Tudomány-Tech

Megdöbbentő kutatási eredmény az időszakos böjtről: növelheti a szívbetegségek miatti halál kockázatát

rtl.hurtl.hu

2024. március 25. 15:14

Óriási népszerűségnek örvend az időszakos böjtölés (intermittent fasting) mint a fogyás viszonylag egyszerű vagy legalábbis fenntartható módszere. Egy átfogóbb kutatás első eredményei nemrég láttak nyilvánosságot ennek a diétának a hatásairól, és az eredmények nem túl biztatók: a húszezer felnőtt adatait feldolgozó tudósok súlyos egészségügyi kockázatokkal hozták összefüggésbe. Igaz, a bizonyítékok egyelőre korlátozottak.

A fogyni vágyók és a testépítők körében is egyre népszerűbb az úgynevezett időszakos böjt: tehát az, hogy valaki egy-egy nap csupán meghatározott időablakban eszik ételt. A legnépszerűbb módszernek az számít, hogy 4-12 kajálós óra mellett 12-20 böjtölős órából áll egy nap, de olyan is akad, aki egy héten egy-egy vagy akár több böjti napot tart, a többi napon viszont normális rend szerint táplálkozik.

Egyes életmódguruk szerint így könnyebben jönnek fel az izmok, és mennek le a kilók, az önmegtartóztatás pedig akár a jellemet is építheti. Egy nemrég befejeződött kutatás azonban azt mutatja: az időszakos böjtölés kockázatai messze nagyobbak lehetnek, mint a potenciális előnyei.

Nemrég a sanghaji Csiao Tung Orvosi Egyetem kutatói készítettek hosszas, részletes vizsgálatot az efféle étkezési szokások élettani hatásairól, és nem túl rózsás kép rajzolódott ki számukra. Kiderült, hogy az időszakos böjtölés alaposan megnöveli a szívbetegségek kockázatát, illetve azt, hogy ezek mekkora eséllyel lesznek halálos kimenetelűek.

Vonzó diéta, de meglehet az ára

Az időszakos böjt csábítónak tűnhet a fogyni vágyók számára: hiszen nem kell kalóriákat számolgatni, nem kell méregdrága fogyasztószereket vásárolni vagy különleges élelmiszereket felhalmozni a kamrában. Minimális akaraterővel és telefonos figyelmeztetőkkel bárki belekezdhet abba, hogy napjait kajálós órákra és éhezős órákra ossza.

A Sky News szerint a korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy az időszakos böjtölés tényleg előidézhet fogyást, valamint még a vérnyomást is csökkentheti. A korábbi – hangsúlyozottan korlátozott – kutatásokból az derült ki, hogy ezzel a módszerrel a testsúly 2,5-9,9 százalékát le lehet adni. A tudományos munkák korábban arra jutottak, hogy az időszakos böjtölés hosszú távon még akár csökkentheti is a szívbetegségek kockázatát. Ezt látszik cáfolni a most megjelent kutatás, amelyből egy egészen meglepő összefüggés bontakozott ki: 

aki kevesebb, mint nyolcórás időablakot szán egy nap az étkezésre, az 91 százalékkal nagyobb eséllyel fog szívproblémák miatt meghalni.

Azoknál a szívbetegeknél, akik 8-10 órás időszakban ettek, 66 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata. A húszezer felnőtt adatait 15 éven keresztül leképező adatrengetegből megállapították továbbá, hogy az időszakokra korlátozott étkezés összességében nem növelte az élettartamot. A kutatás azt javasolja, hogy napi étkezéseinket legalább 16 órás időszakra osszuk be, hogy csökkenthessük a szívproblémák kockázatát. Ha pedig egyébként is szív- és érrendszeri betegségekből küzdünk, akkor semmiképp se gondoljunk az időszakos böjtölésre.

Dr. Tóth Tamás obezitológus a Reggeliben nemrég arról beszélt: bár nincsen pontos definíciója a böjtölésnek, sokféle megközelítése van: a mostanában divatos forma az intermittent fasting, azaz időszakos böjtölés. Ez szerinte letisztultabb, sokkal jobban bevizsgált, és tudományos forma.

Még több kutatásra van szükség

A mostani kutatás több mint húszezer amerikai felnőtt adatait vizsgálta meg, ám egyelőre még nem publikálták a teljes tanulmányt, az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának múlt heti konferenciáján az előzetes eredményeket hozták nyilvánosságra. Az új eredményeket jegyző kutatók is figyelmeztetnek, hogy a helyükön kell kezelni megállapításaikat, és további kutatásokkal kell kideríteni, pontosan milyen élettani hatásai is lehetnek az időszakos böjtölésnek.

Azt viszont kiemelik, hogy már ezen előzetes adatok alapján is „kifejezetten óvatosan” kell viszonyulni az efféle étrendhez.

Az sem tiszta még, hogy mik lehetnek azok az élettani folyamatok, amelyek által a böjtölés megnöveli a szívbetegségek kockázatát. A kutatók elmélete az, hogy a diétázás miatt csökken a test teljes izomtömege, ez pedig bizonyítottan közrejátszhat a szívelégtelenségben.

Dr. Pam Taub, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) orvosi karának kardiológusa a Sky kérdésére sokkal pozitívabban beszélt az időszakos böjtölésről, mint sanghaji kollégái. A tanulmányról azt mondta: „ez egy retrospektív kutatás, amely kétnapi adatot elemez, és elég nagy következtetéseket von le a pontatlan képből, amelyet a személyek életmódbeli szokásairól alkot”.

Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb ember azért végez időszakos böjtöt, mert saját bőrén tapasztalja, hogy lefogy, valamint csökken a vérnyomása és a koleszterinszintje. Hozzátette: „[Ha valaki így böjtöl], én a helyében folytatnám ezt. Azok számára, akik időszakosan böjtölnek, a személyes eredmények magukért beszélnek.”

Korábban az RTL Híradó arról számolt be, hogy a végbéldaganat megelőzésében is segíthet a böjt. Ezt azonban nem mindenkinek ajánlják: várandósoknak és alapbetegségekkel rendelkezőknek azt javasolják, beszéljenek szakorvossal, mielőtt belevágnának.

Milyen egyéb élettani hatásokkal járhat az időszakos böjtölés?

Egyes daganattípusoknál a rákterápia részévé válhat az időszakos böjt vagy a ketogén diéta – azaz a szénhidrátok teljes megvonása, derült ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. Ezt korábban a Reggeliben Dr. Menyhárt Otília, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa ismertette. Arról is beszélt, hogy mit jelent pontosan a ketogén diéta, és hogyan hatott az új étrend a kísérletekben részt vevő állatokra kemoterápia mellett, illetve hogy hol tartanak a kutatások, és mikor lehet az életünk része az új megközelítés.

Nyitókép: Unsplash

#Tudomány-Tech#egészség#böjt#időszakos böjtölés#szív#betegség#kockázat#élet#túlsúly#diéta#fogyás#kutatás#ma#intermittent fasting