2026. január 2. 17:00
Ugyanabban a csapatban dolgoztok, hasonló a munkátok, mégis teljesen más a fizetésetek? Eddig erről legfeljebb folyosói suttogásokból lehetett sejteni valamit. 2026-tól viszont ez alapjaiban változhat meg.
2026-tól kiderülhet, mennyit keres a kollégád
Egy új uniós szabályozás miatt a cégeknek sokkal átláthatóbban kell kezelniük a béreket, és ez nemcsak a fizetésedre, hanem a munkahelyi erőviszonyokra is hatással lehet. A különbségek eddig is ott voltak. Csak nem volt kötelező beszélni róluk.
Szabadságban már most sincs egyenlőség
A Munka Törvénykönyve alapján 2025-ben is 20 munkanap alapszabadság jár minden teljes munkaidős munkavállalónak. Ez a kiindulópont. Az alapszabadságra azonban különféle pótszabadságok rakódnak rá, amelyek miatt két azonos pozícióban dolgozó ember között akár 10 nap különbség is lehet évente.
Így nő a szabadság az életkorral
Az egyik legnagyobb eltérés az életkorból adódik. 25 éves kortól fokozatosan nő a szabadságkeret, egészen 45 éves korig.
Életkor szerinti pótszabadság:
25 éves kortól: +1 nap
28 éves kortól: +2 nap
31 éves kortól: +3 nap
33 éves kortól: +4 nap
35 éves kortól: +5 nap
37 éves kortól: +6 nap
39 éves kortól: +7 nap
41 éves kortól: +8 nap
43 éves kortól: +9 nap
45 éves kortól: +10 nap
Ez azt jelenti, hogy egy 45 éves munkavállaló már évi 30 munkanap szabadságot kap, pusztán az életkora miatt. És ebben még nincs benne a gyerekek után járó plusz vagy más élethelyzetek miatti kedvezmény.
2026-tól többé már nem tabutéma, mennyi a kollégád fizetése
Az uniós bérátláthatósági szabályok alapján:
- a munkavállalók információt kérhetnek az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagbéréről,
- a cégeknek indokolniuk kell a jelentős eltéréseket,
- a nemek közti bérkülönbségeket is jobban láthatóvá kell tenni.
Nem arról van szó, hogy mindenki fizetési papírja kikerül a faliújságra. De a teljes titkolózás megszűnik.
Miért boríthatja ez fel a munkahelyeket?
Az új szabályozás nemcsak jogi, hanem pszichológiai változást is hoz. Sok dolgozó most először szembesülhet azzal, hogy:
- ugyanazért a munkáért más többet kap,
- évek óta alulfizetett.
Ez feszültséget szülhet, különösen ott, ahol eddig a bérek kialakítása nem volt következetes.
A munkáltatók oldaláról ez komoly kihívás:
- új bérstruktúrákat kell kialakítani,
- indokolni kell a különbségeket,
- kezelni kell az elégedetlenséget.
Kinek lehet ez jó hír?
Nem mindenki jár rosszul. Az új rendszer különösen azoknak kedvezhet, akik:
- régóta ugyanazon a pozíción vannak,
- kevésbé tudnak alkudni,
- eddig nem látták át a bérsávokat.
A nyilvánosabb rendszer erősítheti az alkupozíciódat, főleg munkahelyváltáskor vagy fizetésemelésnél.
Kép forrása: pexels.com