Győrffy Ákos 10 éve elhunyt barátja emlékére szeretné meghódítani a 8586 méteres Kancsendzöngát
2023. március 30. 21:18
Bár a Kancsendzönga a Föld harmadik legmagasabb hegye, a hegymászók szerint sokkal nehezebb megmászni, mint az első kettőt. Szeszélyes és veszélyes környék, az időjárás, a nehéz útvonalak, az éjszakai hideg és a terepviszonyok még a legprofibb mászókat is próbára teszik.
Tíz évvel a tragédia után, Győrffy Ákos a világ egyik legveszélyesebb hegycsúcsára készül. Oda ahová barátja, Kiss Péter még feljutott Erőss Zsolttal, de vissza már soha nem tértek.
Győrffy Ákos volt az, aki tavaly nyáron első magyarként síelt le az Ibn Szína-csúcsáról, 7134 méterről, ezzel beírva magát a magyar síalpinizmus történelmébe. Most újabb vakmerő tettre vállalkozik. A Kalifa Kancsendzönga Expedíció jövő szombaton indul Nepálba, ahol Ákos szeretné meghódítani a hegy 8586 méteres csúcsát. Erőss Zsolton és Kiss Péteren kívül még egy magyar sem érte el a csúcsot, Ákos lehet a következő, akinek sikerül a bravúr.
2013. május 21-e volt a magyar hegymászás fekete napja. 10 évvel ezelőtt óriási érdeklődés övezte a Himalája-expedíciót, hiszen az idáig magyarok még sosem hódították meg a Kancsendzöngát. 2013. május 20-án Kiss Péternek és Erőss Zsoltnak sikerült a bravúr, elérték a 8586 méteres hegycsúcsot, ám lefele jövet életüket vesztették. Péter hatalmas önzetlenségről és bajtársiasságról tett tanúbizonyságot, amikor visszafordult társáért. Ő és Zsolt együtt haltak meg a hegyen.
Kiss Péter édesapja és öccse, Attila 10 évvel a tragédia után úgy döntött, Nepálba utaznak, hogy végig járják a fiatal hegymászó utolsó útját. Az emléktúra és az expedíció április 8-án indul.
Ákos azt mondja, nincs benne félelemérzet, de tisztában van azzal, hogy egy hegymászónak tisztelnie kell a hegyet. Azt a hegyet, amelyen a hegymászók 9%-a életét veszti.
Igyekszem nem a félelemre alapozni, mert az olyan irányba viszi a gondolkodást, hogy Úr Isten, mi történhet, ha, mi lenne, ha.
8000 felett eddig még sosem járt. Tavaly a nepáli Manaszlut szerette volna meghódítani, az időjárással azonban meggyűlt a baja. A klímaváltozás ma már nagyban befolyásolja, hogy az úgynevezett időablakok – amikor a hegymászó elkezdheti a csúcstámadást – mikor nyílnak meg.
Ákos egyetemistaként még úgy gondolta, annyi meghódítandó hegycsúcs található Európában is, hogy nem vágyik messzebb, néhány éve azonban már másként gondolkodik: távolabbra és minél magasabbra szeretne jutni.