Mindenhol egyszámjegyűre, vagyis 10 százalék alá csökkent az infláció az Unióban, csak Magyarországon nem – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. Szeptemberben is a tagállamok átlagának több mint kétszeresére volt nálunk a pénzromlás. A GKI úgy számol, az élelmiszerárak utolérték az uniós átlagot, miközben a bérszínvonal sereghajtó maradt Magyarországon. 

Lejárt az unboxing, tehát a menő termékek kicsomagolásáról készült videók ideje, eljöttek a szegénység, a tengődés és a nélkülözés napjai a TikTokon. Egyre több influenszer gyűjt követőket spórolási tippekkel, illetve saját tapasztalataival arról, hogyan éli túl az inflációt. Ám akármennyire is átélhetők ezek a tartalmak, gyakran az egyén felelősségévé tesznek olyan problémákat, amelyek miatt inkább a döntéshozókat kellene elővenni. Plusz megindult a „szegénységi verseny” is.

A kormány korábban alábecsülte az inflációt, a nyugdíjemelése a novemberi kiegészítéssel is alatta marad.

A kormányszóvivő korábban azt állította: az online árfigyelő rendszer hatékony fejlesztésnek bizonyult az infláció letörésére.

90 dollár fölé emelkedett a világpiacon az olajár az izraeli háború kitörése után. Ez nagyjából 5 százalékos drágulás néhány nap alatt. GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint már egy ekkora emelkedés is veszélybe sodorhatja a kormány inflációs célját, azaz, hogy a pénzromlás üteme év végére egyszámjegyű legyen. Balogh József energiapiaci szakértő azt mondja: ha nem sikerül elkerülni, hogy a háború továbbterjedjen a térség országaira, akár a duplájára is nőhet az olajár. A kormány az RTL Híradó kérdésére azt közölte: rendszeresen egyeztetnek az Ásványolaj Szövetséggel az üzemanyagárak alakulásáról.

A háború sújtotta Ukrajnában decemberre várhatóan 9 és 10 százalék között lesz az éves infláció, vagyis nagyjából feleannyi, mint amekkora pénzromlást Magyarországon jósol a jegybank és az elemzők.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői közösen javasolták ezt, a kormány álláspontja még nem ismert.

12,2 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent ugyan az infláció, de tovább drágult az élet augusztusról szeptemberre Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Ismét emelkedni kezdett a kenyér ára, ami már 125 százalékkal kerül többe, mint tavalyelőtt, és egyetlen hónap alatt 20 százalékkal drágultak a vonaljegyek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a kormány sikeresen harcol a pénzromlás ellen. A GKI viszont a szolgáltatások újabb, jelentős drágulására számít. 

A nyugdíjak pedig 6 százalékkal emelkedhetnek januártól.

Nagy Mártont arról kérdezték, hogy le kell-e mondania Matolcsy Györgynek, miután a kormány szerint a jegybanknak nem sikerült megbirkóznia az inflációval. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, miért vette át a kormány az infláció kezelését az MNB-től.

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a múlt hónapra vonatkozó inflációs adatokat, szeptemberben 12,2 százalék volt az átlagos áremelkedés, legjobban az üzemanyagok ára nőtt.

A magyarok 53 százalékának nincs elegendő megtakarított pénze egyhavi kiadásainak fedezésére.

Az üzemanyag árának emelkedése elintézte, hogy kevesebben üljenek autóba.

Az alacsony jövedelműeket és a nyugdíjasokat sújtja leginkább az infláció, a magas jövedelműeket pedig a legkevésbé az MNB legfrissebb kutatása szerint – erről a Portfolió írt. Arányaiban ugyanis a kisebb jövedelműek költenek többet élelmiszerre, ami viszont az átlag felett drágult. A magyar élelmiszer-infláció hónapok óta kiugró az uniós országok között is.

Elsöprő magyar siker: a héten Nobel-díjas lett Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Káosz volt a Keletiben, miután a Budapestről érkező nemzetközi vonatokat levágták a nyugat-európai hálózatról. Nagy Ervin szerint ha máshogy nem megy, közvetlenül kell támogatni Ivány Gáborék munkáját, a kormány pedig nem tervezi korlátozni a készpénz használatát. Mit gondol Lukács László Tóth Gabiról és a Carson Comáról? Ezek a hét videói. 

Matolcsy Györgyöt a Budapesti Műszaki Egyetem előtt próbálták szóra bírni, de nem nagyon adott érdemi válaszokat.

Nem kommentálta a kormány az iparkamara elnökének ötletét, miszerint el kellene venni a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjait, hogy ezzel is csökkentsék a jegybank tetemes veszteségét. Parragh László azzal is bírálta az MNB-t, hogy nem ismerték fel időben az inflációt, szerinte azért, mert nem értenek hozzá. A jegybank viszont úgy gondolja: Parragh László az, aki az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti és még szövegértési problémái is vannak.

Éles hangú közleményben utasította el Parragh László jegybankot érintő kritikáit a Magyar Nemzeti Bank. 

Novemberben 3,1 százalékos nyugdíjemelés jön, a Reggeliben Farkas András nyugdíjszakértő beszélt arról, hogy ez mire lesz elég a nyugdíjasoknak, és milyen további emelések várhatók a következőkben. Felvázolta: a magyar szabályozás szerint mindenki ugyanakkora emelést kap, ezt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők méltánytalannak tartják, akik pedig 500 ezer forint körül kapnak, úgy érzik, megszolgáltak a magas nyugdíjért, így nekik nagyobb összegű emelés jár. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nekiment Matolcsy György jegybankelnöknek. A kamaravezető szerint ők már korábban látták az infláció jeleit, ám a Magyar Nemzeti Bank szerinte ezt nem ismerte fel.

A fideszes politikus a Magyar Nemzetnek beszélt migrációról, Brüsszelről, az orosz invázió értelmezéséről és az ellenzékről.

Nagy Márton szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet.

A nyugdíjasok felének kevesebb mint havi 5740 forintot jelent a csütörtökön bejelentett kiegészítő emelés – így számolt Híradónknak a nyugdíjszakértő. Az egyik nyugdíjas szervezet szerint csak jövőre derül ki, hogy megőrzi-e a nyugdíjak vásárlóértékét az emelés. Az elmúlt két évben ugyanis a kormány ősszel rendre alábecsülte az inflációt, így legalább 1,5 százalékos elmaradásban vannak a nyugdíjak. Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta: annak ellenére adják az emelést, hogy az nem férne bele a költségvetésbe. Pedig ezt törvény garantálja.

Orbán Viktor szerint az infláció letörésébe beletört a jegybank bicskája, ezért van most szükség kormányzati fejszére. 

A közösségi oldalára feltöltött videóban mutatta meg Cseh Katalin, a Momentum Európai Parlamenti képviselője, mennyibe kerül Belgiumban egy bevásárlás a vacsorához. Wintermantel Zsolt a Fidesz fővárosi frakcióvezetője egy próbavásárlás után azt állította: Magyarországon valamivel olcsóbban is meg lehet venni ugyanazokat az élelmiszereket. A GKI vezérigazgatója szerint a két számla azt mutatja: egy magyar vásárlónak a fizetéséhez képest háromszor annyiba kerül az élelmiszer, mint egy belgának.  

Tovább feszül az ellentét a Nemzeti Bank és a kormány között.

„Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szerdán ülésezett a kormány, és egyebek mellett meghatározták a novemberi nyugdíj-kiegészítés pontos mértékét is. Ősszel nyújtják be a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, aminek célja, hogy külföldről ne kaphasson pénzt választáson induló szervezet. A svédeknek a kormány szerint nem is fontos a NATO-csatlakozás. Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra válaszolt az újságírók kérdéseire.

Csak akkor vezetik ki a kamatstopot, ha egy számjegyűre csökken a jegybanki irányadó kamat – válaszolta a kormány az RTL Híradónak, miután Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, ennek még nem jött el az ideje. A jegybank keddi előrejelzése szerint csak jövőre csökkenhet tíz százalék alá az alapkamat. A kormány eközben a hitelezés felpörgetését várja el a bankoktól. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn beszélt arról a parlamentben, hogy az infláció letörése érdekében ismét be fognak avatkozni, ha a kereskedők nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani az árakat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma a Mol vezetőivel tárgyalt, ahol világossá tette, minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelését. A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint a hatósági úr újbóli bevezetése újra üzemanyaghiányt okozna. 

A külsőköltség-díj bevezetésére az uniós irányelv 2026-os határidőt szabott a tagállamoknak, Magyarországon azonban azonnal bevezetik. 

Marad betéti kamatsapka és a jegybanki kötvény vásárlásának a tilalma is. 

Két évvel ezelőtti szintre esett vissza az életszínvonal Magyarországon, miután 11 hónapja folyamatosan csökken a fizetések reálértéke a magas infláció miatt. A Bank360 elemzése szerint egyre több ember kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a megélhetésére. Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben azt ígérte, hogy a kormány év végére egyensúlyba hozza a fizetéseket az árakkal.   

A kiegészítő nyugdíjemelés költsége elérheti akár a 200 milliárd forintot is, mert egy százalékpontnyi plusz emelés körülbelül 55 milliárd forintba kerül.

A reálbérek helyreállítása az elsődleges cél az infláció letörése mellett, hogy nőjön a fogyasztás – egyebek mellett erről is beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlés zárónapján. A miniszter szerint a kormány figyeli az üzemanyag-árakat is, és ha kell, beavatkozik. A Spar Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kormányzati beavatkozások – mint az árstopok vagy az extraprofitadó – eddig sem kedveztek a kereskedelemnek.

Tömegbalesetnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök a közgazdászok vándorgyűlésén. Matolcsy György inflációt gerjesztő állami beavatkozásokról beszélt, a pénzügyminiszter jelenlétében azt mondta, az árstopok olajat öntöttek a tűzre. Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a jegybankot bírálta, és kijelentette, hogy az infláció elsősorban Matolcsy Györgyék felelőssége.

Matolcsy György szerint a kormány elfelejtette bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyekkel az infláció miatt kellett volna.

A rekordmagas infláció miatt korrekciós nyugdíjemelésre lenne szükség az ősszel, kérdés, hogy lesz-e erre fedezet a megtépázott költségvetésben.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Nem lehet elég korán elkezdeni.

Nagyrészt a fővároson kívül lesznek láthatók az óriásplakátok.

Az ukrán tranzitdíj emelése, amely Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja szerint erős érzéseket ébreszt a miniszterelnökben, valójában nem növeli a magyar inflációt, csak a Mol rekordszintű nyereségét csökkentheti – mondta az rtl.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő. Az RTL Híradónak nyilatkozó Pletser Tamás szerint az ukrán tranzitdíj emelésének nem kell feltétlenül megjelennie a kiskereskedelmi árakban. De miért állít mást Orbán Viktor?

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

Nem jelent korrupciós kockázatot Orbán Viktor adriai csobbanása – állította Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem akarta kommentálni, hogy Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata 1,1 milliárd forintnyi osztalékot vett fel, Mészáros Lőrinc tihanyi ingatlanában viszont nem lát semmi kivetnivalót, mert szerinte a milliárdos törvényesen építkezett. A reptér megvásárlásáról szóló tárgyalások jól haladnak, a kormány pedig tárgyalt már az új városi CSOK-ról is. 

A korábban árstopos termékek váltak a legjobban dráguló élelmiszerekké augusztusban – derült ki a KSH friss adataiból. A cukor ára 71 százalékkal ugrott meg, a csirkemellé és a sertéscombé pedig 15-16 százalékkal emelkedett az ársapkák kivezetése után. A liszt, illetve a tojás ára csökkent, ám ezek már hónapok óta olcsóbbak lehetnének, mert folyamatosan esett a beszerzési áruk a Híradónak nyilatkozó szakértő szerint.

Újra drágultak az élelmiszerek augusztusban, négy hónap után. Az egy évvel korábbihoz képest pedig majdnem 20 százalékos az élelmiszerár-emelkedés. Az augusztusi KSH adatok szerint a pénzromlás mértéke egy év alatt 16,4 százalékos volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a korábbi nyilatkozataihoz képest már nem látja elérhetőnek októberre az egyszámjegyű inflációt, ugyanakkor szerinte a kormány intézkedéseinek köszönhetően folyamatos a csökkenés. 

A novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 217 ezer forintra is emelkedhet.

Megközelítette a tavaly augusztusi adatot.

A Magyar Nemzeti Bank vissza is szólt az OECD-nek, hogy rosszul számolt.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének értékelése szerint látható jelei vannak annak, hogy a útdíjemelés veszélyezteti az infláció letörését.