Megélhetési kényszer: a magyarországi egyetemisták háromnegyede már dolgozik

A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban – írja a Népszava az Oktatási Hivatal 2023-as kutatása alapján. A felmérés a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálta.

Az eredmények szerint a párhuzamosan folytatott tanulási és munkavégzési tevékenység főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi, náluk 94,5 százalék volt azoknak az aránya, akik egyetem mellett is dolgoztak. 

Nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet a nappali tagozaton tanulók is. Vagyis a nappalisok közel háromnegyedének dolgoznia is kellett amellett, hogy a más munkarendben tanulóknál jóval gyakrabban kellett (vagy kellett volna) bejárniuk az egyetemre. 

A kutatás nem tért ki az okokra, ahogy arra sem, a munkavégzést hogyan tudták összeegyeztetni egyetemi tanulmányaikkal.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta, a hallgatói munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak. Budai szerint az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt a családok egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy támogassák egyetemista gyermekeiket. 

A szociális ösztöndíjrendszer szerinte  nem éri el a célját, az ösztöndíjak négy éve változatlanok, a legutóbbi, 2020-as emelést felőrölte az infláció. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb. Az albérletárak is jelentősen megugrottak, miközben a kollégiumi férőhelyek számában nem történt érdemi változás.

Azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem kaptak használható tudást az egyetemen, a sporttudomány (25,9 százalék), az agrár (17,7 százalék), valamint a társadalom- és bölcsészettudományok területén (egységesen 16,5 százalék) végzettek körében volt a legmagasabb.

A válaszadó nem túl elégedettek a hazai felsőoktatás nemzetközi munkaerőpiacra való felkészítő szerepével: 56 százalékuk szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel  a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre. 

Nyitókép (illusztráció): MTI/Máthé Zoltán