A strasbourgi bírósághoz fordulnak a pedagógus-szakszervezetek a sztrájkjog elvétele miatt

A pedagógus-szakszervezetek a strasbourgi bírósághoz fordultak a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a TASZ segítségével, mert álláspontjuk szerint elvették tőlük a sztrájkjogot – derült ki a jogvédő szervezetek közleményéből. 

„A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írta a Magyar Helsinki Bizottság.

A kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a tanársztrájkokra vonatkozó szabályokat. A minimális szolgáltatások meghatározásánál előírták például, hogy 

• felügyeletet kell biztosítani a gyerekeknek minden sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 órától (középiskolák esetében 16 óráig, általános iskola esetében 17 óráig, óvodák esetében 18 óráig).
• A felügyeletet abban a köznevelési intézményben kell biztosítani, ahol a gyerek tanul, és lehetőleg abban a helyiségben, ahol a gyerekek amúgy is tartózkodtak.
• Minden csoportban, osztályban legalább egy, szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusnak, pedagógusnak, gyógypedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy gyógypedagógiai asszisztensnek kell lennie.
• A sztrájkkal érintett köznevelési intézményekben a felügyelet ideje alatt biztosítani kell az étkeztetést a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.
• Az érettségiző középiskolai osztályok tanulói számára a kötelező érettségi tantárgyak tekintetében biztosítani kell a felkészítési óraszám 100 százalékos megtartását a sztrájk teljes időtartama alatt.
• A többieknek biztosítani kell valamennyi tantárgyra vonatkozóan a tanítási órák 50 százalékának megtartását.

Ha ezeket a szabályokat mind betartják a tanárok a sztrájk alatt, akkor lényegében nincs is érezhető hatása a munkabeszüntetésnek. 

„A teljesen abszurd indokolással megalkotott rendeleti szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. (..) A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas” – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet szerint a PSZ és a PDSZ alkotmánybírósági panaszát érdemben nem vizsgálták, „mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat”. 

A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI