2026. február 12. 10:30
Képzeld el, hogy a tested teljesen új „üzemmódba” kapcsol: cukor helyett zsírt éget, és ebből nyeri az energiát. Pontosan ezt ígéri a ketogén étrend, amely az elmúlt évek egyik legfelkapottabb fogyókúrás módszere lett. De vajon valóban hatékony – és mennyire egészséges?
Mi az a ketodiéta?
A keto a ketogén táplálkozás rövidítése, amely tulajdonképpen a low carb étrend extrém változata. Míg a hagyományos alacsony szénhidráttartalmú diéták csak csökkentik a szénhidrátbevitelt, a keto szinte teljesen kiiktatja azt.
Ha a szervezet nem jut elegendő szénhidráthoz, a máj zsírokból úgynevezett ketonokat állít elő, amelyek alternatív energiaforrásként szolgálnak. Ez az állapot a ketózis, amikor a test szó szerint zsírégető gépezetté válik.
Mit nem lehet enni?
A ketogén étrend jelentősen eltér a megszokott táplálkozástól. Tiltólistára kerül többek között:
- kenyér, tészta, rizs
- cukor és burgonya
- sok gyümölcs
- hüvelyesek
- több tejtermék
A napi szénhidrátbevitel általában mindössze 20–50 gramm, ami rendkívül kevés – egy közepes alma például már majdnem kimeríti ezt a keretet.
Az étrend alapját inkább a zsírok és fehérjék adják: halak, tojás, sajtok, diófélék, avokádó, valamint alacsony keményítőtartalmú zöldségek, például brokkoli vagy cukkini.
Mi történik a testtel?
Az átállás nem mindig könnyű. Az első napokban jelentkezhet szédülés, fejfájás, rossz lehelet vagy emésztési panasz – hasonló tünetekhez, mint böjt idején.
Sokan azonban arról számolnak be, hogy később energikusabbnak, koncentráltabbnak érzik magukat, és javul a teljesítményük.
Ahogy Ulrike Gonder táplálkozástudós fogalmaz: a szervezet ilyenkor gyakorlatilag „más üzemanyagra vált”, mintha egy fűtési rendszert teljesen új tüzelőanyaggal működtetnénk.
Ezt olvastad már? 70 kiló mínusz, orvosi beavatkozás nélkül – a ketogén diéta csodája
Egészséges lehet?
Rövid távon a szénhidrátok csökkentése különösen hasznos lehet túlsúlyos vagy mozgásszegény életmódot folytató emberek számára, mivel segíthet stabilizálni az anyagcserét.
A ketonok ráadásul képesek ellátni energiával az agyat is, és az orvostudomány már régóta alkalmazza ezt a mechanizmust – például gyógyszerre nem reagáló epilepsziás gyermekek kezelésében.
Egyes kutatások szerint a ketonok védhetik az idegsejteket, gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek, ezért olyan betegségek kapcsán is vizsgálják őket, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór.
De vannak kockázatok is
A kritikusok legnagyobb érve, hogy a ketodiéta hosszú távú hatásairól még kevés adat áll rendelkezésre. Emellett a szigorú szabályok miatt nehéz tartósan betartani, és komoly tervezést igényel.
Szakértők szerint különösen fontos az orvosi kontroll, főleg akkor, ha valaki krónikus betegséggel él.
Lehet mellette jóllakni?
Meglepő, de igen. A zsírok és fehérjék erősen telítenek, ezért sokan nem tapasztalnak állandó éhséget. Ugyanakkor a siker kulcsa a tudatos étkezéstervezés és némi konyhai rutin.
A ketodiéta látványos fogyást ígér, és valóban képes teljesen átállítani az anyagcserét. Ugyanakkor komoly elköteleződést igényel, és nem biztos, hogy mindenkinek ideális. Mielőtt belevágnál, érdemes szakemberrel egyeztetni – mert a legjobb diéta mindig az, amely hosszú távon is fenntartható.
Fotó: Pexels
Megismernél más diétatípusokat is? Itt találsz néhányat:
- Tojásdiéta: vajon tényleg segít a fogyásban?
- Egészséges fogyásra vágysz? – 5+1 ok a peszkatáriánus étrend mellett
- Nulldiéta: tényleg gyors csodaszer a fogyásra, vagy veszélyes divat?