Volt olyan megye, ahol az év első félévében többet költöttek a boltokban, mint egy évvel korábban, viszont ezért az értékért több mint 20 százalékkal kevesebb terméket vásároltak. 

Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül.

Desszert tejtermékek, például a turó rudi áfája is csökkenhet januártól – ezt a Portfolio szúrta ki a kormány jövő évi adócsomagjában, amelyet csütörtökön este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az MSZP komolytalannak nevezte a javaslatot, miután ők hiába kezdeményezték az alapvető élelmiszerek áfájának elengedését a magas infláció miatt. A pénzügyminiszter néhány éve épp a turó rudival érvelt a további adócsökkentések ellen. Azt mondta, a gyereke annak az áfáját csökkentené, ha tudná, hogy mi az áfa.

2021 júliusa óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Szerinte így tud magabiztosan tárgyalni a kormány az orkánszerű ellenszélben.

A cégek beépíthetik az áraikba az előző évi inflációt, de ez valójában a vállalati profitot növeli a jegybank szerint.

Elkezdtek olvadni a betéti kamatok. Bár az infláció még messze nem egyszámjegyű, a pénzünkért már csak egy bank kínál 10 százaléknál magasabb betéti kamatot. 

Mindenhol egyszámjegyűre, vagyis 10 százalék alá csökkent az infláció az Unióban, csak Magyarországon nem – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Szeptemberben is a tagállamok átlagának több mint kétszeresére volt nálunk a pénzromlás. A GKI úgy számol, az élelmiszerárak utolérték az uniós átlagot, miközben a bérszínvonal sereghajtó maradt Magyarországon. 

Lejárt az unboxing, tehát a menő termékek kicsomagolásáról készült videók ideje, eljöttek a szegénység, a tengődés és a nélkülözés napjai a TikTokon. Egyre több influenszer gyűjt követőket spórolási tippekkel, illetve saját tapasztalataival arról, hogyan éli túl az inflációt. Ám akármennyire is átélhetők ezek a tartalmak, gyakran az egyén felelősségévé tesznek olyan problémákat, amelyek miatt inkább a döntéshozókat kellene elővenni. Plusz megindult a „szegénységi verseny” is.

A kormány korábban alábecsülte az inflációt, a nyugdíjemelése a novemberi kiegészítéssel is alatta marad.

A kormányszóvivő korábban azt állította: az online árfigyelő rendszer hatékony fejlesztésnek bizonyult az infláció letörésére.

90 dollár fölé emelkedett a világpiacon az olajár az izraeli háború kitörése után. Ez nagyjából 5 százalékos drágulás néhány nap alatt. GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint már egy ekkora emelkedés is veszélybe sodorhatja a kormány inflációs célját, azaz, hogy a pénzromlás üteme év végére egyszámjegyű legyen. Balogh József energiapiaci szakértő azt mondja: ha nem sikerül elkerülni, hogy a háború továbbterjedjen a térség országaira, akár a duplájára is nőhet az olajár. A kormány az RTL Híradó kérdésére azt közölte: rendszeresen egyeztetnek az Ásványolaj Szövetséggel az üzemanyagárak alakulásáról.

A háború sújtotta Ukrajnában decemberre várhatóan 9 és 10 százalék között lesz az éves infláció, vagyis nagyjából feleannyi, mint amekkora pénzromlást Magyarországon jósol a jegybank és az elemzők.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői közösen javasolták ezt, a kormány álláspontja még nem ismert.

12,2 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent ugyan az infláció, de tovább drágult az élet augusztusról szeptemberre Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Ismét emelkedni kezdett a kenyér ára, ami már 125 százalékkal kerül többe, mint tavalyelőtt, és egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágultak a vonaljegyek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a kormány sikeresen harcol a pénzromlás ellen. A GKI viszont a szolgáltatások újabb, jelentős drágulására számít. 

A nyugdíjak pedig 6 százalékkal emelkedhetnek januártól.

Nagy Mártont arról kérdezték, hogy le kell-e mondania Matolcsy Györgynek, miután a kormány szerint a jegybanknak nem sikerült megbirkóznia az inflációval. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, miért vette át a kormány az infláció kezelését az MNB-től.

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a múlt hónapra vonatkozó inflációs adatokat, szeptemberben 12,2 százalék volt az átlagos áremelkedés, legjobban az üzemanyagok ára nőtt.

A magyarok 53 százalékának nincs elegendő megtakarított pénze egyhavi kiadásainak fedezésére.

Az üzemanyag árának emelkedése elintézte, hogy kevesebben üljenek autóba.

Az alacsony jövedelműeket és a nyugdíjasokat sújtja leginkább az infláció, a magas jövedelműeket pedig a legkevésbé az MNB legfrissebb kutatása szerint – erről a Portfolió írt. Arányaiban ugyanis a kisebb jövedelműek költenek többet élelmiszerre, ami viszont az átlag felett drágult. A magyar élelmiszer-infláció hónapok óta kiugró az uniós országok között is.

Elsöprő magyar siker: a héten Nobel-díjas lett Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Káosz volt a Keletiben, miután a Budapestről érkező nemzetközi vonatokat levágták a nyugat-európai hálózatról. Nagy Ervin szerint ha máshogy nem megy, közvetlenül kell támogatni Ivány Gáborék munkáját, a kormány pedig nem tervezi korlátozni a készpénz használatát. Mit gondol Lukács László Tóth Gabiról és a Carson Comáról? Ezek a hét videói. 

Matolcsy Györgyöt a Budapesti Műszaki Egyetem előtt próbálták szóra bírni, de nem nagyon adott érdemi válaszokat.

Nem kommentálta a kormány az iparkamara elnökének ötletét, miszerint el kellene venni a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjait, hogy ezzel is csökkentsék a jegybank tetemes veszteségét. Parragh László azzal is bírálta az MNB-t, hogy nem ismerték fel időben az inflációt, szerinte azért, mert nem értenek hozzá. A jegybank viszont úgy gondolja: Parragh László az, aki az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti és még szövegértési problémái is vannak.

Éles hangú közleményben utasította el Parragh László jegybankot érintő kritikáit a Magyar Nemzeti Bank. 

Novemberben 3,1 százalékos nyugdíjemelés jön, a Reggeliben Farkas András nyugdíjszakértő beszélt arról, hogy ez mire lesz elég a nyugdíjasoknak, és milyen további emelések várhatók a következőkben. Felvázolta: a magyar szabályozás szerint mindenki ugyanakkora emelést kap, ezt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők méltánytalannak tartják, akik pedig 500 ezer forint körül kapnak, úgy érzik, megszolgáltak a magas nyugdíjért, így nekik nagyobb összegű emelés jár. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nekiment Matolcsy György jegybankelnöknek. A kamaravezető szerint ők már korábban látták az infláció jeleit, ám a Magyar Nemzeti Bank szerinte ezt nem ismerte fel.

A fideszes politikus a Magyar Nemzetnek beszélt migrációról, Brüsszelről, az orosz invázió értelmezéséről és az ellenzékről.

Nagy Márton szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet.

A nyugdíjasok felének kevesebb mint havi 5740 forintot jelent a csütörtökön bejelentett kiegészítő emelés – így számolt Híradónknak a nyugdíjszakértő. Az egyik nyugdíjas szervezet szerint csak jövőre derül ki, hogy megőrzi-e a nyugdíjak vásárlóértékét az emelés. Az elmúlt két évben ugyanis a kormány ősszel rendre alábecsülte az inflációt, így legalább 1,5 százalékos elmaradásban vannak a nyugdíjak. Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta: annak ellenére adják az emelést, hogy az nem férne bele a költségvetésbe. Pedig ezt törvény garantálja.

Orbán Viktor szerint az infláció letörésébe beletört a jegybank bicskája, ezért van most szükség kormányzati fejszére. 

A közösségi oldalára feltöltött videóban mutatta meg Cseh Katalin, a Momentum Európai Parlamenti képviselője, mennyibe kerül Belgiumban egy bevásárlás a vacsorához. Wintermantel Zsolt a Fidesz fővárosi frakcióvezetője egy próbavásárlás után azt állította: Magyarországon valamivel olcsóbban is meg lehet venni ugyanazokat az élelmiszereket. A GKI vezérigazgatója szerint a két számla azt mutatja: egy magyar vásárlónak a fizetéséhez képest háromszor annyiba kerül az élelmiszer, mint egy belgának.  

Tovább feszül az ellentét a Nemzeti Bank és a kormány között.

„Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerdán ülésezett a kormány, és egyebek mellett meghatározták a novemberi nyugdíj-kiegészítés pontos mértékét is. Ősszel nyújtják be a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, aminek célja, hogy külföldről ne kaphasson pénzt választáson induló szervezet. A svédeknek a kormány szerint nem is fontos a NATO-csatlakozás. Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra válaszolt az újságírók kérdéseire.

Csak akkor vezetik ki a kamatstopot, ha egy számjegyűre csökken a jegybanki irányadó kamat – válaszolta a kormány az RTL Híradónak, miután Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, ennek még nem jött el az ideje. A jegybank keddi előrejelzése szerint csak jövőre csökkenhet tíz százalék alá az alapkamat. A kormány eközben a hitelezés felpörgetését várja el a bankoktól. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn beszélt arról a parlamentben, hogy az infláció letörése érdekében ismét be fognak avatkozni, ha a kereskedők nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani az árakat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma a Mol vezetőivel tárgyalt, ahol világossá tette, minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelését. A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint a hatósági úr újbóli bevezetése újra üzemanyaghiányt okozna. 

A külsőköltség-díj bevezetésére az uniós irányelv 2026-os határidőt szabott a tagállamoknak, Magyarországon azonban azonnal bevezetik. 

Marad betéti kamatsapka és a jegybanki kötvény vásárlásának a tilalma is. 

Két évvel ezelőtti szintre esett vissza az életszínvonal Magyarországon, miután 11 hónapja folyamatosan csökken a fizetések reálértéke a magas infláció miatt. A Bank360 elemzése szerint egyre több ember kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a megélhetésére. Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben azt ígérte, hogy a kormány év végére egyensúlyba hozza a fizetéseket az árakkal.   

A kiegészítő nyugdíjemelés költsége elérheti akár a 200 milliárd forintot is, mert egy százalékpontnyi plusz emelés körülbelül 55 milliárd forintba kerül.

A reálbérek helyreállítása az elsődleges cél az infláció letörése mellett, hogy nőjön a fogyasztás – egyebek mellett erről is beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlés zárónapján. A miniszter szerint a kormány figyeli az üzemanyag-árakat is, és ha kell, beavatkozik. A Spar Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kormányzati beavatkozások – mint az árstopok vagy az extraprofitadó – eddig sem kedveztek a kereskedelemnek.

Tömegbalesetnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök a közgazdászok vándorgyűlésén. Matolcsy György inflációt gerjesztő állami beavatkozásokról beszélt, a pénzügyminiszter jelenlétében azt mondta, az árstopok olajat öntöttek a tűzre. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a jegybankot bírálta, és kijelentette, hogy az infláció elsősorban Matolcsy Györgyék felelőssége.

Matolcsy György szerint a kormány elfelejtette bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyekkel az infláció miatt kellett volna.

A rekordmagas infláció miatt korrekciós nyugdíjemelésre lenne szükség az ősszel, kérdés, hogy lesz-e erre fedezet a megtépázott költségvetésben.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Nem lehet elég korán elkezdeni.

Nagyrészt a fővároson kívül lesznek láthatók az óriásplakátok.

Az ukrán tranzitdíj emelése, amely Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja szerint erős érzéseket ébreszt a miniszterelnökben, valójában nem növeli a magyar inflációt, csak a Mol rekordszintű nyereségét csökkentheti – mondta az rtl.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő. Az RTL Híradónak nyilatkozó Pletser Tamás szerint az ukrán tranzitdíj emelésének nem kell feltétlenül megjelennie a kiskereskedelmi árakban. De miért állít mást Orbán Viktor?