2025. augusztus 17. 16:38
Egy friss, közel félmillió ember adatait elemző kutatás meglepő összefüggést tárt fel: az Alzheimer-kór korai stádiumában lévők nem feltétlenül vonulnak vissza a társas kapcsolataikból, sőt, gyakran aktívabb és boldogabb társas életet élnek. Ez az eredmény új megvilágításba helyezi a demencia és a magányosság kapcsolatát, és arra ösztönöz, hogy még inkább ápoljuk kapcsolatainkat agyunk egészsége érdekében.
A Boston Egyetem kutatói közel félmillió, 40 év feletti brit adatainak elemzése alapján arra jutottak, hogy azok, akiknek magasabb a genetikai kockázata az Alzheimer-kórra, gyakrabban számoltak be élénk társas életről, boldogabb családi kapcsolatokról és kevesebb elszigeteltségről.
„Ez számunkra is meglepő volt” – mondta Scott Zimmerman, a kutatás vezető szerzője. „Arra számítottunk, hogy az Alzheimer-kór korai tünetei miatt visszahúzódóbbá válnak az emberek, például a társas programok szervezésének nehézségei vagy a hangulati változások miatt. Ehelyett pont az ellenkezőjét tapasztaltuk.”
A tanulmány, amely az American Journal of Epidemiology folyóiratban jelent meg, arra a következtetésre jutott, hogy az Alzheimer-kór enyhe, korai jeleit mutató emberek – például a gondolkodás és a memória finom változásai – inkább közelebb húzódnak családjukhoz és barátaikhoz, hogy több támogatást kapjanak a mindennapokban.
A magányosság és a demencia kapcsolata
Hosszú ideje úgy tartják, hogy a demencia szoros összefüggésben áll a társas elszigeteltséggel és a magányossággal. Ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy a magányosság kockázati tényezőként működik-e az Alzheimer-kór kialakulásában, vagy inkább a betegség következményeként jelentkezik a társas kapcsolatok visszaesése.
A mostani eredmények szerint azonban az Alzheimer-kórra genetikai kockázattal rendelkező felnőttek nem húzódnak vissza a diagnózis előtti évtizedekben, amikor még nincsenek jelentős tüneteik. Sőt, társas életük akár még bővülhet is.
Ruijia Chen, a Boston Egyetem posztdoktori kutatója hozzátette: „Ez az eredmény erősíti azt a nézetet, hogy a társas kapcsolatok ápolása valóban fontos szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében, és nem pusztán az a korai tünetek miatt kialakuló visszahúzódás okozza a demencia kockázatát.”
Nem csak a genetika számít
A genetikai tényezők mellett számos életmódbeli tényező is befolyásolja, hogy kinél alakul ki demencia: ezek között szerepel a mozgás, a dohányzás, a vérnyomás, a vércukorszint, az alvási szokások, a mentális egészség és a gyógyszerek használata.
Ezek a módosítható tényezők akár az Alzheimer-kór kialakulásának 30 százalékáért is felelősek lehetnek, és a magányosság talán egy fontos közülük.
Ez is érdekelhet:
Fotók: Freepik