Alkotmányos krízishez vezethet, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Sulyok Tamás felmentését támadó panaszoknak. Döntés várható csütörtökön.

Szeptember elsejével megszűnik Polt Péter megbízatása az Alkotmánybíróság élén az új alaptörvény-módosítás miatt.

Magyar Péter szerint a Fidesz nyomást gyakorol Sulyok Tamásra, Gulyás Gergely szerint a Tisza leépíti a jogállamot. Orbán Viktor a VB-re utazott.

Magyar Péter alaptörvény-módosítással távolítaná el Sulyok Tamást, miután az államfő nem mondott le. A miniszterelnök szerint egy hónap alatt lezárulhat a folyamat.

Komoly politikai vitát indított el a Tisza Párt friss alaptörvény-módosítási javaslata, amely a miniszterelnöki mandátum időtartamát korlátozná.

A nemi identitásról való döntés szabadsága alkotmányos jog – állítja a jogász. De hol a határ az állam beavatkozása és az egyéni szabadság között?

Csalódott, és szerinte a bíróság gyáva döntést hozott - ezt mondta a Híradónak Karsai Dániel, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság jogerősen is elutasította a beadványát, amellyel az életvégi döntések legalizálását akarta elérni Magyarországon. A gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász egy éve indított jogi eljárást, amely a tegnapi döntéssel lezárult. A kormány megkeresésünkre azt közölte: együttéreznek Karsai Dániellel, de az ítélet összecseng a magyar alkotmányos renddel és a kormány álláspontjával.

A civilek azzal érveltek, hogy oda csak magáningatlanok épülnek, az Alkotmánybíróság szerint viszont a projekt kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mivel például teremt legalább 15 munkahelyet.

Így a kormány csak akkor járulhat hozzá európai uniós hitelfelvételhez, ha azt a parlamenti képviselők kétharmada támogatja.

Rögtön 3 pontban is változtatnak.

Marco Buschmann német szövetségi igazságügyi miniszter azzal érvel, hogy Magyarországon, Lengyelországban és részben Izraelben az alkotmánybíróság politikai támadás célpontja lett. A német alaptörvény módosításával védené meg saját alkotmánybíróságukat, miközben az szélsőjobboldali AfD egyre erősödik. 

Alkotmányba foglalhatják a készpénzhasználatot – ezt ígérte a miniszterelnök a Mi Hazánknak az Országgyűlésben. Alig egy éve még a bankjegyforgalom visszaszorításáért küzdött a kormány, azt mondták, a visszaélések miatt. Amúgy évi 100 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek a készpénzhasználat.

Karsai Dániel szerint alkotmányellenes, hogy országgyűlési elfogadó nyilatkozathoz kötik a köztársasági elnök lemondását.

Alaptörvényt sérthet az, hogy a kormány tavaly több közteret is elvett a fővárosi önkormányzattól, ezért a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybíróságtól kérte az erről szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését. Három teret tavaly a kormány átadott a fideszes vezetésű V. kerületnek, köztük a Vörösmarty teret is, ahol több olyan rendezvényt is tartottak, amelyek jelentős bevételeket hoztak a fővárosnak.

A kötelező preambulumírásnak nincs praktikus oka, vagy lényegi értelme, csupán érzelmi töltete. 

Szinte feltűnés nélkül fogadta el az országgyűlés.

Törvény születik a magyar életmód bejelentéses védelméről, azaz hamarosan névtelen feljelentést lehet tenni például azok ellen, akik nem „az apa férfi, az anya nő” szabály szerint élnek. Az Eötvös Károly Intézet mutatta be közelebbről a Varga Judit által beterjesztett jogszabályt. 

Akár az alaptörvényt is módosítanák emiatt.

A megyei jogú városokból nem lettek vármegyei jogú városok.

A hálapénz visszaszorítása olyan érdek, ami miatt a titkos információgyűjtés megengedhető. 

Az Eötvös Károly Intézet szerint ez a jogbiztonság, a normavilágosság követelményével élesen szembe megy.

Az Alaptörvény miatt ha egy miniszterelnök érdemben kormányozni akar, kétharmadot kell szereznie. Ehhez viszont meg kell szólítani a szélsőségeseket is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint a magyar alkotmány nem hagy más választást, mint a populizmus politikáját.

Alkotmányos kötelezettségének tett eleget.

A kötelesség az kötelesség. 

Az ellenzéki pártok szerint a kormány lényegében megtiltotta a tanároknak, hogy éljenek az alaptörvényben rögzített jogukkal.

Megint módosítanák az alaptörvényt a kormánypártok. Ezúttal azért, hogy vármegyék lehessenek a megyékből, illetve azért, hogy ugyanazon a napon lehessen az önkormányzati és az európai parlamenti választás. Az indoklás szerint az előbbi tisztelgés az ezeréves államiság előtt, az utóbbi pedig spórolás. Az ellenzék szerint, ha valóban takarékoskodni szeretne a kormány, akkor kezdhetné például az államtitkárokon.

Szerinte a magyarországi cigány közösség államalkotó tényező.

A vármegyék ügye még a Fideszt is megosztja, a régi-új névvel Lázár János miniszter sem ért egyet.

Spórolásra hivatkozik a Kocsis Máté frakcióvezető által benyújtott, az Alaptörvény 11. módosítására vonatkozó javaslat.

Tizedszer módosították az Alaptörvényt.

Kedd éjféltől lép életbe a veszélyhelyzet.

Kétharmados támogatás kellett ehhez, de összejött valahogy.

A kérdéseket benyújtó Karácsony Gergely szerint a döntés jogilag abszurd, és valójában a Fidesz politikai érdekeit szolgálja.

A módosítást az ellenzéki pártok – a Jobbik kivételével – elutasítják.

Ha elfogadják a javaslatot, akkor a koronavírus-járványhoz hasonlóan rendeletekkel kormányozhat majd a kormány akkor is, ha egy szomszédos államban háború folyik.

Újabb indokokat adnak a veszélyhelyzet elrendeléséhez.

2020-ban berobbant a koronavírus-járvány, és egy ország ismerkedett meg Müller Cecíliával. És Kaleta Gábor, volt perui nagykövettel, akinek hivatali gépén 19 ezer gyerekpornográf felvételt találtak. Szijjártó Pétert pedig egy ismert vállalkozó jachtján fotózták, Szájer Józsefet meg azután vette fel egy tévéstáb, hogy egy illegális, meleg szexpartiról menekült az ereszcsatornán át, droggal a hátizsákjában. De legalább alaptörvénybe írták, hogy az anya nő, az apa férfi. 

2011-ben ugrott a korhatár előtti nyugdíj, viszont ömleni kezdett a pénz a magyar sportra, Orbán Viktortól pedig azt is megtudtuk, hogy nem kell odafigyelni arra, amit mond.

Inkább népszavazást írnak ki egy új alkotmányról.

Szerintük Alaptörvény-ellenes az adózás rendjéről szóló törvény visszaható hatálya.

Orbán Viktor a kormányinfón jelentette be, hogy őt jelöli, a miniszter pedig máris reagált: „hittel, lélekkel, szívvel készül az embert próbáló feladatra”.

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik – közölte Sulyok Tamás.

Vizsgálatot indított az Európa Tanács az Alaptörvény tavaly decemberi módosítása miatt – tudta meg a Szabad Európa.hu. A Tanács a Velencei Bizottságot bízta meg a vizsgálattal. Az alkotmánymódosítás mellett kifogásolják a házasság meghatározását, az egyedülálló szülők örökbefogadásával kapcsolatos szabályozást és a vagyonkezelő közalapítványok létrehozását is.

Az SZFE-törvény megsemmisítését, illetve az alapítványi tulajdonba került többi egyetem működését érintő jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata fordult a bírósághoz. A hallgatók örülnek a döntésnek, a kormány viszont nem kommentálta a döntést.

Megszavazta az országgyűlés kormánypárti többsége, hogy az anya nő, az apa férfi, a család pedig csak házasságban élők vagy szülő-gyermek viszonyban lévők közössége lehet. Az alaptörvény kilencedik módosítása ellen jogvédőszervezetek és az ellenzéki pártok is tiltakoztak. A Demokratikus Koalíció kivonult a döntéshozatal alatt, a szocialisták pedig Szájer József ügyére emlékeztették a Fidesz- KDNP-t. A kormánypárt szóvivője szerint a módosításra azért volt szükség, hogy Magyarország ne jusson oda, ahová a nyugat-európai országok.

Csak véletlen egybeesés Gulyás Gergely miniszter szerint, hogy épp akkor nyújtották be az Alaptörvény, a választási törvény és az örökbefogadás szabályainak módosítását, miután elfogadta a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A miniszter azt mondta, ez nem vett el időt a járványügyi védekezéstől. A DK szerint viszont botrányos, hogy a kormány a járvány közepén ilyesmivel foglalkozik.

Létrejöhetnek a közigazgatási bíróságok, korlátozhatják a gyülekezési jogot, és a hajléktalanoknak menniük kell a közterületekről - ez is szerepel az Alkotmány hetedik módosításában. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Kossuth térre szervezett tiltakozó tüntetést. A kormánypártok szerint ezekre felhatalmazást kaptak a legutóbbi választáson.

Az otthonok védelmét is tartalmazza majd az Alaptörvény módosítása – erről beszélt az állami rádióban a miniszterelnök. Orbán Viktor a politikusok háza elé szervezett tüntetésekre utalva azt mondta: az nem tartozik hozzá a véleménynyilvánítás szabadságához, hogy ne lehessen nyugodtan otthon lenni. A DK szerint az alkotmánymódosítással bármilyen tüntetést meg lehet akadályozni.

A korábbinál lényegesen erősebb és szélesebb körű alkotmánymódosításról és a Stop Soros törvénycsomag szigorításáról beszélt miniszteri meghallgatásán Rogán Antal. Az alaptörvényről és a törvényjavaslatról már júniusban dönthet a parlament.  

Tartósan nem jelent komoly presztízsveszteséget a kormányzópártoknak, hogy az érvénytelen népszavazás után kezdeményezett alaptörvény módosítás nem ment át a parlamenten. Ezt mondják a Híradónak politikai elemzők. A Political Capital szerint a kormány el tudja majd hitetni a saját szavazótáborával, hogy az ellenzéki pártok hazaárulást követtek el azzal, hogy nemmel szavaztak a módosításra. A Nézőpont Intézetnél pedig úgy látják, a kormány egy fegyvert elveszített Brüsszellel szemben a betelepítési kvóta elleni harcban, de az igazi politikai vesztesek az ellenzéki pártok.