Kőszeg Ferenc: Tolerálható egy szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy fiatalkorú között

Interjút adott a Partizánnak Kőszeg Ferenc szerkesztő, politikus, az SZDSZ és a Magyar Helsinki Bizottság egyik alapítója, utóbbinak első elnöke. A beszélgetés során szóba került Kőszeg egy 2009-es cikke, amelyben azt írta:

az új prüdéria, miután a homoszexualitást már nem illik üldöznie, pedofíliát hörögve vesz üldözőbe minden erotikával átszőtt érzelmi kapcsolatot felnőtt és gyerek között.

A Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton rákérdezett, hogy Kőszeg szerint akkor létezik-e olyan „erotikával átszőtt érzelmi kapcsolat felnőtt és gyerek között”, ami helyeselhető, vagy nem. 

Azt gondolom, hogy nem lehet ezt ilyen merev kategóriában leírni. Az érzelmi kapcsolatok azért nagyon széleskörűek…

– mondta Kőszeg, mire Gulyás közölte, nem is az érzelmi átszínezettségről van szó, hanem az erotikusról.

Az erotikus átszínezettség még nem jelenti azt, hogy egy szexuális aktusra… (…) Egy szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy fiatalkorú között semmiképpen nem fogadható el. De ha emögött egy pusztán lelki és érzelmi kapcsolatról van szó, akkor ezt elítélni, és hát, akár büntetni, nagyon helytelen

– fűzte hozzá Kőszeg, majd amikor ismét megkapta a fenti kérdést, azt felelte: „tolerálható” egy-egy ilyen felnőtt-gyerek kapcsolat. 

„Nem kell feltétlenül a büntetőjog szigorával bánni ezekkel a kapcsolatokkal, mert csak árt a dolognak. Amit én prüdérián értek, az az, hogy nem helyeselhető módon, de azért elég sok ilyen szexuális kapcsolat volt diák és tanár között, ami tilos volt és helytelen, de nem volt belőle nagy ügy, mert hozzátartozott az élethez. Volt egy leánygimnázium, ahol egy nagyon szuggesztív tanárba egy csomó lány szerelmes volt… És ezek a lányok büszkék voltak arra, hogy viszonyuk volt ezzel a tanárral. Lehetett volna ebből – a Sipos-ügyhöz hasonlóan – ügyet csinálni, és azt, hogy erre nem kerül sor… az iskola tudomásul vette, erőszak egyáltalán nem volt benne” – mondta a politikus. 

Gulyás igyekezett rávilágítani, hogy egy fiatalkorú feltehetően nem képes felmérni egy-egy ilyen viszonynak a mozgatórugóit, és nem tud magáról felelősséggel dönteni, de Kőszeg erre egy „életből ellesett példát hozott”.

„Valamelyik neves fővárosi gimiben a könyvtárvezető tanárnak viszonya volt az egyik 16 éves lánnyal, és ha matekdolgozatot írtak, akkor a lány szólt a könyvtárosnak, hogy behívhatná a könyvtárba, hogy segítsen a könyvtár rendezésében (…) Az én állításom csupán az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy akkor jár el a társadalom a leghelyesebben, ha az ilyen helyteleníthető, de azért igazából különösebben senkinek nem ártó…” – fogalmazott Kőszeg, de Gulyás ekkor félbeszakította: 

G.M.: Honnan tudod, hogy nem árt? Hogy egy 16 éves lány az első szexuális élményét így éli át. Hogy ez nem hat-e rá traumatizálóan, nem lesz-e szégyenérzete?

K.F.: Ezt a lányt már akkor is ismertem, és még ma is ismerem, most többszörös nagymama, nem vettem rajta észre, hogy traumatizált lenne… 

Kőszeg szerint nem helyes, hogy a visszaélés megtörtént, de az sem helyes, ha ebből nyilvános ügyet csinál bárki, megírják az újságokban, vagy az áldozat feljelentést tesz a rendőrségen. Közölte, hogy nem akarja, hogy úgy tűnjön, mintha bármiféle ilyen kapcsolatot helyeselne, de Gulyás szerint „picit azért úgy tűnik”. Miután Gulyás felidézte, mit írt Kőszeg a Sipos Pál-ügy apropóján (hogy a bal- és a jobboldal is elítélte a tanárt), megkérdezte Kőszeget, hogy „nagyon helyes, hogy elítélték, nem?” Innentől idézzük: 

K.F.: Nem tudom. Nem tudom.

G.M.: Nem bántak igazságosan Sipossal? Ezt állítod?

(hosszú csönd) K.F.: Szóval annyi változata és alesete van a különböző olyan kapcsolatoknak, amelyek helyteleníthetők, hogy nagyon óvatosan lennék ennek… az elítélésével. Vagy nem is annyira az elítélésével, a nyilvánosságra hozatalával.

Kőszeg ezután arról beszélt, hogy szerinte az ilyen ügyeknek csak akkor jó, ha következménye van, ha valami olyasmi történik, ami „megengedhetetlen”. Gulyás ekkor rákérdezett – Sipos Pál apropóján – arra, hogy hol megengedhető egy felnőttnek gyerekekkel maszturbálni. 

Azt gondolom, hogy ennek a megtörténte még mindig kisebb baj esetleg, mint ennek a nyilvános leleplezése… Valószínűleg nincs igazam. Nem tudom, igazam van-e. (…) A hatósági beavatkozásnál szinte minden jobb, mert egy hatóság nem tud nem durván és esetlenül beavatkozni egy ilyen dologba. Nem tudja olyan differenciáltan látni ezeket a dolgokat úgy, ahogy azok vannak. Nyilván nem helyes, ha egy felnőtt együtt maszturbál egy gyerekkel, de ha egy rendőr kihallgatja a gyereket ebben az ügyben, az lehet neki nagyobb trauma, mint az a dolog, ami történt…

– felelte Kőszeg, majd elmesélte, hogy a fia annak idején egy olyan iskolába járt, ahol egy pedofil tanár rendszeresen kikezdett a fiúkkal. Kőszeg azt javasolta a fiának, hogy ne hagyja magát, de „ne menjen ebben tovább”. 

G.M.: Te most azt mondod, Feri, hogy te tudtad, hogy a fiad egy olyan iskolába jár, ahol van egy pedofil tanár, és amikor megkérdezte tőled, hogy mit lehetne ezzel kezdeni, akkor azt mondtad neki, hogy most már járd ki ezt a pár évet, ami még hátra van, aztán úgyse fogsz vele találkozni?

K.F.: Körülbelül igen. (…) Távol áll tőlem, hogy a pedofíliát bármilyen módon helyeseljem, csak azt javaslom, hogy amennyire lehetséges, kerüljük el az ezzel kapcsolatos nyilvános leleplezést, konfliktust, felelősségre vonást, mert nem lesz a dolog ettől jobb. Inkább rosszabb lesz tőle.

Kőszeg pedofíliát relativizáló mondataira a Helsinki Bizottság közleményben reagált. 

Ebben azt írták, az életútinterjúban Kőszeg „a pedofíliával kapcsolatos kérdésekre olyan válaszokat adott, amelyek szöges ellentétben állnak a Magyar Helsinki Bizottság értékrendjével, a kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekében végzett mindennapi munkánkkal és belső szabályzatainkkal is” – fogalmaztak.

A Helsinki Bizottság közössége számára a hatalommal való visszaélés ellen küzdő jogvédőkként és gyakorló szülőkként, oktatókként is teljességgel elfogadhatatlanok az interjúban megjelenő nézetek. Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság egyik legismertebb alapítója, aki a szervezet elnöke volt 2006. december 31-ig, amikor nyugdíjba ment. Közel húsz éve nem képviseli a Magyar Helsinki Bizottságot, nem nyilatkozik a szervezet nevében. 

A témával az RTL Híradóban is foglalkoztunk, ahol a gyermekjogi szakértő azt mondta: az elkövetőknek kedvez, aki arra bátorítja az áldozatokat, hogy ne beszéljenek a velük történtekről.

Hozzászólna?

Nyitókép: Partizán