Ilyen változásokat idéz elő az agyban az időszakos böjt

Bár nincsen pontos definíciója a böjtölésnek, sokféle megközelítése van. A fogyni vágyók körében egyre divatosabb az úgynevezett intermittent fasting, vagyis az időszakos böjtölés: tehát az, hogy valaki egy-egy nap csupán meghatározott időablakban eszik ételt. 

Ilyennek minősül például, ha csak reggel 8 és délután 2 óra között eszik az ember, de van, aki egy héten belül tart böjti napokat, a többi nap viszont a megszokott módon táplálkozik. Nemrég kínai tudósok meglepő, mégis fontos felfedezést tettek: azt találták, hogy 

az időszakos böjtölés jelentős változásokat idéz elő az agyban és a bélrendszerben, aminek kulcsszerepe lehet az egészséges testsúly megőrzésében 

– számol be a tavasszal közzétett kutatás eredményeiről a Science Alert. A kínai kutatók 25 elhízott önkéntest tanulmányoztak 62 napon keresztül, az eredményeiket pedig a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology folyóiratban publikálták. Az önkéntesek egy programban vettek részt, amelynek keretében ellenőrizték a kalóriabevitelüket, bizonyos napokon pedig egyáltalán nem, vagy alig ehettek. A kísérlet két fontos tanulsággal zárult:

• a résztvevők átlagosan 7,6 kilót fogytak, ami a testsúlyuk 7,8 százalékát tette ki;
• a vizsgált időszakban az agy elhízással összefüggő régióinak aktivitásában és a bélbaktériumok összetételében is eltéréseket figyeltek meg.

„Kiderítettük, hogy az IER-diéta megváltoztatja az emberi agy-bél-mikrobiom tengelyt” – mondta Csiang Ceng egészségügyi kutató, a kínai Second Medical Center and National Clinical Research Center for Geriatric Diseases munkatársa. Megjegyezte, 

az emésztőrendszerünkben lévő mikroorganizmusokban (amelyek együttesen alkotják a bélmikrobiomot), valamint a függőséggel kapcsolatos agyi régiók aktivitásában megfigyelt változások a fogyás alatt és után rendkívül dinamikusakká válnak, és idővel összekapcsolódnak.

Fontos kiemelni: jelenleg nem ismert, hogy mi okozza ezeket a változásokat, illetve az sem bizonyított, hogy a bélrendszer befolyásolja-e az agyat, vagy fordítva. Azt azonban már tudjuk, hogy a kettő szoros kapcsolatban áll egymással, amiből azt következik, hogy az agy bizonyos régióinak kezelése lehet az étkezésszabályozás egyik új módja.  

A Science Alert emlékeztet: jelenleg világszerte több mint egymilliárd ember számít elhízottnak, ami a rákos megbetegedésektől kezdve a szívbetegségekig számos egészségügyi probléma kockázatát növeli. Ha viszont többet tudnánk meg arról, hogy agyunk és bélrendszerünk hogyan függ egymástól, az nagyban hozzájárulhatna az elhízás hatékony megelőzéséhez és csökkentéséhez.

Milyen egyéb élettani hatásokkal járhat az időszakos böjtölés?

Nem csak az előnyeit tárták fel eddig az időablakos étkezésnek. Egy nemrég befejeződött kutatás például azt mutatta: a kockázatai messze nagyobbak lehetnek, mint a potenciális előnyei. A sanghaji Csiao Tung Orvosi Egyetem kutatói készítettek hosszas, részletes vizsgálatot az efféle étkezési szokások élettani hatásairól, és nem túl rózsás kép rajzolódott ki számukra. Az eredmények szerint az időszakos böjtölés alaposan megnöveli a szívbetegségek kockázatát, illetve azt, hogy ezek mekkora eséllyel lesznek halálos kimenetelűek. 

Mutatjuk, milyen egyéb élettani hatásokkal járhat az időszakos böjtölés:

• A francia egészségügyi hatóságok nem ajánlják rákbetegeknek az időszakos böjtölést, azonban néhány, kisebb körben végzett kutatás arra enged következtetni, hogy ez az életmód csökkentheti a kemoterápiás kezelés mellékhatásait.
• A böjtölés csökkentheti a fizikai teljesítményt is, amennyiben több mint egy órán át sportolunk, vagy végzünk fizikai munkát.
• Hasonlóan korlátozott számú bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az időszakos böjtölés csökkentheti a krónikus fájdalmak és a hangulatingadozások súlyosságát.
• A hosszabb távú böjtölés értelemszerűen növeli az éhséget, emellett lobbanékonyabb lehet tőle az ember, valamint szédülést, hányingert, fejfájást és mentális gyengülést is okozhat. Egyes kutatások szerint viszont ezek a mellékhatások elmúlnak, ha egy hónapnál tovább fenntartjuk a böjtölési szokást.
• A tudósok mindenesetre semmiképp sem ajánlják ezt a fogyási módszert olyanok számára, akik nem túlsúlyosak. Sokkal szilárdabb bizonyítékokkal rendelkezünk ugyanis a túlsúly egészségkárosító hatásairól, amelyek mellett a böjtölés kockázatai eltörpülnek. Azoknak viszont, akiknek nem kirívóan magas a testtömegindexük, nem érdemes bevállalni.

Egyes daganattípusoknál a rákterápia részévé válhat az időszakos böjt vagy a ketogén diéta – azaz a szénhidrátok teljes megvonása, derült ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. Ezt korábban a Reggeliben Dr. Menyhárt Otília, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa ismertette. Arról is beszélt, mit jelent pontosan a ketogén diéta, és hogyan hatott az új étrend a kísérletekben részt vevő állatokra kemoterápia mellett, illetve arról, hogy hol tartanak a kutatások, és mikor lehet az életünk része az új megközelítés.

Dr. Tóth Tamás obezitológus pedig szintén a Reggeliben nemrég arról beszélt: az időszakos böjtölés letisztultabb, sokkal jobban bevizsgált és tudományos formája a böjtölésnek.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images