3 ezer fővel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben a vasárnapi zárva tartás bevezetése óta. A kormány mégis növekedésről beszél, a híradónak nyilatkozó államtitkár szerint ugyanis a májusi adatokat a tavaly májusi adatokkal kell összehasonlítani. A Párbeszéd Magyarországért viszont úgy látja, a vasárnapi boltzár bevezetése káros volt a munkaerőpiacnak.

A közfoglalkoztatásra költött pénz egyre nő: tavaly 184, idén 270, jövőre már 340 milliárdot, a tavalyinak majdnem kétszeresét szánja rá a költségvetés. A kormány átmeneti, de szükséges útnak tartva részben azt mondja, hogy segély helyett ki-ki dolgozzon, illetve azt is mondja, hogy a közfoglalkoztatás célja az, hogy minél többen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Szakértők szerint ez lényegében sikertelen. Először Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélünk, utána két szakemberrel.

Munkahelyek megszüntetésére is használja a kormány a közfoglalkoztatást, amit viszont bírálói csapdahelyzetnek tartanak, mert lényegében nincs belőle visszaút a munkaerőpiacra. A kormány nem tekinti tartós megoldásnak, mégis egyre többet, százmilliárdokat költ rá. Idén 200 ezer embert érint. Miért? Meghallgatjuk a felelős államtitkárt, utána két szakembert.  

Egy eperjesi kisházban, Csongrád és Békés megyét elválasztó úton, rendkívül szerény körülmények között él Kosztolányi Sára, aki egy év alatt több mint 4000 álláshirdetésre jelentkezett, de sehova nem vették fel. Sőt, leveleire sem válaszoltak.