A Boston Egyetem kutatói közel félmillió, 40 év feletti brit adatainak elemzése alapján arra jutottak, hogy azok, akiknek magasabb a genetikai kockázata az Alzheimer-kórra, gyakrabban számoltak be élénk társas életről, boldogabb családi kapcsolatokról és kevesebb elszigeteltségről.

„Ez számunkra is meglepő volt” – mondta Scott Zimmerman, a kutatás vezető szerzője. „Arra számítottunk, hogy az Alzheimer-kór korai tünetei miatt visszahúzódóbbá válnak az emberek, például a társas programok szervezésének nehézségei vagy a hangulati változások miatt. Ehelyett pont az ellenkezőjét tapasztaltuk.”

A tanulmány, amely az American Journal of Epidemiology folyóiratban jelent meg, arra a következtetésre jutott, hogy az Alzheimer-kór enyhe, korai jeleit mutató emberek – például a gondolkodás és a memória finom változásai – inkább közelebb húzódnak családjukhoz és barátaikhoz, hogy több támogatást kapjanak a mindennapokban.

Mit árulhat el a társas életed az Alzheimer-kór kockázatáról? — Az Alzheimer-kór korai szakaszában is élénk társas életet élhetnek az érintettek

A magányosság és a demencia kapcsolata

Hosszú ideje úgy tartják, hogy a demencia szoros összefüggésben áll a társas elszigeteltséggel és a magányossággal. Ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy a magányosság kockázati tényezőként működik-e az Alzheimer-kór kialakulásában, vagy inkább a betegség következményeként jelentkezik a társas kapcsolatok visszaesése.

A mostani eredmények szerint azonban az Alzheimer-kórra genetikai kockázattal rendelkező felnőttek nem húzódnak vissza a diagnózis előtti évtizedekben, amikor még nincsenek jelentős tüneteik. Sőt, társas életük akár még bővülhet is.

Ruijia Chen, a Boston Egyetem posztdoktori kutatója hozzátette: „Ez az eredmény erősíti azt a nézetet, hogy a társas kapcsolatok ápolása valóban fontos szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében, és nem pusztán az a korai tünetek miatt kialakuló visszahúzódás okozza a demencia kockázatát.”

Tudósok azonosították, mi serkenti az agysejtek regenerációját

Nem csak a genetika számít

A genetikai tényezők mellett számos életmódbeli tényező is befolyásolja, hogy kinél alakul ki demencia: ezek között szerepel a mozgás, a dohányzás, a vérnyomás, a vércukorszint, az alvási szokások, a mentális egészség és a gyógyszerek használata.

Ezek a módosítható tényezők akár az Alzheimer-kór kialakulásának 30 százalékáért is felelősek lehetnek, és a magányosság talán egy fontos közülük.

Ez is érdekelhet:

A 2025-ös év gyógynövénye: A ginkgo biloba serkenti a memóriát, javítja a vérkeringést
Tévhitek: 10 rosszul használt orvosi fogalom, amin az életed is múlhat
Így derítsd ki, mennyi ideig élhetsz még – szív-érrendszeri életkor mérése egyszerűen

Fotók: Freepik

ALZHEIMER KOCKÁZAT

Mit árul el a társas életed az Alzheimer-kór korai jeleiről?