kései képernyőzést: Az okostelefonok és tévék kék fénye tovább zavarja az amúgy is felborult melatoninszintet. Lefekvés előtt legalább egy órával tegyük félre a kütyüket és inkább olvassunk.
- Fokozatos eltolás: Ha tehetjük, a váltás előtti napokban már 15-20 perccel toljuk el az étkezések és a lefekvés időpontját, így a szervezet nem egyetlen lépésben éli meg a hirtelen váltást.
Fotó: Pexels