Akár évi 33 millió forintnak megfelelő átlagfizetést is lehet keresni Európában. Mutatjuk, mely országok kerültek a top 10-be.

Diplomával és szakmai tapasztalattal is egyre nehezebb állást találni. Fiatal munkakeresők meséltek a jelenlegi helyzetről.

A kéthetes szabadság sokszor már nem elég a valódi feltöltődéshez. Megmutatjuk, mi az a sabbatical, és miért lehet a kiégés elleni új munkahelyi megoldás.

Az AI miatt idén már több mint 150 ezer dolgozót bocsátottak el az amerikai tech szektorban. Keleti Arthur szerint egyre több szellemi munkakör kerülhet veszélybe.

Június 12-én érkezhet a nyugdíj, közben újra fellángolt a vita a Férfi 40-ről. Mutatjuk, miért lehet alacsonyabb az első összeg, és hol vannak a rendszer kockázatai.

Június 1-jétől leáll a vendégmunkások behozatala Magyarországra, a szakértők szerint azonban a döntés súlyos munkaerőhiányt okozhat, amely a gazdaság és az árak alakulására is hatással lehet.

Az AI átalakítja a magyar munkahelyeket: a technikai tudás mellett ma már a kritikai gondolkodás, a reziliencia és az empátia lett a legnagyobb érték.

Egyre több Z és Y generációs munkavállaló utasítja vissza a vezetői kinevezést. Az unbossing a kiégés, a stressz és a szabadidő felértékelődéséről szól.

Akár 50% eltérés is lehet ugyanazért a munkáért. Miért nem zárul a bérszakadék? A szakértő elmagyarázza, mi tartja fenn a regionális különbségeket.

Európában a diplomások harmada nem abban dolgozik, amit tanult. Meglepő statisztika mutatja, mely szakoknál a leggyakoribb.

Szakértők szerint az AI 12–18 hónapon belül sok állást alakíthat át. Mutatjuk, mely munkakörök vannak leginkább veszélyben.

Március 8-án sokan a nők megbecsülésének fontosságáról beszélnek - nemcsak a munkaerőpiacon, hanem az otthoni munkamegosztásban is érdemi változásra lenne szükség.

Hol a legmagasabbak a fizetések Európában? Mutatjuk a friss rangsort forintban is – és Magyarország helyét a listán.

A 15–34 évesek 28%-a nem a végzettségének megfelelő munkát végez. Szakértő magyarázza, mi áll a jelenség mögött.

A Citrini Research szerint az autonóm AI-ügynökök fehérgalléros leépítéseket és gazdasági visszaesést okozhatnak, ami tőzsdei összeomláshoz vezethet – de ez csak egy kockázati forgatókönyv.

Fedezd fel, miért vágyik vissza a fiatal generáció 2016-ba: nosztalgia, Snapchat-filterek, mémek és a zenei aranykor emlékei várnak rád!

2026-tól nyilvánossá válnak a fizetések, ami alapjaiban változtathatja meg a munkahelyi viszonyokat és bérstruktúrákat.

A mesterséges intelligencia már több tartalmat gyárt az internetre, mint az emberek. Mit jelent ez a kreatív szakmák, a munkaerőpiac és a pénzügyi döntések szempontjából? Balogh Petya segít eligazodni a jövőben.  

A mesterséges intelligencia térhódítása óriási változásokat hoz a munkaerőpiacon. A becslések szerint 2030-ra a vállalatok 41%-a tervezi a dolgozói létszám csökkentését az MI miatt. Mely szektorok érintettek, és hogyan lehet felkészülni a jövő kihívásaira? Erről beszélgettünk Komócsin Laura nemzetközileg akkreditált coach-csal.

Az Év gondoskodó munkahelye díjat a Pénztári Öngondoskodásért Alapítvány hívta életre, a Prémium Egészségpénztár és a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár támogatásával. Pataki Tímea zsűrielnök az egészség megőrzését és a nyugdíjas évekre való felkészülést támogató öngondoskodást nemcsak mint Pénztári vezető, de mint munkáltató is nagyon fontosnak tartja. 

Kormányoknak adna tanácsot a csökkenő születésszámok okozta problémák megoldására Novák Katalin volt államfő. Egy brit kutatóval közösen alapított civil szervezetük szerint az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, hogy egyre kevesebb gyerek születik. Az RTL Híradónak nyilatkozó szociológus szerint az úgynevezett tervezett gyermektelenség a fejlett világ tehetősebb rétegeinek a problémája, miközben a Föld összességében túlnépesedéssel küzd. Sik Endre szerint a volt államfő szervezete inkább üzleti vállalkozásnak tűnik, mint világmentő akciónak.

 Több mint 26 milliárd forintból igyekeznek javítani a helyzeten.

A népességcsökkenés miatt a hazai munkavállalók jelenlegi számának megtartása is óriási kihívásnak ígérkezik.

A kiírásra cégek jelentkezhetnek, de pályázhatnak bértámogatásra is, ennek mértéke a havi bruttó bér 50 százaléka, maximum 250 ezer forint lehet. 

Sok felől halljuk azt, hogy a foglalkoztatási piacon munkaerőhiány van. Ez most akkor azt jelenti, hogy álláskeresőként mindenkinek könnyű dolga van? Korántsem...

A külföldön élő magyarok hazacsábítása számos előnyt jelentene a magyar gazdaságnak, de nincs a visszatérésüket segítő programja a kormánynak.

A Green Fox Academy bezárt, sokan a képzést sem tudták befejezni.

Többségük szerint a hazai felsőoktatás nem készít fel a nemzetközi megmérettetésre.

A dolgozók többsége a 10-20 százalékos emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik. A cégek viszont általában 5-10 százalékos növelést terveznek.

Az is kiderült, hogy mely egyetemek friss diplomásai kérik a legtöbb fizetést.

A Roma Szeretetszolgálatot folyamatosan keresik a roma önkormányzatok részéről az egyre súlyosbodó munkanélküliség miatt. Ifj. Rostás-Farkas György szerint a kormány segíthetne, csak nem figyel rájuk.

Sebestyén Ádám és Birizdó Ádám vállalkozása, a Giggle már több befektetői körön is átesett. A vállalkozók 65 millió forintot kértek a Cápáktól 4%-ért cserébe, de végül két nagyhalat is fogtak, ami végül többe került nekik.

Birizdó Ádám és Sebestyén Ádám mindketten a jól fizető állásaikat hagyták ott, hogy együtt megvalósítsák közös vállalkozásukat. A Giggle applikációval szeretnék átírni az alkalmi munkák piacát, céljuk megvalósításához pedig a Cápák segítségét kérték. A vállalkozók 65 millió forint befektetés reményében érkeztek, melyért cserébe 4% részesedésért kínáltak. 

A legtöbb vendégmunkás Ukrajnából és Szerbiából érkezett, de 16 ezer vietnami és 10 ezer fülöp-szigeteki is Magyarországon dolgozik.

Az Eurostat lesújtó adatokat közölt a diákok foglalkoztatási számairól Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatal szerint amíg minden negyedik európai fiatal dolgozik tanulmányai mellett, addig itthon ennek csupán töredéke. Megkérdeztük az iskolaszövetkezeteket, hogy mivel magyarázzák az elsőre megdöbbentő számokat, és az is kiderült, mekkora bérekre számíthatnak a diákok.

Vida Péter, a VOSZ elnökségi tagja, az Emberi Erőforrás és Foglalkoztatás szekció elnöke a Reggeliben elmondta: jelenleg több mint 84 ezer vendégmunkást foglalkoztat Magyarország, ami a magyar munkaerőpiac csupán 2 százalékát teszi ki. Negyedik negyedéve csökken a GDP, ha pedig növekedésnek indul, még több munkaerőre lesz szükség. Jelenleg a vendégmunkások 65 százaléka ukrán, összességében nagyon kevesen, négy-ötezren vannak, akik harmadik országbeli területekről éreznek, például Vietnámból, Mongóliából, a Fülöp-szigetekről vagy Indiából. Ezen kívül van még egy két-háromezer fős szerbiai munkavállalói kör is – mondta a vállalkozók szövetségének elnökségi tagja.

Hogy mennyi ideig maradnak a vendégmunkások az országban, milyen feszültséget okoz a jelenlétük és miért veszik fel őket, arról László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét kérdeztük.

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Sokan az álommelóról is letettek.

A budapesti Vajk-sziget Általános Iskola korlátlan túlóralehetőséget és egy hónapra majdnem elég fizetést ajánl annak a leendő tanárának, akit érdekel a társadalmi megbecsülés, de le tud róla mondani.

Antónia és Brúnó példáján keresztül érthetjük meg, hogy van remény a nemi megerősítő eljáráson résztvevő álláskeresők és munkavállalók számára, de a nemváltoztatás bürokratikus tiltása és a lappangó intolerancia még mindig sok szenvedést okoz számukra.

Ennél nagyobb létszámcsökkenés csak a kereskedelemben volt. 

A dolgozók 20-30 százaléka hiányzik a fővárosi szállodákból. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de ott is jelentős a munkaerőhiány. A járvány alatt sokan például az építőiparban helyezkedtek el. Főleg szobalányból, szakácsból, felszolgálóból van hiány. Van, ahol a vezetők is kénytelenek beállni takarítani. A Szállodaszövetség elnöke szerint lehetnek olyan hotelek, amelyek azért nem nyitnak ki, mert nem találnak elég munkaerőt.

Több hete várakoznak a nyitásra a szépségiparban dolgozók, míg a vendéglátóegységek már négy hónapja lehúzták a rolót. A koronavírus-járvány jelentős hatással van a munkaerőpiacra is, ami teljesen a feje tetejére állt.  Az éttermek egy része bezárt, sok közülük pedig nem bírta a megpróbáltatásokat és csődbe ment. A vendéglátósok úgy gondolják, hogy a korlátozások egy jó darabig nem fognak enyhülnek, így kénytelenek más szakma után nézni.

Hiába várt az alkalmazottak egy része az első nagyobb fizetésre, ugyanannyit vitt haza, mint eddig. Néhol a cafetériát vonták meg a dolgozóktól - törvényesen. Máshol pedig súlyos szabálytalanságokról számolnak be szakszervezetek, többeket más munkakörbe soroltak át papíron, mint amiben továbbra is dolgoznak, hogy ne kelljen többet fizetni nekik. A munkaerőpiaci államtitkár rendkívüli munkaügyi ellenőrzéseket ígér.

Hányszor hallják azt a mondatot ismerőseiktől, hogy hiába keresek, nem kapok munkát. Pedig képzeljék, a legfrissebb felmérések szerint a munkaadók fele azzal küzd, hogy nincs elég embere. Persze, mondjuk, ha valahova pék kell, oda nem lesz jó a villamosmérnök. Márpedig több olyan szakmunka is van, amelyekből óriási a hiány. Talán a riport után mindenki megtalálja, hol keressen tovább.

Aki önök közül elmúlt 50 éves és munkát keresett vagy munkát keres – milyen tapasztalatai vannak? Alighanem azt gondolja, hogy a munkáltatók nem kapkodnak ön után, ha egyáltalán válaszolnak önnek. 15 év múlva minden harmadik munkavállaló 55 évesnél idősebb lesz Európában. Munkát nálunk is sokan keresnek most és majd ebből a korosztályból, de esélyeik szerények.

3 ezer fővel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben a vasárnapi zárva tartás bevezetése óta. A kormány mégis növekedésről beszél, a híradónak nyilatkozó államtitkár szerint ugyanis a májusi adatokat a tavaly májusi adatokkal kell összehasonlítani. A Párbeszéd Magyarországért viszont úgy látja, a vasárnapi boltzár bevezetése káros volt a munkaerőpiacnak.

A közfoglalkoztatásra költött pénz egyre nő: tavaly 184, idén 270, jövőre már 340 milliárdot, a tavalyinak majdnem kétszeresét szánja rá a költségvetés. A kormány átmeneti, de szükséges útnak tartva részben azt mondja, hogy segély helyett ki-ki dolgozzon, illetve azt is mondja, hogy a közfoglalkoztatás célja az, hogy minél többen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Szakértők szerint ez lényegében sikertelen. Először Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélünk, utána két szakemberrel.

Munkahelyek megszüntetésére is használja a kormány a közfoglalkoztatást, amit viszont bírálói csapdahelyzetnek tartanak, mert lényegében nincs belőle visszaút a munkaerőpiacra. A kormány nem tekinti tartós megoldásnak, mégis egyre többet, százmilliárdokat költ rá. Idén 200 ezer embert érint. Miért? Meghallgatjuk a felelős államtitkárt, utána két szakembert.