Vlagyimir Putyin orosz elnök mindenkivel koccintott, és megköszönte a külföldi haditengerészeti delegációknak, hogy részt vettek az orosz haditengerészet napján rendezett látványos parádén, amelyet vasárnap tartottak Szentpéterváron. Videónkon láthatók a pompás látvány- és hangulati elemek, amikre láthatóan nem sajnálták a pénzt az Ukrajna ellen háborút indító országban.

Válaszul arra, hogy az USA 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú tüzérségi képességek telepítését Németországba.

A nagyhatalmak és a cégek egyre több pénzt ölnek a mesterségesintelligencia-alapú hadviselésbe. A technológia katonai felhasználása számos etikai kérdést felvet, az pedig hatalmas probléma, hogy a területen nincs semmiféle nemzetközi szabályozás. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a hidegháborúhoz hasonló MI-fegyverkezési verseny zajlik, de még korai lenne gyilkos robotokról beszélni. Egy esetleges közvetlen háborút viszont az a nagyhatalom fog megnyerni, amelyiknek hamarabb lesz mesterségesintelligencia-alapú fegyvere.

Lengyelországban pár nappal ezelőtt poloskapánik tört ki Katowicében, ahol a helyi vajdasági hivatalban tartotta kihelyezett ülését a kormány. A tanácsterem átvizsgálásakor gyanús szerkezetre bukkantak a lengyel belbiztonsági szolgálat emberei, akik szerint akár lehallgatásra is alkalmas lehet az eltávolított eszköz. Később kiderült, hogy a régi hangrendszer egyik eleme került elő. Az alábbiakban megmutatunk néhány klasszikus kémeszközt a hidegháborús évtizedekből. Az alábbi tárgyakat egy debreceni kiállításon május 18-áig élőben is megszemlélhetik.

A volt szocialista országokban kiadott újságok digitalizálásába kezdett egy kis magyar családi vállalkozás. A lapok az egykori Szabad Európa Rádió archívumából kerültek hozzájuk, ahol évtizedekig gyűjtötték a kelet-európai és szovjet újságokat. Ezekből most egy hidegháborús adatbázist építenének fel.

Valószínűleg mindenki emlékezetében élénken él még a 2008-as gazdasági világválság, aztán amint annak vége lett, szinte már jött is a koronavírus-járvány, hogy aztán annak végeztével máris kitörjön az orosz-ukrán háború. Mintha a kétezres évek a válságok évtizedeit hozták volna, alig volt békés időszak. Érdemes azonban felidézni az EU korábbi, mára a legtöbb ember által már elfeledett kríziseit. Ezekből nem csak tanulhatunk, azt is tudatosíthatjuk magunkban: egy probléma sem tart örökké.

Szinte a semmiből kerekedett a hét közepén a nyolcvanas évekéhez hasonlatos hidegháborús hangulat, amikor a világ két vezető szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió csillagháborús tervekkel riogatta a Föld békeszerető népeit. Az alábbiakban körüljártuk, hogy mit lehet tudni az állítólagos új katonai műholdról, amin a CIA szerint Oroszország jelenleg dolgozik.

Az amerikai szerelőknek és pilótáknak maguktól kellett rájönniük, hogyan működnek a MiG-ek, amiket arra használtak, hogy a kiképzéseken résztvevő pilóták testközelből szembesüljenek az ellenség repülőgépeinek erősségeivel és gyengeségeivel. Bár a programnak két halálos áldozata is volt, a vietnámi háború kudarcai után az amerikai pilóták előnyére vált, hogy nem éles helyzetben találkoztak először szovjet harci repülőkkel.

Mintha szélvihar tombolt volna, és miután elcsendesedett, „hópelyhek” hullottak. A világ első atomrobbantásának helyszínétől néhány tíz kilométerre emberek élték az életüket, akik a leszármazottaikkal együtt azt gondolják, hogy a gyakori rákos megbetegedésekkel ők fizetik meg a kísérlet árát. A kárpótlásból ezidáig kimaradtak, remélik, hogy a filmsiker ráirányítja a figyelmet az áldozatra, amit hoztak.

A második világháború utáni kétpólusú világban, a hidegháború egyik erős fegyvere volt a propaganda, aminek a keleti blokkban – a „béketáborban” –  a fő üzenete az imperialisták elleni békeharc volt. De hogyan befolyásolták az embereket és ők mennyire hitték el lózungokat? Ennek járt utána a XXI. század.

A most 87 éves Tarnóy Péter tagadja, hogy szovjet megbízásból brit katonai technológiákról adott volna át információkat.

A módszert a hidegháború idején alkalmazta a KGB. Speciális képzéseket tartottak olyan nőknek és férfiaknak, akik csábítással szedtek ki titkos információkat a külföldi hírszerzőktől és diplomatáktól. 

Ma, amikor a hírszerzés szinte kizárólag szoftveresen, stikában telepített kémprogramokkal vagy szofisztikált elektronikus lehallgatórendszerekkel, műholdas eszközökkel történik, már-már nosztalgiával gondolunk vissza a 20. század, de főképp a hidegháború évtizedeire, amikor kalandos – és valójában igencsak halálos – kémjátszmák zajlottak a mindennapok színfalai mögött. A nagy ellenlábas hírszerző ügynökségek – KGB, CIA, MI6, Stasi és társaik – válogatottan kreatív eszközökhöz nyúltak, hogy megszerezzék az ellenséges hatalmak legféltettebb titkait. A James Bond-filmek részben pont az ilyen fantáziadús kütyük miatt lettek kiemelkedően népszerűek, a nagyközönség mindig élvezettel és izgalommal figyelte, hogy milyen ötletes szerkezetekkel vágja ki magát a legreménytelenebb slamasztikából is a 007-es ügynök. Az igazi kémek eszköztára persze mindig sokkal prózaibb volt a filmekben látottnál, leginkább a miniatűr kamerák, poloskák, álcázott lőfegyverek tartoztak a gyakran használt munkaeszközeik közé. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amelybe összekémkedtünk 25 klasszikus hírszerző eszközt a múlt századból, felvillantva ezek evolúcióját is.

A kutatók szerint 90 másodpercünk maradt a végítélet óráján addig, míg teljesen összeomlik a Föld. 1947 óta létezik ez az óra, és most rosszabbul áll, mint a hidegháború legszörnyűbb időszakában.

A hidegháborúban a szovjetek elképesztő mennyiségű pénzt és energiát fektettek abba, hogy minden tekintetben a rivális amerikaiak fölé emelkedjenek. A szovjet hadiipar legkreatívabb és legszórakoztatóbb időszakában szinte minden őrült koncepcióból működőképes prototípus lett. 

Péter Tamás szerint a hidegháborúval ellentétben most nem játszik nagy szerepet a diplomácia.

A nukleáris fenyegetés nem vész el, csak átalakul.

Tíz szovjet és tíz amerikai képpel mutatjuk meg, hogyan kergették amerikai vadászgépek a Tupoljev bombázókat a Szovjetunió összeomlása előtt.

Halvorsen ezredes mosolyt tudott csalni a gyerekek arcára a hidegháború egyik legsötétebb időszaka alatt.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem akarunk egy Kelet-Nyugat konflitkus áldozatává válni. A kijevi magyar nagykövetséget nem evakuálják a háborús veszély ellenére.

Ma már szinte bármihez hozzájuthatunk egy árverésen – akár egy nukleáris bunkerhez is. Ez történt most Angliában: 435 ezer fontért, azaz kb. 183 millió forintért kelt el egy hidegháború korabeli, 56 hálószobás bunker.

A gyűlölt berlini fal lebontása új korszakot nyitott a XX. század történelmében. Véget ért a hidegháború, és napra pontosan 30 évvel ezelőtt újraegyesülhetett Németország.

Napra pontosan 30 évvel ezelőtt akaratán kívül történelmi fordulatot idézett elő egy jelentéktelen ember. Günther Schabowski, az NDK állampártjának titkára a keletnémet tévében és rádióban élőben sugárzott nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt az utazási és kivándorlási könnyítésekről. Majd egy zavart pillanatában olyat mondott, amire tízezrek indultak el, hogy átjussanak Nyugat-Berlinbe. Ezzel kezdődött a berlini fal leomlása, és a hidegháború vége.

Mi a teendő egy orosz invázió esetén? - erről adott ki kézikönyvet a litván kormány. A balti államokban hidegháborús félelmeket idézett elő a Krím-félsziget orosz bekebelezése. Ráadásul Oroszországban több polgári védelmi és hadgyakorlatot tartottak az utóbbi időben egy esetleges háborús helyzetre készülve.

A berlini fal leomlásának 25. évfordulójára emlékeztek a német fővárosban. 1989. november 9-én több ezer keletnémet állampolgár léphetett Nyugat-Berlinbe, miután az NDK megváltoztatta az állampolgáraira vonatkozó utazási előírásokat. Ezután megszűnt a határellenőrzés, majd a lebontották a falat.