Mi lesz az új rendelet miatt az ukrajnai menekültekkel? A kormány tíz hónapja nem válaszolt a Helsinki Bizottságnak, most nyílt levélben fordultak hozzájuk

Azzal fenyeget a június 28-án megjelent kormányrendelet, hogy családokat szakít szét, gyerekek oktatását és integrációját szakítja meg és fokozza a menekülők kiszolgáltatottságát, írja a Helsinki Bizottság nyílt levelében, amelyet Pál Norberthez, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz. Állításuk szerint ő tíz hónapja nem válaszolt a kérdéseikre.

Azt írták: „A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt tíz hónapban három alkalommal kért Öntől lehetőséget személyes egyeztetésre, találkozásra. Mivel a mai napig egyetlen megkeresésünkre sem érkezett válasz, így nyílt levélben fordulunk Önhöz, hogy feltegyük az Ukrajnából menekült embereket érintő legégetőbb kérdéseket”.

Az elmúlt napokban a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott az érintettektől és segítőiktől az ügyben. 11 kérdést tettek fel, ezeket alább, és a szervezet honlapján is elolvashatják:

1. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a változással érintett gyerekek ne szakadjanak ki a megszokott óvodai, iskolai környezetükből? Készült-e bármilyen hatástanulmány, felmérés arról, hogy a változások hány gyerek számára jelentenek kényszerű óvoda- és iskolaváltást, és milyen hatással vannak az ő – menekülésből fakadóan eleve sérült – lelki egészségükre?
2. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy együtt maradhassanak azok a családok, ahol a családtagok csak egy része maradt jogosult a támogatott lakhatásra?
3. Mi indokolja, hogy a gyerekeknek csak az egyik szülője lehet jogosult a támogatott lakhatásra? Hogyan tartja a Kormány ezt összeegyeztethetőnek a családi élethez való joggal és a család egységének védelmével?
4. Kaptak-e írásos, bárki számára bármikor, könnyen hozzáférhető, közérthető nyelvezetű, többnyelvű tájékoztatást az érintet Ukrajnából menekülők a lakhatási támogatási rendszer megváltozásáról? Ha igen, mikor és hogyan?
5. Mi indokolja a rendkívül rövid határidőt a méltányossági kérelmek benyújtására? Milyen eszközökkel biztosítja a Kormány, hogy kellő időben értesüljenek az érintettek a kérelmek benyújtásának lehetőségéről?
6. Milyen eljárásban, milyen garanciák érvényesítésével és milyen határidővel, milyen formában (végzés, határozat) dönt majd Kormánybiztos úr a benyújtott méltányossági kérelmekről? Milyen jogorvoslati lehetőségek illetik meg azokat, akiknek kérelmét elutasítja?
7. Hogyan készül a Kormány arra a helyzetre, ha egy menedékes ukrajnai lakóhelye periodikusan érintett a direkt háborús cselekmények által, vagyis jogosultsága a támogatott lakhatásra havonta változik?
8. Igaz, hogy a megyei védelmi bizottságok szerződései és a különböző szállásadók között megkötött összes szerződés a törvény erejénél fogva hatályát veszíti 2024. augusztus 20. napján? Amennyiben igen, az érintett szállásadókat mikor, hogyan és ki tájékoztatta erről?
9. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a támogatott lakhatásra a továbbiakban is jogosult (vagyis a háború sújtotta területről érkező) menedékesek és magyar állampolgárok kellő időben, írásos, bárki számára bármikor, könnyen hozzáférhető, közérthető nyelvezetű, többnyelvű tájékoztatást kapjanak arról, hogy 2024. augusztus 21. napjától hol élhetnek majd?
10. Igaz, hogy a lakhatásra jogosultak 2024. augusztus 21. napjától csak a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott szálláshelyeket tudják igénybe venni?
11. Hogyan kívánja biztosítani a Kormány, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kellő kapacitással, férőhellyel és személyzettel rendelkezzen ahhoz, hogy 2024. augusztus 21. napján minden, támogatott lakhatásra továbbra is jogosult menekülőt méltó körülmények között, egyéni körülményeiket és sérülékenységüket figyelembe véve el tudjon szállásolni?

Cikkajánló: bár korábban még azt hangoztatták kormánypárti politikusok, hogy Magyarországot nem segíti az EU a menekültek ügyében, később kiderült, hogy jelentős források érkeznek – azonban csak részben átlátható, hogy ezt pontosan mire költik. Az ellátásban részt vevő civil szervezetek sokáig nem láttak semmit az uniós pénzből.

Nyitókép: RTL Híradó