Átírhatja az élelmiszerláncok akcióit az új törvénymódosítás

Nyilvános szakmai egyeztetés nem volt, a kereskedők néhány nappal korábban, informálisan kaptak jelzéseket arról a törvénymódosításról, amelyet kedden szavazott meg a parlament, így előzetes egyeztetésre sem volt lehetőség – erről beszélt az rtl.hu megkeresésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Semjén Zsolt, a KDNP politikusa hétfőn nyújtotta be törvényjavaslatát, amelyet már másnap megszavazott az Országgyűlés: eszerint 2022 júniusától azok a kiskereskedelmi élelmiszerláncok, amelyek éves forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot, kötelesek az élelmiszerárut az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére felajánlani minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával. 

Ugyanezen érintetteknek 2022 februárjáról a kiskereskedelmi különadót 2,5-ről 2,7 százalékra emelték. A miniszterelnök-helyettes javaslatát a fideszes és a KDNP-s képviselők szavazták meg, Székely Sándor független képviselő nemet nyomott, az ellenzék pedig kivonult a szavazásról.

Csak a külföldi tulajdonú láncokat érinti

Bár a 100 milliárdos éves bevételi határt összesített eredményeik alapján több magyar tulajdonban lévő lánc is eléri (például a Coop vagy a Reál), mivel ezek franchise-rendszerben – területileg külön és elkülönülő céges formában – működnek, rájuk nem vonatkozik a szigorítás. 

A törvénymódosítás jelenleg hat, kivétel nélkül külföldi kézben lévő láncot érint: az Aldit, a Lidlt, a Penny Marketet, a Spart, a Tescót és az Auchant is megkerestük, a Lidl kivételével mindannyian az OKSZ-hez, illetve Vámos Györgyhöz irányítottak minket.

Szerettük volna megtudni a törvénymódosítást benyújtó Semjén Zsolttól, hogy miért éppen a 100 milliárd forintos éves bevételi határt jelöltek ki, illetve várható-e, hogy a törvényt kiterjesztik a franchise rendszerben működő láncokra is, helyette azonban az Agrárminisztériumtól kaptunk választ. Eszerint az élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvény célja kettős: a kereskedelmi élelmiszer-hulladék csökkentése és a felesleges élelmiszerek eljuttatása a rászorulók részére, karitatív szervezetek közreműködésével. Ehhez a tárca szerint a nagy – 100 milliárd forint bevétel fölötti – élelmiszerláncok hozzájárulása szükséges. Hozzátették:

Gyurcsányék mindig is a multik oldalán álltak, még a rászoruló emberekkel szemben is.

Mi lesz az akciókkal?

Vámos György szerint logikus, vitathatatlan érv az élelmiszerhulladék mennyiségének visszaszorítása, „nem azon vitatkozunk, hogy a cél helyes-e, hanem a módszer az, ami a gyakorlatban nehézségeket okoz”. Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, az OKSZ főtitkára nehezményezi, hogy a sajtóban használt „beszolgáltatási törvény” megnevezés félrevezető. Nem arról van szó ugyanis, hogy az árufeltöltő végigjárja a polcokat és kiszedi az érintett termékeket, amiket elszállítanak, hanem egy majdani információs rendszeren keresztül kell majd jelezni, hogy mennyi és milyen áru érintett. A láncok erre kapnak majd egy visszajelzést, hogy az ÉMK elfogadja-e adományozásra az érintett élelmiszereket vagy sem.

„Az élelmiszerláncok addig a napig, amíg nem kell leadni a jelzést, azt csinálnak az árukkal, amit akarnak. Megtehetik például, hogy a lejárat előtti negyedik napon leakciózzák vagy eladományozzák őket. Tehát ha valaki nem akarja azokat az államnak felajánlani, akkor határidő előtt önkéntesen eladományozhatja bárkinek, beszolgáltatásról tehát nincs szó” – magyarázta Vámos György, hozzátéve: ezzel együtt több szakmai kritikát is megfogalmaztak a rendszerrel szemben, ezekről írásban tájékoztatták a jogalkotót, akinek javaslatokat is tesznek. 

Arra a kérdésre, hogy az új rendszer hogyan alakíthatja át a legnagyobb élelmiszerláncok a lejátközeli termékeket érintő akciózási szokásait, azt mondta: 

Amiatt ne aggódjon senki, hogy nem lesznek akciók. Hogy ennek mi lesz a technikája, hogy lejárat előtt hány nappal viszik le az árat, és mennyire, az majd kialakul. 

Fontos kiemelni, hogy a szabályozás a napi fogyasztási cikkek körében kizárólag az élelmiszerekre vonatkozik, ezek közül is csak azokra, amelyeknek minőségmegőrzési idejük van. Azokra az érzékenyebb élelmiszerekre, amelyeknek fogyaszthatósági idejük van – tehát ezen rövidebb határidőn túl nem lehet elfogyasztani őket az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk miatt – a módosítás nem vonatkozik. Minőségmegőrzési idejük van például a pékáruknak, amelyek ha meg is száradnak néhány nap alatt, még ehetők. A szabályozás nem vonatkozik azokra az élemiszerekre, amelyek esetében a minőségmegőrzési idő eleve kevesebb mint 48 óra, vagyis a pékáruk nem fognak eltűnni a boltok polcairól.

Vámos György kiemelte: minden lánc arra törekszik, hogy minél kevesebb legyen a lejárt termék mennyisége, hiszen ez veszteséget jelent „Ugyanakkor nem lehet darabra eltalálni, hogy aznap vagy egy hónap múlva mennyit vesz a vásárló, mindenhol a világon marad valamennyi. Magyarországon ezeket a termékeket megpróbálják ésszerűen hasznosítani a jogszabályok keretei között: jelentős mennyiségben adományoznak például állatmenhelyeknek és kialakult egy olyan adományozási rendszer, ami a még fogyasztható élelmiszerekre vonatkozik” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette: azt a szakminisztérium is elismerte, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas termékek rászorulókhoz történő eljuttatására jól működő, önkéntes rendszer alakult ki Magyarországon.

Hová kerül most a lejárt áru?

Kérdésünkre a SPAR azt közölte: a szavatossági idő végéig a polcaikon tartják az élelmiszereket, és amelyiket nem sikerül értékesíteniük, a szavatossági idő lejárta után állatmenhelyeknek adományozzák vagy biogázüzemben hasznosítják. 

A Tesco válaszában kiemelte: a lánc az egyetlen olyan kiskereskedő Magyarországon, amelyik évek óta méri és publikálja a működésében keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék adatait, ennek módszertana is nyilvános. A cég vállalta, hogy 2025-ig nullára csökkenti az elpazarolt emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer mennyiségét. 

Mint írták: a hulladék az eladott élelmiszer mennyiségéhez viszonyított aránya 59 százalékkal csökkent a 2016-2017-es bázisévhez képest, ami azt jelenti, hogy továbbra is túlteljesítik az ENSZ 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló 12.3-as pontjában meghatározott mennyiséget. 

A 2020-21-es évben magyarországi üzleteikben összesen 739 640 ezer tonna élelmiszert adtak el, ennek során 9497 tonna élelmiszer-felesleg keletkezett. Az emberi fogyasztásra még alkalmas feleslegből 3743 tonnát ajánlottak fel adományként a Magyar Élelmiszerbankon keresztül, 976 tonnát adományoztak állati takarmányozásra és 980 tonna végezte hulladékként.

„A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel kialakított partnerkapcsolatunk révén 3744 tonna élelmiszer-felesleget juttattunk el helyi karitatív szervezeteknek áruházainkból és raktárainkból” – fogalmazott a Tesco.

Nyitókép: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Nagy István agrárminiszter a tejtermékeket nézi az Aldi Orczy úti üzletében 2021. november 23-án. –Fotó: Kovács Attila / MTI