Újra sztrájkolhatnak a Tesco dolgozók. A pénteki és a szombati munkabeszüntetés után mondták ezt a szakszervezetek képviselői. A szombat éjfélkor véget ért sztrájk után hétfő reggel folytatják a tárgyalásokat a cég vezetőségével. Létszámbővítést és magasabb bért követelnek. A Tesconál azt mondják, 2 év alatt 9 milliárdot költöttek béremelésre, a létszámot tekintve pedig minden boltban más a helyzet, így nincs egységes megoldás.

Jelenleg 16 Tesco van zárva az országban a pénteken kezdődött sztrájk miatt. Több tucat üzletben pedig fennakadásokra kell számítani. A boltokban több diák dolgozik, van, ahol a vezetők szolgálják ki a vásárlókat. A Tesco közleményben kért elnézést a kellemetlenségekért az éjfélig tartó munkabeszüntetés miatt. A sztrájkolók magasabb bért és létszámbővítést követelnek.

Egyetlen év alatt 30 százalékkal nőtt a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízott, Hegedűs Zsuzsa fizetése, ami így már majdnem nettó 1 millió forint havonta. Ezt a Dirket36 írta meg. Azt is kiderítették, hogy Hegedűs Zsuzsa az elmúlt két évben csak reprezentációs költségekre két és fél millió forintot költött közpénzből.

Januártól drasztikusan csökkent a Magyar Olimpiai Bizottság hatásköre a magyar élsportban és pénzt sem oszthat már, mert – nincs neki. Májusban elnököt váltottak, az új ember Kulcsár Krisztián, kétszeres olimpiai ezüstérmes- és világbajnok párbajtőrvívó, jogász és közgazdász diplomája is van és mostanáig a Nemzetközi Vívó Szövetség technikai igazgatója volt.

Nem mondják meg mennyiért vesszük az oroszoktól gázt, üzleti titokra hivatkozik a kormány. A szocialisták viszont azt mondják, közérdek, hogy elárulják az összeget, és pert indítottak az állami gázkereskedő ellen. Az MSZP múlt héten derítette ki, hogy csak tavaly több mint 50 milliárd forint pluszbevételre tett szert a cég a piaci gázárak csökkenése után, amiből szerintük ötödével csökkenthették volna a fogyasztók gázszámláját. Egyelőre sem a kormány, sem a cég nem árulta el mi lesz a több mint 50 milliárdos többletbevétel sorsa.

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Újabb pert nyert a DK a felcsúti fociakadémia ellen, így már összesen három bírósági ítélet is kimondja, hogy az Orbán Viktor által alapított akadémiának meg kell mondania, mire költötték a társasági adó támogatásból származó milliárdokat. Az akadémia ennek ellenére hallgat, minden ítélet ellen fellebbezett, jogerős döntés pedig még egyik ügyben sem született. A Fidesz szóvivője szerint az akadémia nem titkolózik.

Újra szétrepedt az egymilliárd forintból épült hatvani bicikliút. Hiába javították ki garanciában a mindössze három éve átadott aszfaltot, folyamatosak a repedések az új szakaszokon is. Néhány úthibát már arrajárók ki is festettek. Az MSZP helyi politikusa feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt. A város vezetését hiába kereste az RTL Híradó, nem reagáltak.

Az ingatlan.com elemzéséből kiderült, hogy még a 450 ezer forintos négyzetméterárnál drágább panellakásokra is van kereslet. Ilyenek a budapesti belvárosban és az újlipótvárosi lakótelepen találhatóak. Az egykori iparvárosokban azonban, ahol mára alig lehet munkát találni, már egy-két millióért is lakástulajdonos lehet valaki.

Nem lehet kártérítést fizetni a fiataloknak - ezt válaszolták az Nemzetgazdasági Minisztériumtól az LMP-nek, amikor arra voltak kíváncsiak, mi lesz a Vállalkozz Itthon fiatal program résztvevőivel. Ugyanis hiába fizetik hónapok óta a járulékokat az újonnan alapított vállalkozásaik után, az ígért támogatásból semmit nem kaptak. A kormány szerint viszont a pályázók felénél már eldőlt, hogy kapnak támogatást, a többit pedig most bírálják el.

Drágul a tejföl és a vaj, sőt, kisebb áruhiány is elképzelhető ezekből a termékekből a következő hónapokban. Erről a Világgazdaság írt. Az ok, hogy egész Európában tejhiány van. Már most is 15-20 százalékkal magasabbak az árak, mint egy éve, de a következő két-három hónapban további drágulás várható.

Nehéz jövő vár a fiatalokra Magyarországon. Egy amerikai közvéleménykutatás szerint a magyarok 74 százaléka úgy látja: itthon nincsenek jó kilátásaik a fiataloknak. A szociológus azt mondja: ez az eredmény lesújtó, de nem meglepő. A fiatalok között végzett kutatások ugyanis rendre azt mutatják, hogy nem érzik jól magukat az országban.

Hiába csökkent 27-ről 5 százalékra az ÁFA másfél éve, most ugyanannyi, vagy még drágább is a sertéshús, mint a csökkentés előtt. A vásárlók vagy az akciókat keresik, vagy kevesebbet vesznek inkább. Az árak azért emelkednek, mert az élőállat felvásárlási ára is magasabb, több mint 50 százalékkal. A nemzetgazdasági minisztérium szerint, ha nem csökkentik 27 százalékról 5-re az általános forgalmi adót, még többe kerülne a hús.

A magyarok küldik haza a legtöbb pénzt itthon maradt szeretteiknek Kelet-Közép-Európában - a jegybank friss tanulmánya szerint. Az elmúlt negyedévben a GDP 3,3 tized százalékára emelkedett a Magyarországra utalt összeg, amely éves szinten már meghaladja az ezer milliárd forintot. A GKI szerint a növekedés oka, hogy egyre több magyar dolgozik külföldön, és egyre jobban is keresnek.

A régi kétezres és ötezres bankjegyekkel már csak július 31-ig lehet fizetni. Utána csak a bankban, a postán, és a Magyar Nemzeti Bankban fogadják el. Utóbbiban még 20 éven keresztül beváltják a régi pénzeket. Az új 20 ezres viszont csak év végén váltja le véglegesen a régit.

Megközelítheti a 10 százalékot a felvágottak és a virslik egy részének drágulása a hústartalom kötelező emelése miatt - ezt az egyik legnagyobb áruházlánc közölte Híradónkkal. Tavaly nyáron szigorítottak az Élelmiszerkönyvön, de a gyártók idén augusztusig kaptak haladékot a termékek összetételének javítására. Többen viszont úgy döntöttek, inkább lemondanak a névhasználatáról, és a gyengébb minőségű készítményeket forgalmazzák tovább.

Kerékpáros centrum épül 250 millió forintért és majdnem félmilliárdért újítják fel a helyi vadasparkot Pusztaottlakán. A mindössze 370 lakosú dél-békési településre összesen 1,3 milliárd forint uniós támogatás érkezik. A Fidesz szerint mindez csak azt jelenti, hogy Simonka György helyi kormánypárti képviselő, a település volt polgármestere jól teszi a dolgát. Az Együtt viszont azt állítja: a felesleges uniós beruházások csak arra jók, hogy Simonka üzleti körét gazdagítsák.  

Ha történt szabálytalanság a vár és a Várkert Bazár felújításakor, akkor azért L. Simon László a felelős - ezt mondta az RTL Híradó kérdésére Lázár János csütörtöki tájékoztatóján. L. Simon László azt állítja: még államtitkárként írásban figyelmeztette a várat és a Várkert Bazárt üzemeltető cég fideszes vezetőjét, Gyutai Csabát, hogy szabálytalanságokat talált a munkájában, és erről Lázár Jánost is tájékoztatta. A Demokratikus Koalíció szerint fideszes belharc dúl az adófizetők pénzén.

Trágár kifejezést használt magára Tarlós István, hogy milyen ember lenne, ha nem tenne meg mindent, azért, hogy felújítsák a metrót. A főpolgármester azt mondta, ha szükséges, akkor más fejlesztések kárára vagy hitelfelvétellel, de felújítják a metrót. Az MSZP szerint a budapestiek napi 20 milliárd forint adót fizetnek be a költségvetésbe, ezért az lenne a minimum, hogy a felújítást az állam állja.

Ne kelljen több rezsicsökkentéses kimutatást kifüggeszteni a lépcsőházakba - ezt kezdeményezi a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége. Elavultnak, és felesleges pénzkidobásnak tartják a kötelező tájékoztatást, mert a lakók fogyasztása alig változik, így az összesítések szerintük már nem hordoznak érdemi információkat. Németh Szilárd, a kormánypárt rezsi felelőse azt mondta, hajlandó tárgyalni a társasházak képviselőivel, de a kötelező tájékoztatás megszüntetéséről hallani sem akar.

Kérdésünk ma este: szabályozza-e valami, hogy egy állami cég mire adhat pénzt, amellyel így bevételei csökkennek, tehát minden adomány voltaképpen az adófizetők adománya – anélkül, hogy megkérdeznék őket...

Ideje tisztázni, pontosan mit csinál a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF), amelyet a fiatalon Amerikába került Soros György hozott létre még 1979-ben New Yorkban. Az alapítvány az Egyesült Államok második legnagyobb magán adományozó szervezete, Soros György saját pénzéből működik - ma már világszerte. Magyarországon éles, időnként brutális és nem egyszer alaptalan bírálatok érik…

Nincs, aki lángost süssön a Balaton parton, annyian mentek külföldre dolgozni. A tavalyinál is nagyobb a baj. Mindjárt itt a turista szezon, de még mindig több száz dolgozót keresnek, nemcsak az éttermek, hanem a kisebb büfék is. A vendéglátós érdekképviselet most tőlünk keletre és délre keres felszolgálókat és szakácsokat. További ÁFA-csökkentést sürgetnek, de a kormány szerint az év eleji csökkentésből már lehetne emelni a fizetéseket.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

Nem érti a nemzetgazdasági miniszter, miért nem kaptak még egy forint támogatást sem a Vállalkozz itthon, fiatal! nevű kormányprogram résztvevői, amelyet ő jelentett be több mint egy éve - ezt mondta Híradónknak Varga Mihály, és belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Szombaton derült ki, hogy több hónapja fizetik a járulékokat a pályázat miatt alapított cégük után, de a beígért támogatásból még semmit sem láttak. A minisztérium azt közölte, haladéktalanul megkezdik a kifizetéseket. Az LMP szerint a fiataloknak kárpótlás is jár.

Növekvő gazdaságban a reklámpiac virágzik. A növekvő magyar gazdaságban a reklámpiac a nemrég kitalált, majd elvetett 9%-os reklámadó után most éppen megint levegőért kapkod – de már egyáltalán nem csak a most éppen másfélszeresére emelendő reklámadó miatt. Továbbá: tavaly jó 6 milliárdnyi hirdetéssel az állam lett a televíziózás legnagyobb egyedi reklámköltője és ezt a pénzt nem éppen piaci szempontok alapján osztották el az egyes csatornák között.

Csaknem 5 ezer kisbolt dőlt be tavaly - a KSH legfrissebb adatai szerint. Főleg azért, mert nem tudták kigazdálkodni a megemelt minimálbért - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint. Többen viszont az online kasszák miatt húzták le a rolót, a bevezetésük véget vetett a trükközéseknek. A Fidesz alelnöke azt mondja, pontosan ki kell vizsgálni az okokat. A szocialisták szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája vezetett a bezárásokhoz.

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Szellem ipari park és nem működő logisztikai központ. Mindkettő Kistelek mellett épült, uniós pénzből. Az ipari parkba 14 vállalkozás költözött évekkel ezelőtt, 12 azóta sem működik. A helyi fideszes polgármester szerint azért, mert nincs elég áram a működésükhöz. A logisztikai központ tulajdonosa pedig azt mondja, elszámolási vitájuk van az állammal. Az LMP társelnöke szerint megint értelmetlenül költötték el az 500 milliós uniós támogatást.

Az iskolában azt tanuljuk, hogy volt három ipari forradalom – először a gőzgép, majd az elektromosság, végül a számítástechnika és a robotok megjelenése az iparban. Ma már világszerte a negyedik ipari forradalomról beszélnek, amit az jellemez, hogy számtalan terméket és szolgáltatást emberek helyett szoftwerek és robotok fognak előállítani. Gyorsan változik a világ. Számtalan munkahely megszűnik, de újak is létesülnek – főleg olyanoknak, akik nem csak diplomát szereznek, hanem utána életük végéig újra és újra tanulnak, akár egy teljesen új szakmát.

Már majdnem tíz éve, hogy a gazdasági- és pénzügyi válság miatt nehezen lehetett pénzhez jutni a piacon és Amerikából ekkor indult el az úgynevezett közösségi finanszírozás: van egy ötlet, amihez kell egy jó kampány s utána jön a megvalósítás – mintha pofonegyszerű lenne. Később kiderül, hogy nem is olyan könnyű mások pénzét megszerezni a saját ötletemhez.  

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.  

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Budapest káprázatos város, de sok éve azzal küzd, hogyan és minek találja ki magát, szóval, hogy mi legyen? A városkép: egy Duna-partra forduló, nyüzsgő mai világváros, vagy, újabban, egy múltba révedő, bezárkózó főváros. Ingatlan befektetők kapkodó nagyberuházásai, főváros és kerületeinek csatái avagy – építészek és urbanisták átgondolt, nyilvánosságban érlelt koncepciója döntse el, milyen legyen Budapest?

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.

Nincs fedezete a megemelt minimálbérnek a kistelepüléseken, és emiatt ezer falu mehet tönkre az Önkormányzatok Szövetsége szerint. A nagyvárosokat a bérfeszültség állítja kihívás elé, némelyek a cafetéria egy részének készpénzesítéséből remélhetnek alapbéremelést. Az Önkormányzatok Szövetsége szerint, minden felelősség a kormányt terheli. A munkaerőpiaci államtitkár azt ígéri, kivizsgálják a helyzetet, és ha szükséges, lépni fognak.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

Az állami nyugdíj értéke csökkenni fog, még akkor is, ha tovább kell dolgozni érte. S mivel tovább élünk, több pénzre lesz szükségünk. Teendő: a lehető leghamarabb elkezdett öngondoskodás későbbre. De ezen belül mi? Pénz a párna alá? Önkéntes nyugdíjpénztár? Biztosítás? Nyugdíj előtakarékossági számla? Melyik? Elemzés.

Már idén drágulni fog a friss tej - hiába csökkentették 5%-ra az ÁFÁ-ját - ezt a Terméktanács elnöke közölte Híradónkkal egy sajtótájékoztató után, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium tartott az adócsökkentés hatásairól. A minisztérium államtitkára először azt mondta, az árcsökkenés tartós lesz, később viszont nem zárta ki a drágulást a piaci folyamatok miatt. A Terméktanács egyébként úgy számol, az emberek több mint 80%-a tartós tejet iszik, aminek az ÁFÁ-ja sem csökkent most.

Részben terrormerényletek jegyében teltek az év végi ünnepek főleg Németországban – talán továbbiakra is számítani kell, de: 2017-et írunk, jó lenne tudni valamit arról, mit várhatunk ettől az évtől.

Egy hónapra járó Erzsébet-utalványt bukik jövőre egy átlagos munkavállaló, ha továbbra is ehhez a cafetériához ragaszkodik - a Híradónknak nyilatkozó munkaügyi tanácsadó szerint. Jelenleg a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési utalvány, és 2017-ben is az maradhat az új, készpénz-cafetéria mellett - a munkavállalók körében folytatott előzetes igényfelmérések alapján. Sokan megszokásból döntenek mellette, pedig január elsejétől a negyedével több adó terheli majd, ezért számíthatnak kevesebbre belőle a dolgozók.

Nem olyan régen nemzetközi közgazdászok kedvence volt egy látványosan fejlődő országcsoport, amelyet Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevéből BRIC-nek rövidítettek. Ebből a négyesből mára Oroszország és Brazília is kiesett. Brazília elnyerte a futball-VB majd az olimpia rendezését, de időközben elveszítette elnökét, politikai és gazdasági stabilitását. A világ hatodik legnépesebb országáról, a világ kilencedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

Kétszer annyi a betöltetlen álláshely Magyarországon, mint 4 évvel ezelőtt - értesült a Világgazdaság. Informatikusból például egy kisvárosnyi szakembert, 22 ezret keresnek. A munkaügyi államtitkár szerint beérett a kormány gazdaságpolitikája, végre a munkaadók futnak a dolgozók után. Az LMP-nél viszont azt mondják, éppen az elhibázott intézkedések, és az egyre intenzívebb kivándorlás miatt alakult ki a munkaerőhiány, amely szerintük már a gazdasági növekedést veszélyezteti.

Soha nem titkolta véleményét, ezért senkinek nem lett kedvence Mellár Tamás, most a pécsi egyetem közgazdász professzora, korábban volt kormányfőtanácsadó, az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, majd a Századvég Gazdaságkutató egyik alapítója, ezt később otthagyta, tankönyvszerző, újabban a nemrég alapított Eötvös József konzervatív kör tagjaként beszélget és gondolkodik a jövőről. Ami a magyar gazdaságot illeti, van is miről. Kérdés – az egyik – van-e kinek?

Mire számíthatunk? Merre tart a magyar gazdaság 2015 őszén a menekültválság és a Volkswagen-botrány közepette? Vendégünk Vértes András és Kónya István, mindketten közgazdászok.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

A világ legnagyobb autógyára, a Volkswagen csalt. A Volkswagen részvényárfolyamának zuhanása miatt egyébként Németország néhány leggazdagabb családja milliárdokat vesztett. Egy teljes cégcsoportról van szó, beleértve például az Audit, a Skodát, a Seatot és a Porschét is. Az új vezető azt mondja, minden követ megmozdít a kiadáscsökkentés érdekében, beleértve például a Wolfsburg futballklub és tucatnyi másik német profilklub többszázmillió eurónyi éves támogatásának esetleges csökkentését. A világszerte 600 ezer embert foglalkoztató Volkswagenről sok mindent elmond az a tény, hogy új modellekre, fejlesztésekre tavaly 86 milliárd eurót költött - többet, mint a Google és az Apple együttvéve.