Május 29-én volt 70 éve, hogy először meghódították a Mount Everest csúcsát. 1953-ban Edmund Hillary egy serpa segítségével ért fel a világ tetejére. Azóta több ezer ember jutott fel a csúcsra, de több mint 300-an vannak, akik örökre a Himaláján maradtak. Csak idén 17 haltak meg, vagy tűntek el – köztük Suhajda Szilárd –, ami rekordközeli szám.

Egy 62 éves nő kötéllel és ékekkel végzett sziklamászást, amikor megcsúszott és a mélybe zuhant.

A Szemlőhegyi-barlangnál várják a megemlékezőket, akiktől azt kérik, hogy ne fekete ruhát viseljenek.

Sterczer Hilda szerint a hegymászó él, igazán él, tisztában van a kockázattal és számol vele.

Emberfeletti kitartás és összefogás után szombat délután kiderült: minden erőfeszítés ellenére nem találták meg a Mount Everesten Suhajda Szilárd hegymászót, akinek nyomkövetője szerda este jelzett utoljára. Hogy sikerült-e elérnie a csúcsot, és lefelé tartva érhette-e valamilyen baleset, egyelőre nem tudni. A magyarok közül így is ő jutott a legmagasabbra a Mount Everesten palackozott oxigén nélkül. A héten elbúcsúztunk Lang Györgyitől is, aki hosszú betegsége után 66 éves korában elhunyt. Gálvölgyi Jánosról közben jó hírek érkeztek, ezúttal egy emberként könnyebbült meg az ország, amikor kiderült, hogy jobban van és kiengedték a kórházból. Ezek a hét videói. 

Suhajda Szilárd expedíciójának vezetője azt mondta az RTL-nek, hogy „nem élő embert keresünk már”. Így vele együtt az elmúlt két hónapban már három magyar hegymászó is életét vesztette. Győrffy Ákos keresését április elején adták fel a svájci-olasz határon fekvő Monte Rosán. Egy 58 éves magyar mászó testét német metőcsapatok találták meg a bajor Alpokban. Klein Dávid hegymászó szerint a tapasztalt sportolók is rengeteg kihívással néznek szembe mászás közben, ilyen például a folyamatos koncentráció. A nepáli sajtó pénteken arról írt, hogy a Mount Everesten idén már 12-en haltak meg, és többeket keresnek – akkor még Suhajda Szilárdot is. Az eddigi legtragikusabb év 2014 volt, ekkor 17-en vesztették életüket. 

Egy nagyszerű embert vesztettünk el – mondta Pintér László, az expedíció kommunikációs vezetője és egyben Suhajda Szilárd jó barátja az RTL-nek.

A Mount Everesten rekedt magyar hegymászóért péntek reggel indult egy háromtagú mentőcsapat a 2-es táborból, leghamarabb szombaton érhetik el a csütörtök óta válságos állapotban Suhajda Szilárdot.

Erőss Zsolt volt az első magyar, Ugyan Anita az első magyar nő, aki feljutott a Csomolungma tetejére. A magyar hegymászás legfontosabb mérföldkövei az 1983-as első magyar Himalája-expedíciótól ritkán látott képekkel a Fókusz riportjában.

Suhajda Szilárd és Klein Dávid 2017-ben próbálta megvalósítani minden magashegyi hegymászó álmát: meghódítani a Mount Everestet. A Fókusz stábja is ott volt 5344 méteren, az alaptáborban, végül Szilárd egy nap után kénytelen volt lejönni a kettes táborból, Dávid pedig a rendkívül erős szél miatt hagyta abba a csúcstámadást. A Fókusz riportjában felidézzük, mi minden vezetett odáig, hogy Szilárd újra megpróbálja meghódítani az Everestet. 

A hegymászó arról is beszélt, hogy miért csökkenhet az ítélőképesség a csúcs közelében, és elmagyarázta, hogy mi történik élettanilag a szervezettel ilyen magasságban. Szerinte az itthon maradottaknak most az a dolga, hogy reménykedjenek és szurkoljanak Szilárdnak a biztonságos visszatérés érdekében. 

 A nyomkövető kihagyása nem szokatlan jelenség.

Eddig 14 ezren érték el a Föld legmagasabb csúcsát, de közülük csak kétszázan úgy, ahogy most Suhajda Szilárd próbálta meg, oxigénpalack és kísérő nélkül. A 41 éves hegymászó a Fókusznak nyilatkozott indulás előtt. 

2013. május 21-e volt a magyar hegymászás fekete napja. Tíz évvel ezelőtt óriási érdeklődés övezte a Himalája-expedíciót, hiszen addig magyarok még nem hódították meg a Kancsendzöngát. 2013. május 20-án Kiss Péternek és Erőss Zsoltnak sikerült a bravúr, elérték a 8586 méteres hegycsúcsot, ám lefele jövet életüket vesztették. Péter hatalmas önzetlenségről és bajtársiasságról tett tanúbizonyságot, amikor visszafordult társáért. Ő és Zsolt együtt haltak meg a hegyen. A statisztikák szerint a Kancsendzöngán – az Everest 36 teljesítőjéhez képest – 11 sikeres mászásra jut egy tragédia. 

Nemrég ért haza Price Márton Péter Dohából. A 29 éves Márton ezzel a hatodik és egyben legfiatalabb magyarként mászta meg az Everestet. Május 3-án érkezett meg az Everest alaptáborába, majd 11 nappal később már el is érte a világ legmagasabb csúcsát oxigénpalack használatával. Ehhez azonban az kellett, hogy már februárban elkezdte a felkészülést. A Fókusznak a mászást megelőző időszakról, és arról is beszélt, a fizikai megterhelés mellett milyen nehézségei vannak a hegyen egy mászónak. 

Rengeteg mentés volt csütörtökön, a mentőhelikopter 25-ször fordult egyetlen nap alatt.

Price Márton Péter a legfiatalabb magyar, aki felért a világ tetejére.

Pasang Dawa serpa 1998 óta szinte minden évben felmegy a világ tetejére.

Sikeresen célba ért a Kalifa-Kiss Péter emléktúra: apa és fia feljutottak a Kancsendzönga alaptáborába. Több mint 2 héttel ezelőtt indultak útnak, hogy méltó módon emlékezhessenek meg a 10 évvel ezelőtt, 26 éves korában elhunyt hegymászóról. Kiss Péter Erőss Zsolttal együtt halt meg a hegyen, miután első magyarként meghódították a csúcsot.

Kiss Péter nem hibáztat senkit fia haláláért. A Kancsendzönga meghódítása után a visszaúton életét vesztő hegymászó szobája tíz évvel a tragédia után is érintetlen, még a pulcsija is ott van az asztalon, ahová utoljára letette. Apja Barabás Évinek a Portréban elmondta, hogyan élte meg családjuk a gyászt Péter halála után, és zavarja-e, hogy Erőss Zsolt került a középpontba a médiában. És valójában miért fordulhatott vissza a szabályok ellenére Kiss Péter a társáért? 

A család kérésére a mentőalakulatok leállították a keresést.

Bár a Kancsendzönga a Föld harmadik legmagasabb hegye, a hegymászók szerint sokkal nehezebb megmászni, mint az első kettőt. Szeszélyes és veszélyes környék, az időjárás, a nehéz útvonalak, az éjszakai hideg és a terepviszonyok még a legprofibb mászókat is próbára teszik. 

A szikla alá beszorult magányos túrázó mobiltelefonon kért segítséget. A mentőegységeknek 15 kilométert kellett gyalogolniuk, hogy elérjenek hozzá. 

Már csak pár száz méterre voltak a céltól, amikor a zord körlümények miatt vissza kellett fordulniuk. 

Julian Sands múlt pénteken tűnt el.

Molnár Ábel egy újabb vulkánt kipipált, és úton van afelé, hogy első magyarként teljesítse a Volcanic Seven Summits kihívást. Korábban már megmászta Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika legmagasabb tűzhányóját is, most pedig hozzácsapta a Pápua-Új Guineában található Mount Giluwét is. Nem volt egy sétagalopp.

Pápua Új-Guineában majdnem kirabolták, és hegyi kuszkuszokkal is találkozott. 

Társával egy tűt formázó sziklaképződményről tartott lefelé a Menguszfalvi-völgybe, amikor a tragédia történt.

Kerekes Bence hegymászót egymás után érték a csapások egy tavaly márciusi hegymászó túrán. Eltört a hágóvas az egyik lábán, a hóvihar pedig a vártnál előbb érkezett meg, így a mínusz 30 fok mellett azzal is meg kellett küzdeni, hogy alig lehet látni valamit a teljes fehérségben. A legrosszabb, életre szóló csapás csak ezután következett.

Neszmélyi Emil ismét felért a Himalája csúcsára. Első és egyetlen magyarként ő mondhatja el magáról, hogy megmászta a világ legmagasabb hegyének északi és déli oldalát is. A főállású ügyvéd ráadásul majdnem megvakult 8700 méter magasan, végül mentőhelikopterrel hozták le a hegyről.

Suhajda Szilárd segítség és oxigénpalack nélkül hódította meg a világ negyedik legmagasabb csúcsát, a Lhocét.

Holttestüket kétnapos kutatás után találták meg. 

Láb nélkül mászta meg a világ nyolcadik legnagyobb hegyét az orosz származású Rustam Nabiev. A 28 éves férfi október másodikán ért a nyugat-nepáli Manaslu hegy tetejére, két másik társával és öt nepáli serpával együtt. A hegymászónak nem ez volt az első expedíciója.

Anita és Tomi idén februárban jöttek össze egy túrán. Tomi 7 hónap után a Déli-Mészkő-Alpok tetején, 2714 méteren kérte meg Anita kezét. A szerelmespár két külön évadban szerepelt a Survivorben. Így az egymástól függetlenül megélt túlélés és a hegymászás öröme egymás karjaiba sodorta őket. Magyarországon ők az első Survivor pár, akik összekötik az életüket.

Nem volt elég, hogy megmászta a világ egyik legveszélyesebb és legmagasabb hegyét, a K2-t, 8611 méteres magasságban még csinált néhány fekvőtámaszt is. A sherpa korábban már kilencszer megmászta a Mount Everestet, talán ezért is lehet ilyen jó kondiban.

A csúcstámadása előtti éjszaka álmában érte a lavina Varga Csabát és a többi hegymászót 6400 méter magasan a Mount Everest 2-es táborában. Az erdélyi hegymászó, aki első magyarként, oxigén nélkül akart feljutni a világ legmagasabb csúcsára lefilmezte a lavina utána pillanatokat.  

Most következő vendégünk már alig várja, hogy újra szabadon utazhasson. Nőként egyedül járja a világot a hátizsákjával. A Himalája nagy szerelem számára, többször is járt ott.  Nem véletlen, hogy magát Female Yetinek hívja. Eljött hozzánk, hogy megossza velünk, milyen új, nagy kaland vár rá hamarosan.

Miközben Nepálban is tombol a koronavírus járvány, két magyar a világ legmagasabb pontjának meghódítására készül. Varga Csaba oxigén nélkül szeretne feljutni a 8848 méter magas Mount Everestre, ami magyar hegymászónak még nem sikerült korábban. Neszmélyi Emil pedig oxigénnel és hegyivezető segítségével szeretne feljutni. Ha sikerül, ő lesz az első magyar, aki mindkét oldalról megmászta a hegyet.

Megdőlt az utolsó nagy hegymászó rekord és egy tízfős nepáli csapat először jutott fel télen a rettegett K2 hegycsúcsra. A 8611 méteres hegy meghódítását technikailag jóval nehezebbnek tartják, mint a magasabban fekvő Everest elérését. A csúcs közelében akár -80 fok és 200 kilométer per órás szél is lehet.

Sokan vágynak rá, éveket töltenek a felkészüléssel és rengeteg pénzt fizetnek ki. Mások életüket adják, hogy eljuthassanak a világ legmagasabb pontjára, de egy lavina, kimerülés vagy betegség miatt soha nem térnek már vissza. Ismerjék meg Ngima Nuru serpát, aki 22-szer járt már a Mount Everest tetején 8850 méter magasan.

Megmászta a Himaláját egy kóbor kutya, aki annyira megkedvelt egy hegymászót, hogy a csapat mellég szegődve lazán meghódította a hó otthonát.

Hiába volt profi, és hiába tudta, hogy veszélyes helyen járnak a Tátrában, arra nem készülhetett fel, hogy egy óvatlan lépés a csúszós kövön a halálát okozza. A magyar hegymászó társa végül megúszta, hogy lezuhanjon a mélybe. Ha viszont ennyire veszélyes és kiszámíthatatlan, akkor miért kockáztatják az életüket ezek a sportolók?

Férje halála után hat évvel újra találkoztunk Erőss Zsolt fiatal özvegyével. A két pici gyerekkel egyedül maradt anyuka lehengerlő energiával, hittel és erővel válaszolt minden kérdésünkre. Minden tekintetben kész arra és képes is, hogy férje örökségét tovább vigye. Az özveggyel készült interjút, ami Erőss Zsolt eltűnése után készült megnézheti: ITT!

A kihívássorozatnak egyetlen fontos célja van: a hegymászással szerették volna reprezentálni, mennyire hasonló egy hegycsúcs megmászása és egy cég vállalati működése. Mi lehet egy jó vállalati kultúra titka? Knezevics Viktor mesélt Mariannéknak.

A Sisapangmát vette célba többedmagával Klein Dávid hegymászó, aki március 27-én indult Budapestről. Jelenleg 5000 méter körül van a tibeti alaptáborban. Hogy pontosan hogy van most Dávid, és mit lehet tudni a körülményekről, erről beszélgettünk mászótársával, Suhajda Szilárddal.

Lehet, hogy egy tavalyi hegymászó tragédia hoz változást a sportág szabályozásban. Bálint rutinos mászónak számított. Egy olyan falon zuhant a mélybe, amelyet úgy ismert, mint a tenyerét. Mégis mi történhetett? A család és a szövetség szerint is volt, aki hibázott.  

Erőss Zsolt, aki talán a leghíresebb magyar hegymászó volt, az Everesten vesztette életét, 4 évvel ezelőtt. Özvegye, Hilda, aki szintén hegymászó, két kisgyerekkel maradt egyedül. Megkerestük, hogy megértsük, mi hajtja újra és újra a kockázatos utakra a hegymászókat. 

Drámai pillanatokat kellett megélniük a magyar hegymászóknak magyar idő szerint szerda délelőtt. Suhajda Szilárd éjszaka rosszul lett és fel kellett hagyni a csúcstámadással. Néhány órája megtörten ért vissza az Everest alaptáborába. Drámai pillanatokat rögzített a Fókusz kamerája. Klein Dávid jelenleg a 3-as táborban van 7200 méter magason és holnap elindul a halál zóna felé! A tervek szerint péntek hajnalban vagy reggel ér fel oxigénpalack nélkül a világ tetejére.

A Magyar Everest Expedíció 2017 a végéhez közeledik. Dávid és Szilárd elindultak, hogy megkezdjék a csúcstámadást. Itthon pedig sokan drukkolnak nekik.

Feljutott egy román hegymászó, a 8848 méter magas Mount Everestre. Horia Colibasanu az első román, aki oxigénpalack és serpák segítsége nélkül jutott fel a világ legmagasabb pontjára. A csúcsra mászás 12 órán át tartott. Klein Dávid és Suhajda Szilárd éppen a hegy másik, déli oldalán várják a jobb időt, vagy ahogy ők mondják ablakot, hogy ők lehessenek az első magyarok, akik ugyancsak meghódítják az Everestet.