A tudomány szerint nem a körülményeid döntik el, mennyire vagy boldog. Mutatjuk, mi számít igazán.

Németh Zsófi szerencsés genetikát örökölt, így az önelfogadás terén nem kell akkora harcokat megvívnia, de benne is erősen ott dolgozik a megfelelési kényszer.

Egy átfogó kutatás szerint a férfiaknak és nőknek eltérő étrend segíthet tovább élni – mutatjuk a részleteket.

Miért szeretünk bele valakibe? Biológia, pszichológia és kémia – így működik a vonzalom a tudomány szerint.

Tudd meg, mi segít az allergiás tünetek ellen! Szakértői tippek tüsszögés, orrfolyás és viszkető szemek esetére.

Felnőttként is szenvedhetünk ADHD-tól, ami sok esetben diagnosztizálatlan marad. Ismerje meg a terápia hatékonyságát és a szakértők ajánlásait!

Egy friss kutatás szerint az élettartam 55%-ban genetikai eredetű. Több múlik a DNS-ünkön, mint korábban gondoltuk.

Egy svéd kutatás szerint az AI-val támogatott szűrés ötödével több emlőrákot azonosított, mint a hagyományos eljárás.

Háziállatok klónozása lehet a dúsgazdagok új őrülete?  A rémfarkast felélesztő tudósok pedig már a mamut és a dodó genetikai újraalkotásán dolgoznak.

Fogászati tévhit: nem a gének okozzák a szuvasodást! Így kerülheted el a lyukas fogakat egyszerű szokásokkal.

Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór korai szakaszában aktívabb, társasabb lehet az ember. Tudj meg többet a meglepő összefüggésekről!

Liger kölyök született egy román állatkertben, és gondozói nevelik a különleges hibridet, miután anyja nem foglalkozott vele.

Tudjuk, miben haltak meg a felmenőink? És miben betegedtek meg életük során? Az Egészségtérkép egy olyan innovatív eszköz, amely segít feltérképezni a családi kockázatokat, a genetikai hajlamokat, és tudatosabb egészségmegőrzést tesz lehetővé. Dr. Mosolygó Éva háziorvos szerint az eszköz évekkel hosszabbíthatja meg az életet – ráadásul nemcsak saját egészségünket, hanem gyermekeinkét is védhetjük vele. A Reggeliben beszélt először nyilvánosan erről a lehetséges egészségügyi örökségről.

Sokan azt hisszük, ha keveset alszunk vagy gyakran ébredünk fáradtan, biztosan alvászavar áll a háttérben. Pedig lehet, hogy genetikai okok miatt van szükségünk kevesebb alvásra – mondja G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. Mindenre hatással vannak a gének: egészségi állapotunkat, alvásminőségünket és azt is meghatározzák, mennyi alvásra van szükségünk. A szakértő arra is figyelmeztet: ha túl gyakran ébresztjük fel magunkat a mélyalvás fázisából, az az agynak olyan, mint egy kisebb sokk. A 7–9 óra alvás nem luxus, hanem szükséglet – és ha valaki rendszeresen visszaél az alvással, annál idővel zavarok is jelentkezhetnek.

Megszülettek az első óriásfarkasok – génszerkesztéssel alkották meg őket a tudósok. A Reggeli vendége, Dr. Sándor Sára molekuláris genetikus, biológus, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa elmondta: korábban még nem történt olyan, hogy a tudósok többszörösen szerkesztett genomot hozzanak létre. Őslénytani szempontból tehát nem az eredeti óriásfarkast élesztették újjá, hanem egy szürkefarkast módosítottak úgy, hogy az hasonlítson az egykori óriásfarkasra – tette hozzá a szakember. Hogy ez a technológia segíthet-e a kihalóban lévő fajok megmentésében, az kiderül a videóból.

Számos tényező segíthet a hosszú élettartam javításában és abban, hogy valaki hosszú és egészséges életet éljen. A Reggeli vendége a témában Vellai Tibor, az ELTE TTK egyetemi tanára, a HUN-REN-ELTE Genetikai Kutatócsoportjának vezetője volt. 

Nincs olyan étrend, ami mindenkinek egyaránt hatásos, viszont bizonyos mintákat követve nemcsak az élettartam, hanem az egészségben töltött évek száma is növelhető. A genetika is számít, de az alapadottságok ellensúlyozhatók a megfelelő táplálkozással és az egészségtudatos életmóddal.

Sokkal kevésbé befolyásolja a genetika a várható élettartamunkat, mint hinnénk. Ha igazán hosszú ideig akarunk élni, akkor az életstílusunkon kell változtatnunk – mutatjuk, hogyan.

Ha hosszú és boldog életet szeretne, akkor érdemes észben tartani ezeket a szabályokat. 

Az intelligenciáról és az IQ-tesztekről rengeteg tévhit kering. A magas IQ-val rendelkezők általában műveltebbek az átlagosnál, ez azonban önmagában senkit sem tesz bölcsebbé, megfontoltabbá, nem lesznek jobbak tőle a szociális készségeink sem. Noha az intelligencia örökölhető, a genetika mellett a környezeti hatások legalább annyira befolyásolják, hogy felnőttkorukra mennyire lesznek intelligensek a gyerekek. Dr. Kovács Katalint, a Mensa HungarIQa egyesület elnökét kérdeztük az IQ-tesztekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről.

Az utóbbi években nagyot léptek előre a kutatók az öregedés okainak megértésében, és olyan diagnosztikai módszerek felállításában, amelyek segítségével akár vissza is fordíthatók azok a folyamatok, amelyek az öregkori életminőséget drámaian rontó betegségek kialakulásához vezetnek. Magyar genetikusok fontos áttörést értek el a DNS-ünkben ketyegő óra mutatóinak visszaállításában. De mit tudhatunk meg a biológiai óránk állásából?

Mások mellett L.L. Juniort és Hajdú Pétert küldené a 2024-es Sztárboxba Vasvári Vivien modell, influenszer. Ha úgy alakulna, lehet, hogy ő is a kötelek közé lépne, mentálisan és fizikailag is alkalmasnak tartja magát.

Túróczi Réka exmodell a megelőző műtét mellett döntött miután kiderült, a családjában nagy hajlam van a mellrákra. Édesanyjánál már későn tudták meg, hogy genetikailag hajlamos a rákbetegségre. A hibás gén pedig – mind férfiaknál, mind nőknél – ötven százalékban öröklődik. Komoly beavatkozásokon van túl és még komolyabb műtétek várnak rá – ezekről mesél a videóban.

Nem volt könnyű az élete.

A világ legelismertebb ikerkutatói, orvosok, szülészek és nőgyógyászok jöttek Budapestre. A Semmelweis Egyetemen rendezték meg a nemzetközi ikerkongresszust. A hazai ikerkutatások a régióban, de még világviszonylatban is ritkának számítanak – erről beszéltek az RTL Híradónak az egyetem kutatói. Arra próbálnak rájönni, hogy a betegségek hátterében mekkora szerepe van az öröklött tényezőknek, és mekkora az életmódnak.

Habár Csernobil és Pripjaty az 1986-os atomerőmű-katasztrófa óta csupán szellemvárosként funkcionál, a kutyapopuláció mégis fennmaradt. Egy izgalmas új tanulmányban tudósok arra keresik a választ, hogy a hosszú távú sugárterhelés hogyan hatott a területen élő kutyákra. Ez az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mi kell ahhoz, hogy az ember leghűségesebb társa – aztán esetleg maga az ember – túléljen egy környezeti katasztrófát.

A lengyel nő jelenleg a DNS-vizsgálatok eredményét várja.

Ma húsz éve pusztult el a világhírű birka, és azóta sem töltötték meg a Kárpát-medencét tizenötmillió Friderikusz Sándorral. 

Mintha a jövőbe repülnénk, létezik  ugyanis egy új genetikai vizsgálat, amely egy egyszerű vérvétel alapján megállapítja, melyik gyógyszer hasznos és melyik nem hasznos a genetikánk alapján. A teszt személyre szabott kezelést tesz lehetővé. Ráadásul csak egyszer kell elvégezni és örök életre szól. A vizsgálat a genetikai tulajdonságaink alapján segít a megfelelő hatékonyságú gyógyszer kiválasztásában és a gyógyszer mellékhatások elkerülésében.

A svéd Svante Pääbo kapta a díjat.

Egy genetikai vizsgálat szerint a magyarok vér szerinti rokonai voltak a rettegett hun harcosoknak, és Árpád vezér serege nem elfoglalta a Kárpát-medencét, hanem igazából hazaérkezett.

Olyat már sokszor láttunk az X-Faktor színpadján, hogy egy vagy több híres szülő gyermeke próbált szerencsét a versenyben. Zámbó Jimmy fia, Krisztián, valamint Hernádi Judit lánya, Tarján Zsófi sokaknak beugorhat. Az már jóval kevésbé gyakori, hogy egy előadóművész unokája álljon a mentorok előtt – most hétvégén azonban erre is láthattunk példát. Nem véletlenül fordul elő ez ilyen ritkán – a tehetség öröklődése ugyanis nem mindig törvényszerű.

Amikor kiderült, hogy a 17 éves versenyzőnek a Jászai Mari-díjas színész a nagypapája, az egész stúdiónak leesett az álla. Enikő Labrinth világslágerével lopta be magát a mentorok szívébe, akik nem győztek áradozni a produkció után: „Büszke vagyok, hogy ilyen tehetségek vannak Magyarországon” – lelkendezett Erika.

A 8 hónapos sajókeresztúri kisfiú egy ritka genetikai betegséggel küzd.

A kimérák már az ókori görög mítoszokban is feltűntek: a félig ember, félig állat lények természetfeletti hatalommal bírtak. A két génkészlettel rendelkező emberekre és a majom-ember hibridre ez nem igaz, de a génsebészetnek hála kezdődik a kimérák új korszaka, amely súlyos problémák megoldását hozhatja el..

Ez az elmúlt húsz év legjelentősebb felfedezése lehet a genetikában. 

A Miss Balaton szépségei egészen a Maldív-szigetekig utaztak, hogy a jövő évi naptárhoz elkészítsék a lehető legjobb fotókat. Horváth Cintia elárulta, melyik bakancslistás álma teljesült ezzel az úttal.

Egy csinos hölgy számtalanszor megkapja, hogy „Jajj, neked könnyű, biztos jó a genetikád…” De tényleg csak ezen múlna? Ki mással, mint a most is bomba formában lévő Geszler Dorottyával beszélgettünk.

Nagyon úgy néz ki, hogy a világsztár lebukott, méghozzá sajátmagának ásta a vermet, amibe most beleesett!

Tivy újra bohóckodni kezdett, és pusztított a genetika, meg a flegma haj. A Villa ostorlábú poéngyárosa többek között azt is megmutatta, hogyan kell szárazföldön úszni...

Természetes, hogy minden leendő anyuka és apuka kíváncsi arra, vajon születendő gyermeke örökli-e majd bizonyos tulajdonságait - különös tekintettel a külsőre. Léteznek olyan internetes programok, melyen bátor tippekre vállalkoznak, és persze némi támpontot adhatnak a modern ultrahangos vizsgálatok is. A kulcs a genetika. Süle László riportja.