Tévhitek: 10 rosszul használt orvosi fogalom, amin az életed is múlhat
2025. május 11. 5:23
„Volt valami vírusom, szedtem rá antibiotikumot” – hangzik el gyakran, miközben orvosok ezrei fogják a fejüket. Az egészségügyi témák egyre népszerűbbek a közbeszédben, de ezzel együtt rengeteg tévhit is terjed. A hétköznapi nyelv és az orvostudomány gyakran mást ért ugyanazon a szón. Most megmutatjuk azt a 10 leggyakrabban félreértett orvosi kifejezést, amit lehet, hogy te is rosszul használsz, és elmagyarázzuk, mi a különbség!
1. Vírus vs. baktérium – nem mindegy, mitől vagy beteg
Sokan mondják: „Vírusos voltam, antibiotikumot kaptam.” Ez súlyos tévedés. A vírusok nem élőlények, ezért az antibiotikum, ami a baktériumokat pusztítja, teljesen hatástalan ellenük. Például az influenza, a nátha, a koronavírus-fertőzés vírusos eredetű – és nem igényel antibiotikumos kezelést. Csak bakteriális fertőzéseknél, például tüdőgyulladás vagy torokgyulladás esetén lehet indokolt.
2. Allergia vs. intolerancia – két teljesen más dolog
A tejtermékekre érzékenyek gyakran mondják: „Tejallergiám van.” Valójában a legtöbb esetben laktózintoleranciáról van szó. Az allergia az immunrendszer válasza egy anyagra – akár életveszélyes is lehet (pl. mogyoróallergia), míg az intolerancia az emésztőrendszer zavara, például a tejcukor lebontásának hiánya. Ez kellemetlen, de nem veszélyes.
3. Láz vs. hőemelkedés – nem kell mindig lázcsillapítóhoz nyúlni
A testhőmérséklet 37°C felett már sokak szerint láz – pedig 38°C alatt csak hőemelkedésről beszélünk. A szervezet ilyenkor természetes védekezést folytat, és nem mindig szükséges beavatkozni. Tényleges lázról 38°C felett, magas lázról pedig 39°C fölött beszélünk.
4. Infarktus vs. szívroham – a stroke nem szívroham!
A „szívroham” köznyelvi kifejezés a szívinfarktusra, amely akkor következik be, ha a szívizom nem kap elég vért egy elzáródott ér miatt. Ezzel szemben a stroke az agyat érinti, és lehet agyvérzés (vérzéses stroke) vagy agyérelzáródás (iszkémiás stroke). A kettőt összekeverni életveszélyes félreértés lehet.
5. Depresszió vs. rosszkedv – több mint egy szimpla „nincs kedvem semmihez”
A depresszió nem egyszerűen szomorúság vagy fásultság. Egy súlyos, diagnosztizált mentális betegség, ami tartós (legalább 2 hétig fennáll), befolyásolja a mindennapi működést, és gyakran testi tünetekkel is jár: alvásproblémák, fáradtság, súlyváltozás. Szakorvosi kezelést igényel, nem „elmúlik magától”.
6. Gyulladás ≠ fertőzés – nem minden gyulladást okoznak kórokozók
Sokan úgy gondolják, hogy ha valami begyullad, akkor az fertőzést is jelent – de a gyulladás lehet autoimmun reakció (pl. reumás ízületi gyulladás), mechanikai irritáció (teniszkönyök), vagy kémiai reakció (pl. napégés). A fertőzés csak az egyik kiváltó ok – ne tévesszük össze!
7. Epilepszia ≠ minden roham – nem mindig látványos
A filmekben mindig földre zuhanó, rángatózó embereket mutatnak epilepsziás roham közben, de az epilepszia gyakran „csendes” formában jelentkezik: néhány másodpercig tartó zavartság, „elrévedés” , apró izomrángások. Nem minden roham epilepszia, és nem minden epilepszia jár görcsökkel.
8. Rák vs. daganat – a jóindulatú daganat nem veszélyes
A daganat azt jelenti: szövetburjánzás. Ez lehet jóindulatú (pl. mióma), ami nem terjed el, és gyakran nem is okoz tünetet, míg a rosszindulatú (rákos) daganat áttétet képezhet, és veszélyezteti az életet. Tehát: nem minden daganat rák!
9. Pánikroham ≠ pánikbetegség – az egyik egyszeri, a másik visszatérő
A pánikroham egy-egy alkalommal jelentkezik, gyakran látszólag minden ok nélkül, heves szívdobogással, fulladásérzéssel, halálfélelemmel. Ha ez rendszeresen visszatér, és az illető attól is retteg, hogy újra megtörténik, akkor beszélünk pánikbetegségről, ami terápiát igényel.
10. Demencia vs. Alzheimer – az egyik gyűjtőfogalom
A demencia többféle kognitív hanyatlást magában foglaló tünetegyüttes. Az Alzheimer-kór ennek leggyakoribb oka, de létezik érrendszeri eredetű, frontotemporális, Lewy-testes stb. változat is. A kettő tehát nem szinonimája egymásnak – minden Alzheimer demencia, de nem minden demencia Alzheimer.
Ha legközelebb azt hallod valakitől, hogy vírusra szed antibiotikumot, vagy hogy depressziós, mert esik az eső, ne hagyd szó nélkül – segíthetsz neki pontosabban megérteni, mi történik vele! És ne feledd: a helyes kifejezések nem csak az orvosnál segítenek, hanem az egészséged megőrzésében is!