2026. február 28. 8:30
Vajon tényleg csak rajtunk múlik, meddig élünk? Évtizedeken át azt hallottuk: az egészséges táplálkozás, a mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés a kulcs a hosszú élethez. Most azonban egy friss kutatás alapjaiban rengeti meg ezt a képet – és azt sugallja, hogy a válasz nagyobb részben a DNS-ünkben rejlik.
A számok, amelyek mindent átírnak
Egy nemzetközi kutatócsoport az izraeli Weizmann Institute of Science vezetésével újraelemezte több korábbi ikervizsgálat adatait. Az eredmény meglepő: az emberi élettartam körülbelül 55 százalékban genetikai tényezőktől függ.
Ez több mint kétszerese annak, amit korábban gondoltunk. A tudományos konszenzus ugyanis eddig legfeljebb 20–25 százalékra becsülte az öröklött tényezők szerepét a hosszú életben.
Hol csúszott hiba a számításba?
A kutatók szerint a korábbi vizsgálatok egy fontos tényezőt alulértékeltek: az úgynevezett külső halálozási okokat. Ide tartoznak a balesetek, fertőzések, környezeti ártalmak vagy az erőszakos halálesetek.
Amikor ezeket nem vették megfelelően figyelembe, a statisztikák túlbecsülték az életmód szerepét, és alábecsülték a gének hatását. Az új matematikai modell – amely nagy testvérkohorszok adatait elemezte Dániából, Svédországból és az Egyesült Államokból – már ezt a tényezőt is beépítette az egyenletbe.
Olyan idős leszel, mint a szüleid?
A dán öregedéskutató, Morten Scheibye-Knudsen a Deutsche Welle-nek úgy fogalmazott:
Az, hogy meddig élünk, nagyban függ attól, hogy a szüleink meddig éltek.
Szerinte a tudomány eddig kissé „elzárkózott” a gének jelentőségének elismerésétől. Ez az új eredmény nem radikális fordulat, de határozott iránykorrekció.
Akkor mindegy, hogyan élünk?
Korántsem.
A kutatás vezetője, Ben Shenhar hangsúlyozza: még mindig közel 50 százalékban rajtunk múlik, hogyan alakul az életünk hossza. Sőt, a szakértők szerint az életmód akár 20 év különbséget is jelenthet – függetlenül attól, milyen genetikai csomagot kaptunk.
A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a minőségi alvás, az erős társas kapcsolatok és a káros szerek kerülése továbbra is kulcsfontosságú. Nemcsak a hosszú élethez, hanem az egészségben eltöltött évek számának növeléséhez is.
A jövő a hosszú élet génjeiben rejlik?
A felismerés, hogy létezhetnek olyan genetikai mintázatok, amelyek védelmet nyújtanak súlyos betegségekkel szemben, új távlatokat nyit az orvostudomány számára. Az úgynevezett longevity-gének kutatása segíthet abban, hogy a jövőben célzottabban előzzük meg vagy kezeljük az életkorral összefüggő betegségeket.
A nagy kérdés tehát már nem az, hogy a génjeink vagy az életmódunk számít-e jobban – hanem az, hogyan tudjuk a kettőt együtt a lehető legjobban kihasználni.
Fotó: Pexels
Ez is érdekelhet
- Mit árul el rólad a kedvenc sportod? Többet, mint gondolnád
- 20 milliós befektetést kér a Kék Zóna Projekt a hosszú élet hazai meghonosítására