„Sokszor azt halljuk, hogy a magyar lusta, mert nem akar túlórát vállalni” – a vendégmunkás-konfliktus belülről

Az utóbbi években újabb vendégmunkáshullám érkezett Magyarországra. Először a szerb és az ukrán munkavállalók jöttek nagy számban, de sokan továbbálltak, számukra nem elég vonzó a magyar munkaerőpiac. Most megjelentek a távoli országok munkavállalói is, többek között az Ázsiából érkezők, aminek sokan nem örülnek. A KSH adatai alapján már több mint 80 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Erről beszélt a Reggeliben László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Jelenleg Zalaegerszegen, Sárváron, Pápán, Jászberényben és Győrben van a legtöbb Ázsiából érkező vendégmunkás. Bár általában 2+1 évre veszik fel őket, ez a néhány éves foglalkoztatás is tartósnak számít munkaadói és szakszervezeti szempontból. Bár egyelőre nem kell tartani attól, hogy a vendégmunkások átveszik a magyar munkások helyét, kialakulhatnak feszültségek.

Buborékban tartják hazánkban a külföldi vendégmunkásokat

Egyre több magyarországi munkahelyen gyakorlatilag buborékban tartják a vendégmunkásokat, különösen a minősített kölcsönzőkön keresztül felvett ázsiaiakat – mondta László Zoltán.

A munkáltató arról próbál gondoskodni, hogy ne keveredjenek a dolgozókkal, és lehetőleg a helyi lakossággal sem 

– mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a munkáltató ennek érdekében mindent megtesz. Például külön buszokkal szállítják őket a telephelyre, esetenként külön csarnokban dolgoznak, másik műszakban, más gyártósoron kapnak munkát. Az étkezés is a magyaroktól eltérő időben szerveződik. Egy-egy cégnél a magyar és az ázsiai munkások gyakorlatilag nem is találkoznak egymással. Az elkülönítésre leginkább azért van szükség, mert túl sok a félreértés.

A tolmácsoknak megtiltják, hogy segítsék a kommunikációt a helyi emberekkel 

– László Zoltán szerint ez azért van, mert a munkáltatóknak kényelmesebb, ha nem beszél egymással a magyar és a külföldi munkavállaló.

Időnként vannak olyan témák, amiket jobb, ha nem feszegetnek a dolgozók egymás között. Ilyen például a szállás:

A fizetésemből tartom fent magam és a lakásom, őket meg idehozzák messziről, ugyanannyit keresnek, mint én, neki mégis ingyen van a szállás

 – László Zoltán szerint a magyar munkavállalók főleg az ingyen szállás miatt vannak kihegyezve a külföldiekre. Csak abba nem gondolnak bele, hogy ezek az emberek 2500 kilométerre vannak az otthonuktól, és család nélkül érkeznek – tette hozzá.

A Vasas Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint a probléma ott kezdődik, hogy középvezetői szinten nem képesek megérteni, mennyire más a helyzete egy harmadik osztálybeli dolgozónak.

Sokszor azt halljuk, hogy a magyar lusta, mert nem akar túlórát vállalni 

– a szakszervezeti vezető kiemelte, hogy ez nincs így, csak ők még 3-4 év múlva is a munkaerőpiacon akarnak maradni, míg a harmadik országbelieknek az a céljuk, hogy minél több pénzt hazavigyenek, így többet is dolgoznak.

„A munka-magánélet elosztása teljesen más: ő azalatt a két év alatt minél többet akar keresni, ezért többet is dolgozik, míg a magyar munkavállaló egy idő után szereti letenni a munkát, hazamenne a családjához, a hobbijához, elmenne a kocsmába. Tehát az igények nem ugyanazok” – kommentálta a különbségeket László Zoltán. 

Kiemelte, hogy munkaerőhiány főleg az alacsony hozzáadott értékű, nem túl jól fizetett munkaköröknél van.

Bátran jöhetnek a vendégmunkások, de család nélkül

László Zoltán azt is kiemelte a Reggeliben, hogy november elsejétől hatályba lép egy új rendelet, amely szerint a külföldi munkavállalók nem hozhatják be a családjukat az országba, illetve a vendégmunkások munkavállalási célból száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon.

A szakszervezeti vezető szerint nem kell aggódni, hogy túl sokáig Magyarországon maradnak a vendégmunkások, ugyanis aki teheti, minél hamarabb a nyugat-európai piacra megy a jobb fizetésért.

Nyitókép: Getty Images