2025. június 21. 18:20
Lehet, hogy egy gyerekkorban szerzett, ártalmatlannak tűnő vírus évekkel később csendben hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához – erre utalnak újra előtérbe kerülő kutatási eredmények.
A herpeszvírus – pontosabban a herpes simplex vírus 1-es típusa – ismerősen hangzik: ez az, ami a jól ismert ajakherpeszt okozza. A fertőzést sokan már gyerekkorban elkapják, és onnantól kezdve a vírus az idegrendszerben rejtőzködik, hosszú éveken, sőt évtizedeken át. Ám a legújabb tudományos eredmények szerint ez a „szunnyadó” vírus kulcsszerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.
A vírus, ami csendben a fejünkbe költözhet
Több mint harminc éve Ruth Itzhaki és kollégái döbbenetes felfedezést tettek: az idősebb emberek agyában is megtalálták az ajakherpesz vírusát, holott korábban úgy gondolták, az agy teljesen védett a kórokozóktól a vér-agy gátnak köszönhetően.
A felfedezés azonban itt nem ért véget. A kutatók észrevették, hogy azoknál, akik egy bizonyos genetikai típust (az APOE-e4 génváltozatot) hordozzák – ami önmagában is növeli az Alzheimer kockázatát –, a herpeszvírus jelenléte többszörösére növeli a betegség kialakulásának esélyét.
Laboratóriumi kísérletekben olyan agysejteket vizsgáltak, amelyeket megfertőztek a vírussal. Az eredmény: ugyanazokat a kóros fehérjéket (amiloid és tau) termelték, amelyek az Alzheimeres betegek agyában is megtalálhatók.
A vírus évtizedekig szunnyadhat – majd lecsap
A kutatók úgy vélik, hogy a vírus akár évtizedekig nyugalmi állapotban lehet a szervezetben. Az idő előrehaladtával azonban, amikor az immunrendszer gyengül, a vírus újraaktiválódhat az agyban – ez gyulladást, idegsejtkárosodást okozhat. És ha ez az aktiválódás újra meg újra bekövetkezik, az fokozatosan olyan károkat okozhat, amelyek Alzheimer-kórhoz vezetnek.
A tudósok még a vírus DNS-ét is kimutatták az Alzheimer-kórra jellemző fehérje-lerakódásokban. Sőt, laboratóriumi körülmények között vírusellenes kezelések képesek voltak csökkenteni a károsodást – ami felveti annak lehetőségét, hogy jövőbeli gyógyszerek akár lassíthatják vagy megelőzhetik a betegséget.
Oltások, mint lehetséges védelem
Az áttörés itt sem állt meg. A kutatócsoport azt is vizsgálta, vajon más, szintén a testben szunnyadó vírusok – például a bárányhimlő és az övsömör okozója – okozhatnak-e hasonló problémákat. A válasz: valószínűleg igen.
Több százezer brit beteg egészségügyi adatainak elemzése során kiderült, hogy az övsömörön átesettek körében kicsivel nagyobb volt a demencia kockázata, viszont az övsömör elleni oltást megkapó személyeknél csökkent az Alzheimer-kockázat.
Ezt egy nemrégiben publikált, a Stanford Egyetem által vezetett kutatás is megerősítette. A tanulmányok egyre következetesebben mutatják: a fertőzések megelőzése csökkentheti az Alzheimer-kockázatot, az oltások pedig védőhatással bírhatnak.
Rejtett kockázatok: fertőzések, fejsérülések és a vírus újraéledése
További kísérletek során a tudósok 3D-s agymodellt használtak, amelyben a herpeszvírus „alvó” állapotban volt. Amikor mesterségesen más fertőzéseket vagy agysérülést szimuláltak, a vírus reaktiválódott, és Alzheimer-szerű károsodást okozott. Ha viszont gyulladáscsökkentő kezelést alkalmaztak, a vírus nem ébredt fel – és az agykárosodás sem történt meg.
Egy ajakherpesz is sokkal többet árulhat el rólunk, mint gondolnánk
Egy gyermekkori, banálisnak hitt vírus tehát fontos szereplője lehet az Alzheimer-kór kialakulásának – különösen azoknál, akik genetikailag is hajlamosak a betegségre. Ez új kapukat nyithat a megelőzés és kezelés területén, például vakcinák vagy antivirális szerek formájában, amelyek megakadályozhatják a vírus újbóli aktiválódását.
Forrás: A teljes cikk elérhető angol nyelven a The Conversation oldalán. Fotók: Freepik