A budapesti új építésű lakások drágultak a leggyorsabban Európában

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szintet, de még messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól – közölte a nemzetközi tanácsadó cég. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is növekednek.

Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakásoknál ideiglenesen visszaállított áfa (5 százalékról 27 százalékra) miatt, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs–Berlin–Prága trió által vezetett élbolytól – derül ki a felmérésből.

A kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.

Ez a hányados Magyarország esetében 1,7, ami egy egyszerűsített példán keresztül azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetés 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterár 124 százalékkal lett magasabb, azaz 

a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen kinyílt. 

A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1,43-szoros.

Nyitókép: A Metrodom Panoráma lakópark a IV. kerületi Attila úton 2020. július 27-én. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József