Novembertől erőszakmentes tevékenységek is szükségállapot bevezetésére adnak lehetőséget – például a „békés törekvés a demokrácia helyreállítására”

„Mostantól többek között az alkotmányos rend felforgatására irányuló erőszakmentes tevékenység is, akár ilyen lehet a békés törekvés a demokrácia helyreállítására, szükségállapot bevezetésére ad lehetőséget” – írja az Eötvös Károly Intézet az alaptörvény november 1-én életbe lépett kilencedik módosításáról.

A jogi elemző és kutató intézet emlékeztet: a 2020-ban megszavazott kilencedik alaptörvény-módosítás különleges jogrendre vonatkozó szabályai eredetileg 2023 július 1-én léptek volna életbe, ám ezt a határidőt előbbre hozták.

Szerintük ez alapján nem tudni, hogy szükségállapot fog-e életbe lépni, „ha Budapesten majd 100 000 polgár megy a kormánnyal szembeni dühét kifejezni”, vagy „ha a vidéki városokban a megnövekedett rezsiszámlákat kifizetni képtelen, reményvesztett tömeg utcára vonul”, akkor is, ha békésen teszik ezt.

A jogbiztonság, a normavilágosság követelményével élesen szembe megy, hogy kizárólag a kétharmados kormánypárti parlamenti többség kénye-kedvén múlik, milyen cselekmény minősül „felforgatásnak”

– írják. Emlékeztetnek: az országban a 2015-ös menekültválság óta pernanens rendkívüli állapot van. A parlament pedig ma akarja meghosszabbítani az eredetileg a covid idején született, aztán a háború miatt meghosszabbított veszélyhelyzet újbóli elnyújtását.

Nyitókép: rtl.hu