Egy Magyarországon élő brit házaspár 2022-ben már túl volt az örökbefogadás legfontosabb szakaszain, amikor az eljárást az utolsó pillanatban leállították. A koraszülött, roma származású kislányt visszavitték a nevelőszülőhöz, miközben a pár több bírósági pert is megnyert az ügyben. Dr. Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az eljárás rendkívül szokatlan, hiszen a gyámhatósági döntés ekkor már csak formalitás lett volna. Az ügy évekig húzódott, végül a házaspár – a hatósági akadályok miatt – kénytelen volt lemondani a gyermekről.

Körülbelül havi 400 millió forintot spórolt a kormány azzal a kormányrendelettel, amely szerint már csak az „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkezők jogosultak lakhatási támogatásra – mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Reggeliben. 

A Helsinki Bizottság most nyílt levéllel fordult a kormányhoz, hogy választ kapjanak az ukrajnai menekültek helyzetével kapcsolatos kérdéseikre.

Egy férfi kómába esett, miután előállították, majd nyolc nappal később meghalt. A Kúria most új döntést hozott az ügyben.

A rendőrök által a férfi ellen tett feljelentés nyomán indult eljárás jóval gyorsabban zajlott.

A CÖF-CÖKA azt tervezi, hogy feljelentést tesz a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International és a többi „idegen érdekek mentén és idegen forrásból” működő civil szervezet ellen. 

Az SZDSZ-t és a Magyar Helsinki Bizottságot alapító egykori politikus nemrég alaposan megkérdőjelezhető állításokat tett azzal kapcsolatban, hogy mikor „tolerálható” egy felnőtt és egy gyerek közti viszony. Kőszeg Ferenc úgy véli, „ezekben az esetekben” a lehető legrosszabb a hatóságokhoz fordulni, vagy nyilvánosságra hozni az ügyet. Elmondása szerint tudta, hogy a fia egy olyan iskolába jár, ahol az egyik tanár rendszeresen kikezd a fiatalokkal, de azt javasolta a gyerekének, ne bolygassa az ügyet. A Helsinki Bizottság közleményben határolódott el egykori alapítóelnökétől.

Nem védeni akarja, de pontatlannak találja a „bosszútörvény” elnevezést.

A kormány szerint a magyar börtönök túlzsúfoltsága miatt engedték szabadon az embercsempészeket, és valóban: 100 ezer lakosra vetítve hazánkban van a legtöbb fogvatartott az Európai Unióban. A számok nemcsak az uniós átlaghoz képest magasak, 1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon, mint tavaly év végén. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kiszabott ítéletek hossza európai összevetésben is kiemelten magas, miközben egyre többen vannak előzetesben. Itthon ritkábban alkalmaznak enyhébb büntetéseket, mint más európai országokban, de kikerülni is sokkal nehezebb, ugyanis egyre kevesebben szabadulhatnak feltételesen.

Azok a katonák, akik nem adatták be a koronavírus elleni védőoltást, nem kaptak fizetést, de le sem szerelhettek.

Egyértelmű videós bizonyítékai voltak annak, hogy a rendőri intézkedés során tört el a mentális betegséggel élő nő válla.

Közlekedési szabálysértésért került rács mögé a sértett, akinek másfél millió forintos sérelemdíjat ítélt meg a bíróság.

Az iráni férfi életveszélyben volt a hazájában, mivel áttért a keresztény hitre, de ez a magyar hatóságokat nem érdekelte.

„A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas.”

Az uniós országokban már több mint 3,2 millió ukrán regisztrált ideiglenes védelemért, tehát kevesebb, mint egy százalékuk nálunk.

Nem volt közük a bűncselekményhez, mégis 72 órát töltött négy kamasz rablás gyanúja miatt egy cellában. Az eset két éve történt, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével most pert indítottak a rendőrség ellen, bocsánatkérést és sérelemdíjat várnak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bocsánatot kell kérnie, és 600 ezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell, de ehhez Strasbourgig kellett vinni az ügyet.

Folyamatban van a letelepedési engedélyek kiállítása, amivel munkát is vállalhatnak az Afganisztánból augusztus végén kimenekített emberek.

Kitart álláspontja mellett Deutsch Tamás és hazaárulásnak tartja a felmentő ítéletet, amit a jobbikos Kovács Béla ügyében kémkedés vádjában hoztak. A Fidesz uniós képviselője azután nyilatkozott erről az RTL Híradónak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke visszautasította szavait. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány és a kormánypárt az ilyen kijelentésekkel lerombolja a bíróságokba vetett közbizalmat. A Fidesz egyetért Deutsch Tamással.

December óta szinte senkit sem engednek be a magyar hatóságok a röszkei és a tompai tranzitzónába a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Korábban is csak napi két menedékkérő léphetett be. A jogvédő szervezet szerint a szigorítás miatt teljesen reménytelen helyzetbe kerültek a Szerbiában rekedt menekültek, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tegnap békésen demonstráltak. A kormány nem válaszolt a kérdésünkre, hogy valóban kevesebb menedékkérőt engednek-e a tranzitzónákba.

Szeptember 17-től hatályba a lépett a bevándorlási különadó, aki anyagi támogatást kap, az nyilatkozhat, a NAV-nak, hogy kitől-mitől kap pénzt, akinek, tehát a támogatónak fegyelmezetten be kell fizetnie anyagi támogatásának 25%-át adóként. Ha nem fizet, akkor a támogatottnak kell fizetnie. Majd mindjárt kiderül, hogy ez nem ilyen egyszerű, sőt…

A Fővárosi Ítélőtábla döntés alapján nem terjeszthető tovább a Nemzeti Konzultáció 5. pontja – erről a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, Győző Gábor és Fazekas Tamás tájékoztatták az RTL Híradót. A jogvédő szervezet azért fordult bírósághoz, mert ez a pont szerintük sértette a jó hírnevüket.  

Idegengyűlölőnek tartja a kormány új plakátkampányát a Magyar Helsinki Bizottság. A civil szervezet úgy látja, akár erőszakhoz is vezethet, hogy a kormány - szerintük - megalapozatlan állításokkal szítja az indulatokat. Rogán Antal szerint igenis van összefüggés a terrorizmus és a bevándorlás között. A DK szerint a kormány nem tájékoztat, csak riogatja az embereket. Közben Németországban is plakátkampányba kezdett a kormány, de ők az integráció mellett érvelnek.

Nem számít bűncselekménynek, ha valaki menekültet fogad be, ezt mondja a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. A szervezet szerint jogi nonszensz, amit Erdő Péter bíboros erről állít, aki csütörtökön azt mondta, azért nem fogadnak be menekülteket, mert akkor embercsempészést követnének el.